A szaúdi királyság kiemelkedő szereplővé vált a megújuló energia világában, új szintre emelve a fenntartható fejlődést.
Szaúd-Arábia, mint a globális olajexport egyik óriása, most merész lépéseket tesz a megújuló energiaforrások terén, ezzel jelentős mértékben átalakítva a Közel-Kelet geopolitikai és gazdasági dinamikáját.
A XXI. század energiapiaca forradalmi átalakuláson megy keresztül. A klímaváltozás, a globális dekarbonizációs célok és a fosszilis energiahordozóktól való tartós függőség fenntarthatatlansága új kihívások elé állítja a nemzetállamokat. Ebben a dinamikus környezetben Szaúd-Arábia, amely történelmileg a világ egyik legnagyobb olajexportőreként volt ismert, meglepő, de tudatos lépésekkel a megújuló energiaforrások élvonalába lépett.
A királyság Vízió 2030 stratégiája alapvető fontosságú az ország átalakulása szempontjából. Célja, hogy 2030-ra csökkentse az olajfüggőséget, és előtérbe helyezze a megújuló energiaforrásokat, különösen a nap- és szélenergiát. Ez a megközelítés nem csupán energetikai szempontból jelent fordulatot, hanem társadalmi és geopolitikai változásokat is előidéz, új irányvonalat adva az ország fejlődésének.
Mohamed bin Szalmán trónörökös által életre hívott reformprogram célja, hogy Szaúd-Arábia a modern világ élvonalába lépjen, versenyképes és innovatív társadalommá alakuljon. E törekvés egyik kulcsfontosságú eleme az energiamix radikális átalakítása, különös figyelemmel a fosszilis energiaforrások dominanciájának csökkenésére. E változás sürgető, hiszen a nemzetközi piacok és a környezetvédelmi kihívások egyre inkább megkérdőjelezik a hagyományos energiarendszerek fenntarthatóságát.
A Vízió 2030 program már eddig is figyelemre méltó eredményeket produkált: a nem olajra alapozott GDP aránya jelentősen emelkedett, a 2014-es 47,5%-ról 2025-re 53,2%-ra növekedve. Az infrastruktúra fejlődése is szembetűnő, és a megújuló energiába irányuló beruházások mértéke robbanásszerűen nőtt. Ezek a reformok más országokat is ösztönöznek, mint például Omán, különösen abban a régióban, ahol számos állam hasonló kihívásokkal néz szembe.
A megújuló energiaforrások támogatására irányuló törekvések keretében Szaúd-Arábia 2019-ben létrehozta a Nemzeti Megújuló Energia Programot. E program célja a megújuló energiaforrásokból származó energia termelésének növelése, az energiamix kiegyensúlyozása, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett kötelezettségek teljesítése.
A királyság újabb célja, hogy
Ez a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem infrastrukturális szempontból is korszakalkotó előrelépést jelent. A projekt összesen 130 gigawattnyi kapacitást hoz létre, amelyből 58,7 GW napenergiából, míg 40 GW szélenergiából származik. Az ország célja, hogy a fogyasztás terén áttörést érjen el, miközben a termelés frontján is nemzetközi szinten elismert szereplővé válik. Ennek érdekében olyan innovatív beruházásokba invesztál, amelyek egyszerre elégítik ki a hazai igényeket és támogatják az exportorientált törekvéseket.
A királyság a zöld hidrogén fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, amely ambiciózus célokkal és jelentős beruházásokkal párosul. A nemzeti hidrogénstratégia keretében 2030-ig összesen 36 milliárd dollárnyi befektetést terveznek, hogy az ország a világ élvonalába kerüljön a hidrogén előállítás és szállítás terén. Az észak-szaúdi Tabúk közelében kialakított NEOM városi projekt jól szemlélteti ezt a jövőbeli víziót. Itt 2026-ra egy impozáns, 5 milliárd dolláros zöld hidrogén üzem épül, melyet körülbelül 4 GW kapacitású nap- és szélenergia fog ellátni. A projekt jelenleg a kivitelezés fázisában tart, és egyetlen ütemben valósul meg, így az üzembe helyezés várhatóan már a következő évben megtörténik.
E célkitűzések nem elszigetelt kormányzati nyilatkozatok, hanem konkrét politikai és piaci mechanizmusokkal is támogatott lépések. A szaúdi Energiaügyi Minisztérium, az ACWA Power, valamint a Szaúdi Befektetési Alap (PIF) közös beruházásai - köztük a Sudair projekt - már demonstrálják az ország elszántságát.
