Bóka: Az uniós források elvesztését nem tartom megfelelően kifejezett állításnak.
"Nem tartom megfelelően kifejezettnek azt az állítást, hogy az uniós források elvesztéséről van szó."
Bóka János az ATV-nek adott interjújában egy keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a forrásmegvonásról csak akkor lenne érdemes beszélni, ha Magyarország saját hibájából nem teljesítette volna a szükséges feltételeket. A miniszter szerint azonban a kormány minden elvárást teljesített, így a források elvesztése politikai motivációkból fakad, nem pedig a teljesítmény hiányából.
A magyar kormány törekvése, hogy megakadályozza az uniós források elvesztését, miközben igyekszik ezeket a forrásokat megszerezni és visszanyerni.
2024 végére Magyarország számára több mint 400 milliárd forint (1,04 milliárd euró) támogatás veszett el a jelenlegi uniós keretköltségvetés keretein belül, mivel nem sikerült megoldani a jogállamisági feltételesség kérdését. A kormány feladata 17 kritérium teljesítése lenne. Ezt a folyamatot az Európai Bizottság javaslatára, szinte egyöntetű tagállami támogatással indították el 2022 decemberében, és az eljárás egyik alapvető szabálya szerint...
"az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n+2. évet követően nem állíthatók be a költségvetésbe".
Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője is megerősítette, hogy az eljárás keretében befagyasztott pénzeszközök közül év végére 1,04 milliárd euró el fog veszni.
A Telex felvetésére, hogy az n+2-es szabály egyértelműen fogalmaz, Bóka azt válaszolta, hogy a kormány álláspontja szerint "az uniós források elvételével kapcsolatban politikai döntés született". Ha így volt, "születhet egy ugyanilyen politikai döntés" a reparációjukról "egyéb formában", ez lesz a kormány célja az n+2-es szabálynál.
A miniszter már decemberben is hangsúlyozta, hogy politikai eszközöket kell alkalmazni a következő, 2028-ra tervezett többéves uniós költségvetés kapcsán, amelyhez egyhangú tagállami beleegyezés szükséges. Kiemelte, hogy a károk "reparálására" fognak törekedni. Nem sokkal később Orbán Viktor is kifejtette véleményét, miszerint a '25-'26-os években elmaradt támogatásokat a '27-'28-as időszakban be kell pótolni. Hozzátette: ha ez nem történik meg, akkor nem fog hozzájárulni a költségvetés elfogadásához.
A feltételességi eljárás keretében a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) és az ezekhez kapcsolódó intézményeket eltiltották az uniós pénzügyi kötelezettségvállalásoktól. A modellváltó egyetemek jelentős eurómilliós veszteségekről számoltak be a Horizont Európa kutatási program keretében, és a diákjaik számára az Erasmus+ program keretében történő cserék is lehetetlenné váltak. A kormány válaszul HU-rizont és Pannónia néven indított programokat, amelyek finanszírozását az adófizetők pénze biztosítja.
Tavaly decemberben a kormány benyújtott egy értékelési kérelmet, ám az Európai Bizottságot csupán a kekvás ügyében értesítette. Érdekes módon, a kérelemben a testület elvárásainak többségét sem sikerült maradéktalanul teljesíteni, így a jogszabály is csupán a kormány saját nézőpontját tükrözte. Az értékelés során a bizottság számos problémát emelt ki, többek között azt, hogy a kormány igyekszik a szigorítások legfontosabb elemei alól mentesíteni a nem egyetemi kekvákat. Továbbá megjegyezte, hogy a felzárkóztatási (kohéziós) programok jövőbeli finanszírozását felfüggesztő döntés továbbra is érvényben marad, mivel Magyarország nem tett lépéseket a felmerült problémák orvoslására.
Bóka kiemelte, hogy a magyar kormány mindent meg fog tenni az uniós források megszerzéséért, és ennek következményeként fokozott konfliktusokra lehet számítani a következő hónapok során. Amikor a Telex megkérdezte, hogy a magyar kormány mikor kezdeményezte a nem kedvező feltételek újraértékelését, Bóka válaszolt: a kormány...
a kekváknál tett új intézkedéseket, ezért kezdeményezte ezek értékelését. A bizottsági vélemény viszont "hibás, elfogult, tendenciózus".
