A bővítési EU-biztos véleménye szerint Ukrajna kisebbségeinek védelme szempontjából az ország európai jövője kiemelkedő biztosítékot jelent.

Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa, az ungvári magyar líceumban tett látogatásán - Fotó: Európai Bizottság Audiovizuális Szolgálata / Európai Unió.

Az ukrajnai kisebbségi jogok terén még mindig fennállnak kihívások, azonban a csatlakozási folyamat maga biztosítja a szükséges kereteket e problémák orvoslásához - hangsúlyozta az Európai Bizottság bővítési biztosa háromnapos kárpátaljai látogatása során.

Marta Kos hétfőn találkozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsával Ungváron, ahol arról beszélt: "amikor pár órával ezelőtt átléptem a kárpátaljai határt, ukrán, szlovák és magyar nyelvet is hallottam magam körül, és tudtam, hogy nemcsak Ukrajnában vagyok, hanem Európa szívében is". A biztos szerint az EU nagyon komolyan veszi a kisebbségek jogait, azok "részét képezik az EU DNS-ének", az alapszerződések európai alapértékekről szóló cikkében is rögzítették őket.

Hangsúlyozta, hogy a "2017 utáni oktatási és nyelvi reformok, amelyeket Ukrajna szomszédai és nemzetközi szakértők is bíráltak,

A nemzeti kisebbségek jogainak védelme érdekében módosításokra volt szükség.

Az ajánlások nyomán viszont Ukrajna 2023 decemberében új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekre. "Ez pozitív fejlemény volt, és olyan alkalmat jelentett, amikor katalizátorként működött az uniós csatlakozás."

"Maradtak még problémák. Ezek megoldásához maga a csatlakozási folyamat teremti meg az ideális körülményeket.

Tavaly a 27 uniós tagállam megállapodott az Ukrajnával folytatandó tárgyalások keretéről" - emlékeztetett a magyar kormány által is jóváhagyott lépésre, amibe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkori kijelentése szerint minden magyar feltétel belekerült, így vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat.

Kos szerint "követelményként fogalmazták meg, hogy Ukrajna fogadjon el és hajtson végre egy nemzeti kisebbségekre vonatkozó cselekvési tervet. A májusban elfogadott cselekvési terv szilárd alapot biztosít az előrelépéshez. A siker azonban a terv hatékony végrehajtásától függ. Ez a nemzeti kisebbségek és az ukrán kormány közötti valódi konzultációkat is jelent."

Ukrajna elkötelezte magát amellett, hogy még az idei év folyamán jogi intézkedésekkel orvosolja az oktatás területén a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatos fennmaradó problémákat. A kisebbségi nyelvek szélesebb körű nyilvános alkalmazásának biztosítása és tisztázása érdekében jogszabály-módosításokra van szükség. Emellett fontos, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőinek politikai képviselete a helyi és országos szinten egyaránt bővüljön. Ezek az elkötelezettségek a tárgyalások alapvető kérdései közé tartoznak, és a téma csak akkor zárható le, ha a vállalt kötelezettségek teljesülnek, valamint a megoldások valóban beváltják a hozzájuk fűzött reményeket a gyakorlatban.

A biztos véleménye szerint a "csatlakozás legfőképpen a határ menti területeknek - mint például Kárpátalja - hoz majd a legtöbb hasznot."

A sokféleség is "része Ukrajna gazdagságának.

Az ország európai jövője nem fenyegeti ezt", hanem épp "az egyik legerősebb garancia arra, hogy a magyar és az Ukrajnában élő többi közösség ugyanolyan védelmet, jogokat és lehetőségeket kapjon, mint például a ma Szlovéniában vagy Romániában élő magyarok. Ez az, amit az uniós tagság nyújthat."

"Mindez nagyon pozitívan hangzik, de..." - írta a látogatásról kedden Ferenc Viktória. A Fidesz-KDNP listájáról az Európai Parlamentbe választott kárpátaljai képviselő szerint

Ez a látogatás csupán egy újabb példája volt az Európai Bizottság kirakatpolitikájának.

Ferenc megjegyzése szerint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselői, akik a helyszínen tartózkodtak, nem kaptak alkalmat arra, hogy kifejtsék a nemzeti kisebbségek valódi problémáit, és hogy elmondják, milyen kihívásokkal néznek szembe a mindennapi életükben.

számos ígéret ellenére a kisebbségi jogaik helyreállítása továbbra sem történt meg Ukrajnában.

A nemzeti kisebbségek helyzetét érintő kihívások, amelyek már 11 pontban megfogalmazódnak Ukrajna csatlakozási keretdokumentumában, továbbra is érvényesek, és jelentős mértékben korlátozzák a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit, valamint a magyar nyelv használatát Kárpátalján. A magyar kormány és a kisebbségi érdekképviseletek véleménye szerint a jelenlegi jogi keretek messze elmaradnak az európai normáktól, és nem garantálják az anyanyelv szabad használatát. Ennek ellenére az uniós biztos nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy az unió komolyan veszi a nemzeti kisebbségek ügyeit, és azt állítja, hogy Ukrajna már eleget tett a szükséges kötelezettségeknek.

Világosan megfogalmazta, hogy az „Európai Bizottság álláspontja Ukrajna nemzeti kisebbségeket érintő politikájával kapcsolatban elfogult és részrehajló. Nem csupán a kisebbségek valódi érdekeivel ellentétes, hanem szándékosan figyelmen kívül hagyja az Európai Unió által megfogalmazott koppenhágai kritériumokat is. Ez rendkívül felháborító, és elengedhetetlen, hogy komoly bírálatot kapjon!” (A koppenhágai kritériumok azok a feltételek, amelyeket egy európai országnak teljesítenie kell ahhoz, hogy megkaphassa az uniós tagjelöltséget - ezt az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor, 2022-ben egyhangúlag támogatták Ukrajna esetében.)

Ukrajna csatlakozási folyamata során a 35 tárgyalási fejezet közül az első csoport megnyitása várhatóan következik. Ezt azonban a magyar kormány már több mint fél éve megakadályozza. A Politico értesülései szerint a helyzet megkerülése érdekében vizsgálatok zajlanak, de a fontos mérföldköveknél az uniós kvázialkotmány egyhangú döntést követel meg.