Ezek a tervek nem csupán energetikai szükségszerűségek következményei. A geopolitikai helyzet - különösen a fosszilis energiahordozók iránti globális kereslet várható csökkenése, valamint a nyugati országok zöld átállása - sürgeti a különböző energiaforrások alkalmazásának bővítését. Ezen túlmenően, a Vízió 2030 mögött meghúzódó koncepció szerint a megújuló energiákba történő befektetés nem csupán gazdasági, hanem társadalmi modernizációt is előmozdíthat, új munkahelyeket és tudásalapú gazdaságot teremtve. A siker kulcsa az implementáció minőségében rejlik. A kitűzött célok rendkívül ambiciózusak - de ha Szaúd-Arábia képes ezeket fenntartható és átlátható módon megvalósítani, akkor valóban új fejezetet nyithat a globális energiatérképen.
Bár Szaúd-Arábia ambiciózus céljai figyelemre méltóak, fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a mögöttük rejlő ellentmondásokat sem. Az arab állammal kapcsolatban gyakran felmerül a greenwashing jelensége, amely azt a csalóka gyakorlatot jelöli, amikor egy vállalat vagy kormány úgy próbálja bemutatni magát, mint környezetbarát, hogy valójában nem tesz érdemi lépéseket a fenntarthatóság érdekében.
Egy figyelemreméltó példa erre az, hogy a brit The Guardian és más nemzetközi híroldalak többször is jelentést tettek arról, miszerint a szaúdi küldöttség a tavalyi COP29 klímacsúcson megakadályozta a szigorúbb kibocsátáscsökkentési kötelezettségek elfogadását.
A 2034-es világbajnokságra való felkészülés keretében tervezett infrastrukturális fejlesztések – mint például stadionok, autópályák és repülőterek – jelentős környezeti hatásokkal járnak. Felmerül a kérdés, hogy ezek a beruházások mennyire harmonizálhatók a fenntarthatóságra vonatkozó ígéretekkel és célokkal.
E kritikus hangok szerint a megújuló energia terén tett látványos lépések részben PR-funkciót töltenek be, amelynek célja az ország nemzetközi megítélésének javítása a nyugati közvélemény szemében.
Szaúd-Arábia energetikai átalakulása nem csupán gazdasági, hanem kulcsfontosságú külpolitikai stratégiaváltást is magában hordoz. Az energiapolitika mindig is a geopolitika motorját jelentette, és ez a tendencia a mai világban is megfigyelhető. A Columbia Egyetem által végzett elemzés rávilágít, hogy a szaúdi megújuló energia projektek mögött Kína-orientált partnerségek állnak, amelyek új egyensúlyi viszonyokat alakítanak ki az amerikai befolyással szemben. Ez a fejlődés nem csupán a regionális politikát, hanem a globális energiapiacot is jelentősen befolyásolhatja.
Az energetikai átállás Szaúd-Arábia számára új lehetőségeket kínál, hogy új nemzetközi szövetségeket alakítson ki, miközben megőrzi erőfölényét az OPEC-en belül. Kína, amely nemcsak technológiai, hanem pénzügyi támogatást is nyújt a szaúdi projektekhez, Rijádra mint befektetőre és stratégiai partnerre tekint. Ez a dinamikus együttműködés hosszú távon alapjaiban változtathatja meg a Közel-Kelet hatalmi viszonyait.
Szaúd-Arábia megújuló energia programja egy izgalmas, ugyanakkor vitatott kezdeményezés. Az ország vezetése ráébredt, hogy a fosszilis energiahordozók kimerülése és a klímaváltozás kihívásai miatt sürgős szükség van fenntartható alternatívákra. E törekvésük célja, hogy egy zöldebb jövőt építsenek, de felmerül a kérdés: mennyire lesz ez az irány valóban hiteles és fenntartható? Energetikai, társadalmi és politikai szempontból is érdemes megvizsgálni, hogy a program mennyire tudja fenntartani az egyensúlyt a hagyományos energiaforrások és az új technológiák között, és hogy hogyan befolyásolja a társadalmi struktúrákat és politikai döntéshozatalt az országban. Az elkövetkező években kiderül, hogy e törekvések valóban képesek-e hosszú távon fenntartható fejlődést biztosítani.
Amennyiben a királyság valódi reformokat tud megvalósítani, és sikerül elkerülnie a greenwashing csapdáját, úgy inspiráló példát nyújthat más, hasonló adottságokkal bíró országoknak. Ellenkező esetben, ha az ambiciózus célok mögött csupán felszínes lépések rejtőznek, a Vízió 2030 csupán egy vonzó csomagolású, de tartalmilag üres ígéret marad.
A szerző a Migrációkutató Intézet élén álló kutató, aki az MCC keretein belül végzi munkáját.
(Borítókép: Építkezés Rijádban, Szaúd-Arábiában 2025. február 4-én. Fotó: Bernd von Jutrczenka / picture alliance / Getty Images)
