Budapesten az épületenergetikai felújítások aránya jelenleg mindössze 1 százalék körüli, azonban a közeljövőben várhatóan kedvező fordulatot vehet ez a tendencia.

Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezető igazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy a főváros legújabb és legifjabb cége számára a legfontosabb feladat a klímastratégián belül a lakossági épületenergetikai fejlesztések előmozdítása és felgyorsítása. Kiemelte, hogy Budapesten a teljes szén-dioxid-kibocsátás 60%-áért az épületek felelnek, és figyelembe véve a városi lakosság növekedését, ez az arány várhatóan tovább fog emelkedni.

Budapesten a lakóépületek felelősek az energiafogyasztás körülbelül 40%-áért, miközben a szén-dioxid-kibocsátásból is 36%-kal részesednek.

Az épületek energetikai korszerűsítése hatalmas anyagi forrást igényel, Budapest esetében ez körülbelül 3000 milliárd forintra rúg. Természetesen egy ilyen jelentős összeg előteremtése nem csupán támogatások révén lehetséges, de minden egyes forintnak fontos szerepe van a folyamatban. Jelenleg Budapesten az épületenergetikai felújítások aránya 1% alatt mozog, ezt az arányt a 2030-ig érvényes uniós dekarbonizációs ütemterv szerint 4,5%-ra kellene növelni.

A Fővárosi Önkormányzat, ahogyan sok más önkormányzat Párizstól Szófiáig, lassú döntéshozatali folyamatai miatt nem tudja lépést tartani a jelenlegi igényekkel. Ennek orvoslására a közgyűlés tavaly április 24-én úgy határozott, hogy létrehozza a Budapesti Klímaügynökséget, amelynek feladata, hogy felgyorsítsa a szükséges intézkedések végrehajtását. Ámon Ada hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban már körülbelül 350 független ügynökség működik, amelyekben összesen körülbelül 4000 szakember dolgozik. "Ezek a szakemberek kulcsszerepet játszanak abban, hogy elősegítsék a változások felgyorsítását, és egyre fontosabb szerepet töltenek be az energetikai és klímavédelmi területeken" - tette hozzá.

Az elmúlt egy év során végzett tevékenységeikről kifejtette, hogy az Európai Unió által nyújtott támogatás jelentős szerepet játszott a fejlődésükben.

A "Budapest CARES" projekt konzorciuma számukra többek között olyan lehetőségeket kínált, amelyek révén...

Az ügynökség munkájának és stratégiájának alapjait a pénzügyi stabilitás és hatékonyság képezi. A cél az, hogy egy olyan alapot teremtsünk, amely lehetővé teszi a hosszú távú növekedést és fejlődést. A pénzügyi tervezés során figyelembe kell venni a különböző forrásokat, bevételi lehetőségeket és kiadásokat, hogy biztosítsuk a fenntarthatóságot. Ezen kívül fontos, hogy a stratégiánk rugalmas legyen, lehetővé téve a piaci körülményekhez való alkalmazkodást és az új lehetőségek kihasználását. A stabil pénzügyi háttér nemcsak az ügynökség működését segíti elő, hanem a partnereink és ügyfeleink bizalmát is erősíti.

A kutatás során a műszaki és szociológiai aspektusokat egyaránt figyelembe vették, hogy átfogóbb képet nyerjenek a vizsgált jelenségről. A műszaki szempontok a technológiai fejlődés, az eszközök és rendszerek működésének elemzésére összpontosítottak, míg a szociológiai megközelítés a társadalmi hatásokra, az emberi interakciókra és a közösségi dinamikákra helyezte a hangsúlyt. E két terület együttes vizsgálata lehetőséget teremtett arra, hogy mélyebb, sokoldalúbb megértést nyerjünk a témáról, és olyan megoldásokat találjunk, amelyek mind technikai, mind társadalmi szempontból fenntarthatók.

A Városkutatás Kft. például egy érdekes felmérést végzett, amelyből egy meglepő eredmény látott napvilágot:

A budapesti lakosok túlnyomó része azt gondolja, hogy energiagazdálkodási szempontból kiemelkedően jó vagy legalábbis elfogadható minőségű ingatlanokban él, holott ez a vélekedés nem állja meg a helyét.

Éppen ezért fontos feladatuknak tartják azt is, hogy a klímacélok eléréséhez és az épületek korszerűsítéséhez eloszlassák a tévhiteket, és pontos információkkal lássák el a lakosságot.

