A közmédia a kommunista diktatúrák szenvedő alanyaira emlékezik, tisztelegve emlékük előtt.
Tematikus műsorok a kommunizmus sötét időszakáról A kommunizmus vészterhes korszaka mély nyomokat hagyott a történelemben, ezért érdemes olyan tematikus műsorokat létrehozni, amelyek feltárják e korszak rejtett titkait és tanulságait. Ezek a programok nemcsak a történelmi események bemutatására szorítkoznak, hanem betekintést nyújtanak az emberek mindennapi életébe, a hatalom és a társadalom közötti feszültségekbe, valamint a túlélés és az ellenállás különböző formáiba. A műsorok során archív felvételek, személyes beszámolók és szakértői elemzések segítségével elevenítjük fel a múlt eseményeit. Az egyes epizódok fókuszálhatnak a politikai elnyomásra, a kulturális ellenállásra, vagy éppen a mindennapi hősökre, akik bátorságukkal és kitartásukkal szembeszálltak a rendszerrel. Ezek a tematikus műsorok nemcsak a múlt feldolgozására szolgálnak, hanem arra is, hogy a fiatalabb generációk számára érthetővé tegyék a történelem tanulságait, ezzel elősegítve a kritikai gondolkodást és a társadalmi felelősségvállalást. Az ilyen típusú műsorok tehát nemcsak emlékeznek, hanem aktívan formálják a jövőt is.
A Dunán az emléknap felvezetéseként február 23-án, vasárnap 21 órától Angi Vera címmel egy vidéki ápolónő története elevenedik meg az ötvenes évek léleknyomorító világában. 13 órától a Pannonhalmi Szamizdat - Egyházüldözés egy kolostorban című dokumentumfilm azokról a bencés szerzetesekről mesél, akik a törvényt megszegve titokban fordítottak, sokszorosítottak és juttattak el egyházi írásokat a hívőknek. A 14.35-kor kezdődő A koronatanú című dokumentumfilm Arany Bálint sorsán keresztül mutatja be a második világháború után kiépülő diktatúra eszköztárát és az első magyarországi koncepciós pert. 21 órától az És akkor mi a szabadság? című, valós események ihlette filmet vetíti a csatorna: egy maroknyi ember drámáját eleveníti fel abból a 40 ezer ártatlanból, akiket az 1950-es években egy településektől elszigetelt román mezőterületre, a "senkiföldjére" deportáltak.
A Duna World csatorna esti programja különleges emlékeket idéz fel, hiszen 18 órakor az Esterházy Jánosról készült A mi jelünk a kereszt című film kerül adásba. Ezt követően, 20 órakor a Jules szökése című dokumentumfilm Michnay Gyula bátor szökéséről és rabtársairól mesél, megvilágítva Magyarország egyik leghírhedtebb internálótáborának történetét. A program 22.40-kor folytatódik a 2022-ben bemutatott Nem telepesek című dokumentummal, amely felidézi az 1950. június 23-án történt eseményeket, amikor az Államvédelmi Hatóság több száz családot hurcolt el néhány óra leforgása alatt, a délvidéki és városi területekről, miközben a film az érintettek jelenlegi élethelyzetére is rávilágít. Végül, 23.30-tól a Vád nélkül című dokumentumfilm bemutatja a Biedermann család történetét, amely sok más magyar család sorsával is párhuzamba állítható; ezek az emberek a kommunista diktatúra sötét időszaka alatt megaláztatásnak, üldöztetésnek és tragikus végkimenetelnek voltak kitéve. Az este tehát erőteljes és megható történeteket hoz el a nézőknek.
Az M5 kulturális csatornán 12.55-kor a Magda naplója című életrajzi filmet láthatják, amely a diktatúra egy kevésbé ismert hőse, Dvorszky Ferenc önzetlen jótetteit mutatja be. 13.50-től Rabszolga voltam címmel ismerhetik meg a málenkij robot embertelen körülményeit, amelyben egy áldozat naplóbejegyzései és a túlélők elbeszélései mondják el mindazt a szörnyűséget, amelyet átéltek. 14.25-től a 2018-ban bemutatott A színésznő filmdráma a titkosszolgálat könyörtelenségéről mesél egy szerelmi történeten keresztül. 19 órakor Az elíziumi kém című filmet vetíti a csatorna a katonai hírszerzés vezetőjeként elhíresült Ujszászy István alakját megidézve.
A "Legyetek szeretettel" című nyolcrészes életrajzi drámasorozat február 25-től kedd esténként 21 órától látható az M5 csatornán. Az alkotás a vértanúhalált halt, boldoggá avatott 26 éves káplán, Brenner János atya meggyilkolásának hátterét vizsgálja. A sorozatban szerepel Csőre Gábor, a Jászai Mari-díjas színművész, aki a csatorna egyik ismert arca. Az emléknap zárásaként 22.10-kor a "Kifutás - Vonzások és vallomások" című filmben Galgóczy Árpád rendkívüli felnőtté és emberré válásának története elevenedik meg, aki a gulág viszontagságainak köszönheti létezését. Az M5 Historia című műsora és a Librettó napi adásai szintén foglalkoznak a magyar történelem e tragikus időszakával.
A Kossuth rádió több műsorában is megemlékezik a kommunista rendszer áldozatairól. Február 23-án a Vasárnapi újság című műsorban reggel 6 órától lesz hallható egy idén negyvenéves archív műsor részlete. A Nagy Imre-per tanácsvezető bírájáról, Vida Ferencről készült megrázó dokumentumműsort február 25-én este 23 óra után teljes terjedelmében hallhatják. Az emléknapon, kedden reggel 8 óra után Napi jegyzet hangzik el a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójától, Fekete Rajmundtól. A jelenről is szó lesz a Délelőttben 9 órától: felmenőink traumáinak lehetséges feldolgozásairól hallhatnak. A Hely 11 óra után Kiss Szaléz testvér vértanúságát dolgozza fel.
A Kalendáriumban 15.30-tól egy különleges atmoszférájú kiállításra hívják fel a figyelmet, amely a budai Várban kerül megrendezésre a kommunizmus áldozatainak emléknapján, Szembesítés címmel. A Jó napot, Magyarország! című műsorban a hallgatók személyes történeteit és emlékeit várják, amelyek arról tanúskodnak, hogyan élték meg a rendszert és az elnyomást. A XX. századi történelem című programban 20.37-től Wittner Mária parlamenti beszédének részleteit ismerhetjük meg. A Rádiószínházban pedig egy új felvétel várja a közönséget Sajó László Volt időnk című műve alapján. A napot Mementók szövik át: ezek az összeállítások olyan szobrokról és emlékművekről szólnak, amelyek ma is jelen vannak, emlékeztetve bennünket a múlt tanulságaira.