Azokon a vidékeken, ahol a természet szépsége és az emberi kreativitás találkozik, különleges élmények várnak ránk.
A magyar kormány álláspontja szerint ott, ahol már teljesítettük az általunk vállalt kötelezettségeket, valamint eleget tettünk az Európai Bizottság korábbi elvárásainak, egyértelműen nem tartjuk szükségesnek az újraértékelést.
"Nem a saját nézőpontunkat szeretnénk megvitatni." (A tanácsi határozat megfogalmazása alapján a feltételeket a magyar kormány vállalta, amelyeket előzetesen egyeztetett az Európai Bizottsággal.)
Tavaly év végén véget ért az EU Tanács magyar elnöksége. Bóka hangsúlyozta, hogy a miniszteri testület vezetésével "többszörös válsághelyzetben, egy átmeneti intézményi időszakban, komoly politikai ellenállás mellett és a lojális együttműködés elvét figyelmen kívül hagyó intézményi obstrukcióval" sikerült "történelmi döntéseket" hozni. A novemberi budapesti kettős csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat a tagállamok versenyképesség iránti elkötelezettségét tükrözi, és felszólítja a többi tagállamot, hogy tevékenységük középpontjába ezt helyezzék. (A jogi értelemben nem kötelező érvényű dokumentumot a Tanácshoz hasonló nevű, de különálló intézményként működő Európai Tanács budapesti informális ülésén fogadták el, a magyar elnökség szerepét pedig részletesebben is elemeztük.)
A másik történelmi döntésnek a teljes bolgár-román schengeni bővítést tartotta, ami több mint tíz éve húzódott és magyar nemzetpolitikai jelentősége is van. (Itt jól látszott a magyar kormány szerepe.)
A miniszteri Tanács egyik legfontosabb feladata, hogy közösen döntsenek az uniós jogszabályokról az Európai Parlamenttel (EP), miután mindkét intézmény kialakította saját véleményét. Az eddigi eredmények alapján a miniszter összesítése szerint a 17 jogszabályból kilencről sikerült lezárni a tárgyalásokat az EP-vel. Ezen túlmenően, további 18 jogszabály esetében is készen álltak a megbeszélésekre, de az EP "politikai okokból" távol maradt tőlük. A Tanács részlegesen vagy teljesen 19 jogszabály esetében alakította ki az álláspontját. (A korábbiakban részletesebben is foglalkoztunk azzal, hogy ez a szám hogy viszonyul a teljesítményhez és miért jelentős.)
Bóka véleménye szerint a kormány sohasem lépett ki a tisztességes közvetítői szerepéből, ugyanakkor politikai elnökségét határozottan érvényesítette. Júliusban az állandó képviselők magyar kollégájukat kérdőre vonták az ügy kapcsán, és több lap, amely nem egymásra támaszkodva, de hasonlóan fogalmazott, arról számolt be, hogy a 26-ból 25 kormány képviselője kritikával illette a békemisszió és az elnökség összemosását. A Telex kérdésére, miszerint a lojális együttműködés hogyan egyeztethető össze azzal, hogy Orbán Viktor moszkvai látogatásainak képein még mindig ott figyel az elnökségi logó, Bóka azt felelte: a miniszterelnök és az uniós intézmények vezetői világossá tették, hogy ezek az utak valójában kétoldalúak voltak.
A miniszter véleménye szerint a januártól kezdődő lengyel elnökség befolyásolni fogja a munkafolyamatokat a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Nem látja indokoltnak, hogy a tagállami és az elnökségi feladatokat külön kezeljék.
A lengyelek nem látták szívesen a magyar nagykövetet az elnökségi nyitórendezvényen, amiért a magyar hatóságok politikai menedékjogot adtak a korábbi lengyel kormány egyik volt miniszterhelyettesének.
Bóka véleménye szerint a menekültstátuszhoz kapcsolódó aggályok nyilvánvalóan nem alaptalanok, azonban úgy gondolja, hogy ennek az eseménynek nem szabadna befolyásolnia a lengyel uniós elnökség munkáját.
A lengyel elnökség sok mindennel foglalkozik, amivel nem kellene, és sokkal nem, amivel kellene. Nem indult jól, és olyan, mint egy mirelit, amit be kellene tenni a mikróba, hogy fogyasztható legyen.
