Az élelmiszerpiacon forgalmazott gabonák mikotoxin-határértékeivel és az ezek ellenőrzésére vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatos előírások kiemelkedő fontossággal bírnak. A mikotoxinok, amelyek a penészgombák által termelt mérgező anyagok, komoly egészs
Az egyes penészgombafajok más-más körülmények között hajlamosak méreganyag termelésére.
Az utóbbi évek során jelentős átalakulások figyelhetők meg az élelmiszerek mikotoxin-szennyezettségének uniós szabályozásában. Jelen cikk célja, hogy áttekintést nyújtson a legfontosabb módosításokról, amelyek kifejezetten a gabonaféléket és a belőlük készült termékeket érintik.
A felső határértékeket olyan szigorú szinten kell meghatározni, amely a helyes mezőgazdasági és előállítási gyakorlatok alkalmazásával és az élelmiszer-fogyasztásához kapcsolódó kockázatok figyelembevételével észszerűen elérhető (ALARA-elv). Ez a megközelítés biztosítja, hogy az élelmiszer-vállalkozók a lehető leghatékonyabb intézkedésekkel előzhessék meg és csökkenthessék
A környezetszennyezés csökkentése elengedhetetlen a lakosság egészségének megóvása érdekében.
A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. Egyes penészgombák antibiotikumokat termelnek, melyeket az orvostudomány hasznosít. Más penészgombák a növényi, állati, és emberi sejteket károsító méreganyagokat állítanak elő, melyeket mikotoxinoknak nevezünk.
A különböző penészgombafajok eltérő környezeti feltételek hatására képesek méreganyagokat termelni, amelyek hatása és a tünetek is változatosak lehetnek. Ezek a toxinok nemcsak az emberi egészségre, hanem az állatokra is ártalmasak, és befolyásolhatják a növekedést, a szaporodást, valamint a fertőzésekkel szembeni védekezőképességet. Bizonyos mikotoxinok, ha folyamatosan jelen vannak a fogyasztók szervezetében, komoly, hosszú távú szövődményeket okozhatnak, például vese- és májbetegségeket, vagy akár daganatos megbetegedéseket is előidézhetnek.
A lehető leghatékonyabb intézkedésekkel kell csökkenteni a szennyeződés mértékét a lakosság egészségének védelme érdekében - fotó: pixabay.com
2023-ban lépett életbe az élelmiszerekben előforduló bizonyos szennyező anyagok maximális határértékeiről szóló (EU) 2023/915 bizottsági rendelet, amely az 1881/2006/EK rendeletet váltotta fel. Ez az új szabályozás többek között a gabonafélék mikotoxin-határértékeit is tartalmazza. Az új bizottsági rendelet folyamatosan felülvizsgálat alatt áll, és 2024-ben több módosítása is életbe lépett.
Kulcsfontosságú alapelv, hogy a bizottsági rendelet mellékletében szereplő élelmiszerek forgalomba hozatala és nyersanyagként, valamint élelmiszer-összetevőként való felhasználása tilos, amennyiben a mellékletben megadott maximális határértéket túllépik mikotoxin szennyező anyagok tekintetében.
A mikotoxinokat tartalmazó élelmiszereket tilos kémiai kezeléssel szándékosan méregteleníteni, mivel hiányoznak a kémiai méregtelenítés révén létrejött metabolitok toxikológiai adatai és a biztonságosságukra vonatkozó tudományos bizonyítékok. Továbbá tilos a bizottsági rendelet mellékletében szereplő felső határértékeknek megfelelő élelmiszereket olyan élelmiszerekkel keverni, amelyek meghaladják a felső határértékeket.
Kovács Krisztina, az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Termékellenőrzési Osztályának osztályvezetője a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalnál.
Egy másik lényeges követelmény, hogy ha a bizottsági rendelet melléklete nem tartalmaz konkrét uniós határértékeket a szárított, hígított, feldolgozott vagy összetett (azaz több összetevőt tartalmazó) élelmiszerek esetében, akkor a mellékletben megadott határértékeknek kell érvényesülniük.
