Az UNICEF adatai alapján világszerte több mint 470 millió gyermek él olyan területeken, ahol válsághelyzetek sújtják őket.
A jelentésben az ausztrál Institute for Economics and Peace (IEP) által kidolgozott Globális Béke Index (GPI) adataira támaszkodva hangsúlyozzák, hogy a második világháború óta soha nem tapasztaltunk ennyi konfliktust világszerte. E konkrét helyzetek közé tartozik a Gázai övezet, Ukrajna, Mianmar, Haiti és Szudán, amelyek mindegyike súlyos instabilitással és erőszakkal küzd.
Az UNICEF figyelmeztetett, hogy a háborús övezetekben élő gyermekek aránya a kilencvenes évek 10%-áról mára 19%-ra emelkedett, ami aggasztó tendencia, hiszen ez az arány folyamatosan növekszik.
"2024 szinte minden szempontból a legnehezebb évek közé tartozott a válságövezetben élő gyermekek számára, mióta az UNICEF 78 éve működik" - nyilatkozta Catherine Russell, a szervezet ügyvezető igazgatója. Kiemelte, hogy a háborúval sújtott régiókban élő fiatalokat számos veszély fenyegeti, többek között az egészségügyi ellátás hiánya, mint például az oltások, valamint az alultápláltság. Sokan közülük a harcok következtében életüket vesztik vagy súlyosan megsebesülnek, a lányokat pedig gyakran szexuális erőszak éri.
Ez utóbbival kapcsolatban a jelentésben figyelmeztetnek arra, hogy Haitin 1000 százalékkal nőtt a gyermekek ellen elkövetett, bejelentett szexuális erőszakcselekmények száma, valamint hangsúlyozzák, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek aránytalanul nagy mértékben vannak kitéve erőszakos cselekményeknek.
A becslések alapján több mint 52 millió gyermek él válságövezetben, akiknek sajnos nem volt lehetőségük az iskolai oktatásban való részvételre. Az infrastruktúra rombolása és az iskolák körüli bizonytalan biztonsági helyzet tovább súlyosbította ezt a tragikus helyzetet.
A jelentésben kitérnek továbbá a konfliktuszónákban élő gyermekek rossz mentális állapotára is, amelyet szeretteik elvesztése, az erőszaknak való kitettség és otthonaik megsemmisülése okoz, valamint az ezen állapot következményeire, a többi között depresszióra, rémálmokra és esetleges agresszív viselkedésre is.
"Ez nem lehet a megszokottá válni" - figyelmeztetett Russell, hangsúlyozva, hogy nem engedhetjük meg, hogy egy egész generáció a kontrollálatlan konfliktusok mellékhatásainak szenvedő alanyává váljon.
