A magyar fiatalok körében egyre népszerűbbé válik a mesterséges intelligencia, hiszen sokan felismerik benne a jövő lehetőségeit. Az új technológiák iránti nyitottságuk és kreativitásuk révén egyre inkább kihasználják a digitális világ adta előnyöket, leg
Egy tavaly ősszel készült kutatás alapján megállapítható, hogy a 13-16 éves korosztály viszonya a generatív algoritmusokhoz döntően kedvező. A fiatalok jelentős része nem csupán tisztában van e technológiával, hanem aktívan alkalmazza is azt a mindennapjaiban.
Az okoseszközök használata a mai fiatalok számára már szerves részévé vált a mindennapoknak. A gyerekek magabiztosan navigálnak az online világban, és egyre inkább kihasználják az olyan innovatív technológiákat, mint a mesterséges intelligencia. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024 őszén végzett kutatása, amelyben több mint ezer fiatal vett részt, arra fókuszált, hogyan vélekednek a 13-16 évesek a mesterséges intelligencián alapuló eszközökről és az általuk létrehozott tartalmakról.
A kérdőív kitöltésében összesen 1197 fő vett részt, és a kutatás során a nemek aránya szinte egyenlően oszlott meg. A válaszadók legnagyobb része a 13 évesek közül került ki, akik a minta 36,8%-át képviselik, és túlnyomó részük nem a fővárosban él.
Nem félnek használni
A felmérés célja a fiatalok mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásának és érzéseinek feltérképezése volt. Az eredmények azt mutatták, hogy noha a fiatalokban feszültség és bizonytalanság rejlik az MI világával kapcsolatban, túlnyomó többségük inkább érdeklődést mutat, semmint aggodalmat. A résztvevők 98%-a már találkozott a mesterséges intelligencia fogalmával, és több mint háromnegyedük (76,5%) már kipróbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Érdemes megemlíteni, hogy a fiatalok 71,3%-a iskolai feladatok megoldásához is használta ezeket az eszközöket, ami jól mutatja, hogy az MI egyre inkább beépül a mindennapi életükbe.
A mesterséges intelligenciát a kutatásban részt vevő szakemberek többsége az emberiség számára előnyös eszköznek tartotta. Érdekes módon a válaszadók több mint fele (50,6%) már tapasztalt olyan esetet, amikor egy MI által generált tartalmat valódinak vélt, később azonban kiderült, hogy az nem igazi. A felmérési eredmények is ezt tükrözik: a gyerekek jelentős része nem tudta azonosítani az MI által készített, valótlan tartalmakat, míg a személyes interjúk során sokan úgy nyilatkoztak, hogy magukról azt feltételezik, hogy a legtöbb esetben képesek észlelni az ilyen típusú információkat.
Furcsa, hogy a nemzetközi közvéleményben a hasonló kérdőívek kitöltői jellemzően a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatait tartják a legfontosabb fenyegetésnek, míg a hazai válaszadók másként vélekednek. Számukra a legnagyobb aggályt a munkahelyek elvesztésének lehetősége (29,6%) és az emberi kapcsolatok megszűnése (23,6%) jelenti, ezzel is hangsúlyozva, hogy a technológiai fejlődés nem csupán technikai, hanem társadalmi hatásokat is magával hoz.