Az ilyen élelmiszerek alkalmazásakor fontos figyelembe venni a szennyezőanyag-koncentrációk eltéréseit a szárítási, hígítási és feldolgozási folyamatok során. Emellett lényeges az összetevők arányának viszonya a végtermékben, valamint az analitikai vizsgálatok határait is mérlegelni kell.
Ilyen helyzetekben elengedhetetlen, hogy kiszámítsuk az adott termék határértékét. Amennyiben a megfelelő hatóság ellenőrzést tart, az élelmiszer-vállalkozónak részletesen be kell mutatnia és meg kell indokolnia a vizsgált szárított, hígított, feldolgozott vagy összetett élelmiszerre vonatkozó konkrét koncentrációs, hígítási vagy feldolgozási mutatókat. Emellett fel kell tüntetnie az érintett keverési folyamatok során felhasznált összetevők arányát is.
Cikkünk az ajánló alatt folytatódik Startra készen az új szóják! - Heti Körkérdés Hirdetés
Igazán strapabíró kapuk a gazdaságba - szeretnél egyet? Hirdetés
A DEKALB genetika 2024-es sikerei: Új magasságokba emelkedve! Hirdetés.
Több támogatást kaphatnak a biogazdák - érdemes kihasználni! Hirdetés
Fedezd fel a 2024-es év legújabb kukoricahibrideit az RAGT lenyűgöző portfóliójában! Ismerd meg a legkorszerűbb fajtákat, amelyek a legjobb hozamot és ellenállóságot kínálják a mezőgazdaságban. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, hogy a legfrissebb innovációkat alkalmazd a termelésedben!
Fedezd fel a kukoricatermesztés új dimenzióját a TIMAC AGRO innovatív technológiájával! Tapasztald meg, hogyan segíthetnek prémium megoldásaink a terméshozamok maximalizálásában és a fenntartható gazdálkodásban. Bízz a tudomány és a szakértelem erejében, és válaszd a TIMAC AGRO-t, hogy a legjobb eredményeket érhesd el földjeiden! Ne hagyd ki lehetőségedet, hogy a kukoricatermesztés jövőjének részese legyél!
Fedezd fel a Syngenta hibridek világát, ahol a kukorica termésének átlagosan 20,8 tonnája/hektár nem csupán álom, hanem valóság! A Syngenta komplex ismeretei és innovatív megoldásai révén a legjobb eredmények elérésére törekszünk. Ismerd meg a különböző hibridek előnyeit, és tedd egyedivé a termesztési stratégiádat, hogy a legmagasabb hozamokat biztosítsd a földjeiden! Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy a legjobbat hozd ki a kukoricádból!
Friss hírek! KWS OLTENIO kiemelkedő teljesítménnyel diadalmaskodott a főpályán! Részletek hamarosan!
Néhány termék esetében, amelyeket nem élelmiszerként használnak fel, a mikotoxinokkal kapcsolatos felső határértékek lazábbak lehetnek, vagy akár teljesen hiányozhatnak. Ennek következtében az ilyen szennyező anyagokkal kapcsolatos szabályozások nem mindig érvényesülnek szigorúan. Az élelmiszereknél előforduló szennyező anyagok hatékony ellenőrzése érdekében fontos, hogy kötelező jelleggel feltüntessék a címkéken a szükséges információkat. A gabonafélék csomagolásán és a kísérő okmányokon világosan meg kell jeleníteni a termék tervezett felhasználását.
A szállítmány vagy tételazonosító kódot elengedhetetlen, hogy minden egyes különálló csomagon és az eredeti kísérőokmányon letörölhetetlen módon feltüntessük. Emellett fontos, hogy a szállítmány címzettje által a kísérőokmányon megadott üzleti tevékenység összhangban álljon a tervezett felhasználási céllal.
Amennyiben a tervezett felhasználás nincsen egyértelműen jelölve, mint például az élelmiszerként történő forgalomba hozatal, úgy a bizottsági rendelet mellékletében feltüntetett maximális határértékek minden forgalomba hozott gabonafélénél érvényesek.
A gabonafélékre vonatkozó aflatoxin-határértékeket, valamint a vonatkozó módosításokat az alábbi 1. táblázat foglalja össze.
1. táblázat: Az Aflatoxinra vonatkozó módosítások (a táblázat nagyobb méretben a képre kattintva megtekinthető) - forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető.
