Annyi titkot rejtett magában, hogy végül kénytelen volt elpusztítani naplóit - Ma ünnepelné 150. születésnapját Thomas Mann - Életmű.

Az író 150. születésnapján olyan titkokat és történeteket hoztunk, amelyek árnyalják az iskolapadban róla kialakított képet. Felfedjük, milyen összetett és izgalmas személyiség állt Thomas Mann művei mögött.

Thomas Mann könyvei a 20. századi német irodalom mérföldkövei, amelyek mély filozófiai, társadalmi és pszichológiai rétegeket tárnak fel. Bár Thomas Mann művei jól ismertek, az író személyes életéről és belső vívódásairól kevesebbet tud a nagyközönség. Most olyan érdekességeket mutatunk be, amelyek árnyalják a képet a nagy íróról.

1875. június 6-án, a németországi Lübeckben született egy jómódú kereskedőcsaládban. Édesapja, id. Thomas Mann gabona-nagykereskedő volt, míg édesanyja, a félig brazil származású Julia da Silva-Bruhns háztartásbeli. Öt gyermekük született. Apja 16 éves korában rákbetegségben hunyt el, és végakarata szerint onnantól kezdve a Mann család a cég és a ház eladásából származó tetemes vagyon kamataiból élt. Thomas Mann fiatalon megszabadult az iskolai kötöttségektől, és már 21 évesen, havi apanázsával függetlenedve kezdett írói pályára lépni. 1901-ben jelent meg első nagy sikere, a Buddenbrook-ház, amely egy család hanyatlását mutatja be, és 1929-ben ezért a műért kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Ez a regény ma is az egyik legismertebb darabja Thomas Mann könyveinek, és a polgárság lélektani ábrázolásának klasszikusa. Az író életében apja halálát további családi tragédiák követték: Julia húga 1910-ben öngyilkosságot követett el, felesége pedig tuberkulózisban szenvedett, ami miatt sok időt töltött szanatóriumban. Az író maga is hosszú éveken át küzdött testi és lelki betegségekkel.

Az Amerikában élő író 1945-ben drámai lépésre szánták el magukat: megsemmisítette az 1933 előtti naplóit. Félelme, hogy személyes titkai és belső küzdelmei a nyilvánosság elé kerülnek, mindennél erősebb volt benne. Ez a szorongás nem volt alaptalan, hiszen egy korábbi traumatikus esemény is rávilágított a veszélyekre: 1933 tavaszán, a náci rezsim elől menekülve, elvesztette naplóit egy svájci vasútállomáson. Habár ezek végül visszakerültek hozzá, az élmény mély nyomot hagyott benne, és így fogalmazott róluk:

A kertjében rögtönzött máglyától csak az 1918-1921 közötti naplói menekültek meg, mert azok fontosak voltak a Doktor Faustus című regényéhez. Ez a könyv, Thomas Mann műveihez hasonlóan, mélyen tükrözi az író erkölcsi és társadalmi dilemmáit.