Brüsszeli kémügy: valószínű, hogy a külügyminisztérium és a hírszerző szolgálatok közötti feszültség állhat a zűrzavar hátterében.
A bizalmatlanság foka egyre inkább nő az Európai Unióban Magyarországgal kapcsolatban, és ennek egyik fontos tényezője az, hogy napvilágra kerültek a Brüsszelben tevékenykedő magyar hírszerzők. A helyzet tovább bonyolódhat, hiszen a próbálkozások valószínűleg továbbra is folytatódnak.
A polgári titkosszolgálatok felügyeletét ellátó kormányzati szereplők túlzott aktivitása, vagy a kormányon belüli feszültségek lehetnek azok a tényezők, amelyek magyarázzák, miért indult el az Információs Hivatal (IH) egy szokatlanul intenzív hírszerzési műveletbe 2012-ben Brüsszelben. E tevékenység végül, ha nem is a legszembetűnőbb módon, de 2017-ben egy kínos lebukással zárult.
A buktának ráadásul két fontos összetevője volt. Egyrészt az uniós intézményekben tevékenykedő magyar állampolgárok beszervezése eredményeként a hírszerzők kiléte napvilágra került.
Ezen felül a kormány iránti bizalom csökkenését is előidézte, hogy a magyar titkosszolgálatok figyelemmel kísérték az unió csalásellenes hivatalának, az OLAF-nak Magyarországon tartózkodó képviselőit. Ezek a szakemberek éppen a miniszterelnök vejét érintő Elios-ügyet vizsgálták.