Az 1.1.13. sorban említett kukorica, amelyet végső fogyasztók számára, vagy élelmiszer-összetevőként kívánunk forgalomba hozni, csak akkor lehet forgalmazni, ha az alábbi feltételeknek megfelel: válogatáson vagy egyéb fizikai feldolgozáson kell átesnie.
A termékek forgalmazása nem a végső fogyasztók számára, illetve élelmiszer-összetevőként való felhasználásra történik. Ezen élelmiszerek esetében legfeljebb 5 μg/kg B1 és 10,0 μg/kg összes aflatoxintartalom megengedett. Minden egyes csomagolás címkéjén, valamint a kapcsolódó kísérő dokumentumokban szükséges feltüntetni az élelmiszer felhasználási célját, továbbá a következő figyelmeztetést: „A terméket nem szabad a végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználásra forgalomba hozni, mielőtt a lehetséges aflatoxin szennyeződés csökkentése érdekében válogatást vagy más fizikai kezelést nem végeztek el.” Továbbá tilos ezt az élelmiszert a kezelés előtt olyan termékekhez keverni, amelyek a végső fogyasztók számára kerülnek forgalomba, vagy élelmiszer-összetevőként vannak szánva. A kezelés után legfeljebb 2,0 μg/kg B1 és 4,0 μg/kg összes aflatoxintartalom megengedett, és az alkalmazott eljárások során nem keletkezhetnek más káros maradékanyagok.
2. táblázat - Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázatot a képre kattintva nagyíthatja)
A bizottsági rendeletben az ochratoxin-A, a DON, a zearalenon, a fumonizinek, az anyarozs-alkaloidok, a T-2 és HT-2 toxinok esetében pontosításra került a feldolgozatlan gabonamagvaknál szereplő megjegyzés; a felső határérték közvetlenül az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan gabonamagvakra és zab esetében a nem ehető maghéjjal együtt forgalomba hozott szemes zabra vonatkozik.
Az első szintű feldolgozás magában foglal mindenféle fizikai vagy hőkezelési eljárást, kivéve a gabonaszemek vagy azok felületének szárítását.
A gabonafélék tisztítási folyamata, amely magában foglalja a koptatást, hántolást, valamint a válogatást – adott esetben a színspecifikus válogatást is –, nem számít elsődleges feldolgozási lépésnek, ha a teljes gabonaszem sértetlen marad a tisztítás és válogatás után. A koptatás során a gabonaféléket intenzíven súrolják vagy dörzsölik, miközben a por eltávolítása is megtörténik, például elszívás segítségével. Ezt a koptatási folyamatot szín szerinti válogatás követheti az őrlés előtt.
A feldolgozás első lépései, mint például az őrlés előtti tevékenységek, magukban foglalják a szárítási folyamatot, a halmaztisztítást, valamint a felülettisztítást (ideértve a koptatást, a zab hántolását és válogatását). Ezek a lépések kulcsszerepet játszanak a toxinok mennyiségének csökkentésében. A bizottsági rendelet mellékletében található "feldolgozatlan gabonamagvak" kategória esetében ezen műveleteket követően kell a toxinhatárértékeknek eleget tenni.
3. táblázat - Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázat bővebb megtekintéséhez kattints a képre)
2017-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) hivatalos tudományos értékelést fogadott el a DON (dezoxynivalenol), valamint annak acetilezett és módosított változatainak élelmiszerekben és takarmányokban való előfordulásáról, és az ezek által az emberi és állati egészségre gyakorolt potenciális kockázatokról.
A becsült átlagos krónikus étrendi kitettség a csecsemők, kisgyermekek és egyéb gyermekek esetében, valamint - különösen magas kitettség esetén - a serdülők és felnőttek körében is túllépte a várakozásokat.
A csoport számára meghatározott tolerálható napi bevitel (TDI) olyan érték, amely figyelmeztető jelzést adhat az egészségügyi kockázatokra.
