A gyerekek körében egyre növekvő probléma, hogy sokan elveszítik az olvasás iránti képességüket és érdeklődésüket.
A szépirodalom olvasása során az emlékezetünk egyfajta aktív tornát kezd, amely nem csupán az élmények megőrzésére szolgál, hanem "tréningként" is funkcionál, erősítve a megjegyzés és a felidézés képességét. Az olvasott szavak és történetek mély nyomot hagynak bennünk, mintha egy belső izmot edzenénk, amely folyamatosan fejlődik és gazdagodik az új élmények által.
Alica Farkašová klinikai pszichológus a TASR-nek adott interjújában rámutatott, hogy a gyerekek körében egyre növekvő probléma az olvasási analfabétizmus. Ez a tendencia komoly következményekkel jár, hiszen az iskolai teljesítményük is jelentősen csökkenhet emiatt.
Az olvasás szorosan kapcsolódik a koncentrációs képességünkhöz, hiszen a figyelem fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban megértsük és feldolgozzuk a szöveget. Amikor olvasunk, agyunkat aktívan kell működtetnünk, hogy a szavakat és a mondatokat összekapcsoljuk, valamint a tartalom mélyebb jelentését is megragadjuk. A koncentráció tehát nem csupán passzív állapot, hanem egy aktív folyamat, amely során a figyelmünket egy adott témára irányítjuk. Az olvasás során kialakuló összpontosítás nemcsak a szöveg megértésében segít, hanem hozzájárul a tudásunk bővítéséhez és a gondolkodási képességeink fejlesztéséhez is.
A gyerekek manapság szívesebben nézik a televíziók vagy mobiltelefonok által kínált rövid, dinamikus videókat, ami sajnos csökkenti a figyelmüket és a kognitív gondolkodási készségeiket.
Farkašová kiemelte, hogy olvasás során az agy olyan módon működik, mint egy bonyolult archívum: az információkat rövid és hosszú távú memóriába rendezve tárolja, miközben az emlékezet felidéző mechanizmusai is folyamatosan aktívak.
"Farkašová kifejtette, hogy a rendszeres olvasás már a gyermekkorban hozzájárul a kognitív képességek hosszú távú fenntartásához."
Az olvasás rendszeres gyakorlása nemcsak a kreativitás és a képzelőerő gazdagodásához vezet, hanem ezek a készségek más életterületeken is hasznosíthatók. Továbbá, ez a tevékenység serkenti az agy azon területeit is, amelyek a döntéshozatalt irányítják, így javítva a problémamegoldó képességünket és a kritikai gondolkodásunkat.
"Jelenleg egy olyan időszakot élünk, amikor a technológia mindenütt jelen van körülöttünk, és folyamatosan bombáznak minket különböző ingerekkel, amelyek hátrányosan befolyásolják a figyelmünket. Az agyunknak akár 20 perc is szükséges ahhoz, hogy visszanyerje a 'normális' koncentrációs szintjét. Az olvasás megszakítás nélküli gyakorlása kulcsfontosságú lehet ennek a képességnek a fejlesztésében" - tette hozzá.
Az olvasás javítja a szövegértési képességet is.
Farkašová így fogalmazott: "Azt tapasztalhatjuk, hogy a rendszeres olvasás révén egyre inkább fejlődik a képességünk a nehéz kihívásokra való tudatos összpontosításra. Az olvasás nem csupán a szókincsünket gazdagítja, hanem jelentősen javítja a verbális és írásbeli kifejezőkészségünket is."
Kiemelte, hogy az olvasás nem csupán a tudás bővítésére szolgál, hanem jelentős hatással van az empátia, a szociális készségek és a mentális egészség fejlődésére is.
Farkašová szerint már napi 30 percnyi olvasás is jelentős, 68%-os mértékben csökkenti a stressz szintet. Emellett hangsúlyozta, hogy a szülők és gyermekeik közötti közös olvasás nemcsak szórakoztató, hanem erősíti a pozitív érzelmi kapcsolatokat is.
2023 decemberében a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma, valamint a Nemzeti Oktatási és Ifjúsági Intézet nyilvánosságra hozta az OECD által lebonyolított PISA 2022 projekt hetedik ciklusának eredményeit. A szlovákiai diákok teljesítménye a szövegértési és természettudományos területeken, hasonlóan a korábbi ciklusokhoz, az OECD-országok átlagánál elmaradt. A szövegértési készségek terén a diákok aránya 2018 és 2022 között 4,6%-ról 3,4%-ra csökkent, ami aggasztó trendet mutat.