A DON, a 3-Ac-DON, a 15-Ac-DON és a DON-3-glükozid összegének felső határértékeit kell megállapítani, azonban a DON ezen formáinak rutinszerű elemzésére szolgáló módszerek továbbfejlesztéséig és az összegük nyomon követéséig a közegészség védelme érdekében csökkenteni szükséges a DON egyes meglévő határértékeit. A mellékletben felsorolt élelmiszerek, amelyek 2024. július 1-je előtt kerültek forgalomba, a minőségmegőrzési idejük lejáratáig továbbra is forgalomban maradhatnak.
4. táblázat - Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázat a képre kattintva nagyobb méretben megtekinthető)
A gabonafélék fumonizin B1 és B2 határértékeit és a módosításokat az 5. táblázat tartalmazza.
5. táblázat - Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (A táblázat nagyítható a képre kattintva)
A gabonafélék esetében az anyarozs-szkleróciumok és az anyarozs-alkaloidok határértékeit, valamint a módosításokat a 6. táblázat összegzi.
6. táblázat - Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázat nagyítható a képre kattintva)
Az anyarozs egy gombafaj szkleróciuma, ami egy tömör képződmény, egy módosult gombafonalakból álló, megkeményedett micélium tápanyag-raktározási képességgel. Az élősködő anyarozsgomba szkleróciuma számos - az életfolyamatokat befolyásolni képes - alkaloidokat tartalmaz.
A feldolgozatlan szemes rozsban található anyarozs-szkleróciumok, valamint az árpa, búza, tönkölybúza, zab, rozs őrléséből származó termékekben és a végső fogyasztók számára forgalomba hozott rozsban előforduló anyarozs-alkaloidok esetében jelenleg még nem érhetők el az alacsonyabb határértékek, mivel az éghajlati viszonyok miatt a gabonafélékben növekvő gyakorisággal fordulnak elő, ezért elhalasztották az alacsonyabb határértékek alkalmazását. A fent említett időpontokat megelőzően jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban maradhatnak.
A gabonafélék T-2 és HT-2 toxinra vonatkozó határértékeit, valamint a vonatkozó módosításokat a 7. táblázatban találhatók.
7. táblázat - Forrás: Kovács Krisztina, osztályvezető (a táblázat a képre kattintva részletesebben megtekinthető)
2017-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság egy átfogó tudományos jelentést jelentetett meg, amely a T-2 és HT-2 toxinok emberi és állati táplálkozásban való jelenlétét és azok hatásait vizsgálta.
Bizonyos krónikus étrendi expozíciós forgatókönyvek tekintetében az expozíció a csecsemők, a kisgyermekek és más gyermekek, valamint - magas expozíció esetén - a serdülők körében is meghaladta A csoport számára meghatározott tolerálható napi bevitel (TDI) olyan érték, amely figyelmeztető jelzést adhat az egészségügyi kockázatokra.
Ezért egyes termékcsoportokra felső határértékeket határoztak meg. Azok az élelmiszerek, amelyeket 2024. július 1-je előtt jogszerűen forgalomba hoztak, a minőségmegőrzési idejük alatt továbbra is forgalomban maradhatnak.
Mivel a mikotoxinok jellemzően egyenetlen eloszlásúak, azaz gócokban helyezkednek el, ezért nagyon fontos, hogy milyen módon történik a mikotoxinok ellenőrzése során a mintavétel. Ahhoz, hogy egy tétel szennyezettségére vonatkozóan reprezentatív eredményt lehessen kapni, a hatósági ellenőrzések és a vállalkozások önellenőrzése során az élelmiszerekben előforduló mikotoxinok szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételi és analitikai módszerek megállapításáról és a 401/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2023/2782 bizottsági végrehajtási rendeletet kell alkalmazni.
Az élelmiszerekben található mikotoxinok szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételt a bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében meghatározott módszerekkel összhangban kell elvégezni. Külön fejezet vonatkozik a gabonafélékre, illetve a nagyon nagy méretű tételekre, illetve az oly módon tárolt vagy szállított tételekre vonatkozóan (pl. silókból történő mintavétel). Az élelmiszerekben előforduló mikotoxinok szintjének ellenőrzéséhez a minta-előkészítésnek és az analitikai módszereknek is meg kell felelniük ezen rendeletben megállapított kritériumoknak.
Képforrás: pixabay.com