Egy közreműködő partnerük, a F4STER Zrt. felmérte Budapest lakásállományát, majd kialakított egy tipológiát, ami szerint 32 típusú épületet azonosítottak a fővárosban: ebből 15 a családi ház vagy kisebb épületek kategóriájába, 17 pedig a társasházi típusú épület kategóriájába esik. Ezekre pedig számítások alapján egyenként meghatározta a szén-dioxid kibocsátás csökkentési potenciáljukat.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi energiafogyasztásukhoz viszonyítva bizonyos épületek kiemelkedő potenciállal bírnak. Ezen belül a társasházak között különösen a panelépületek emelkednek ki. Ezért döntöttünk úgy, hogy elindítunk egy panelprogramot, amely lehetőséget biztosít az ott élők számára, hogy korszerűsítsék otthonaikat.

Számunkra ez egy rendkívül értékes tapasztalatot fog jelenteni, hiszen betekintést nyerünk abba, hogy a panelházakban milyen jellegű kihívások adódnak. Fontos számunkra, hogy felfedezzük, miként tudjuk ezeket a problémákat a lehető leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módon orvosolni.

Az ügyvezető azt mondta, hogy amikor a Fővárosi Önkormányzat tavaly áprilisban megalapította a klímaügynökséget, egy olyan pénzügyi modellt hozott létre, amiben a főváros 2,5 milliárd forintos részt vállalt, illetve egészen pontosan azt, hogy a csatlakozó kerületek által felajánlott összeget megduplázza eddig az értékhatárig. Vagyis a Budapesti Klímaügynökség ilyen értékben fog vissza nem térítendő támogatást adni azoknak a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek, amelyek vállalják ezeknek a jelentős beruházásoknak a terhét. Hozzátette, hogy tehát

"összességében egy 5 milliárd forintnyi támogatási alap képződik, ami más finanszírozókkal, például a bankokkal és a szükséges saját erővel együtt összesen 16 milliárd forintnyi összeget tud majd megmozgatni a Budapesti Zöld Panelprogram keretében. Ez a szükséges 3 ezer milliárd forinthoz képest édeskevés, de pont 16 milliárd forinttal több, mint amennyit elköltenének a budapestiek ilyen célra a következő 3-4 évben".

A panelprogram előkészítése során számos konzultáció zajlott, és mára elmondható, hogy az eljárásrend és az önkormányzatokkal való együttműködés 95%-os készültségi szinten áll. Jelenleg azon dolgoznak, hogy miként tudnának segítséget nyújtani az akadálymentesítés terén a panelházak számára, valamint olyan megoldásokat kidolgozni az alacsony jövedelmű lakástulajdonosoknak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a felújítással járó terheket könnyebben viselhessék.

Ámon Ada nyilatkozata szerint jelenleg 11 kerülettel folynak tárgyalások, és "biztosan állíthatom, hogy ezek a kerületek már összesen 600 millió forint értékben tettek ajánlatokat, így a programhoz eddig 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre." A Fővárosi Önkormányzat szakemberei, közös képviselők, banki képviselők, valamint az épületfelújítások és energetikai korszerűsítések terén jártas szakértők vettek részt a tárgyalásokon. E megállapodások nyomán hamarosan nyilvánosságra hozzák azt az eljárásrendet, amely lehetővé teszi a felújítások megkezdését.

A Budapesti Klímaügynökség nem csupán a panelprogramra összpontosít; számos más ambiciózus tervet is megvalósítani kíván. Különösen fontos számukra a gangos társasházak felújítása és energetikai korszerűsítése, hiszen ezek a lépések elengedhetetlenek a város fenntarthatósága szempontjából. Emellett kiemelt céljuk a napenergia hatékonyabb kihasználásának népszerűsítése, amely nem csupán környezetbarát megoldás, hanem hozzájárul Budapest energiaellátásának megerősítéséhez és az energiabiztonság növeléséhez is. Amennyiben a kormány elindítja a Top+ programokat, lehetőség nyílik a szilárd tüzelésű fűtőberendezések cseréjére irányuló kísérleti projektekre is. A Klímaügynökség célja, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok számára is elérhetővé tegye a hatékonyabb, tisztább és modernebb fűtési megoldásokat, ezzel is elősegítve a környezeti terhek csökkentését és a lakóhelyük komfortjának javítását.

"Mindez nemcsak a klíma védelme szempontjából fontos, hanem az emberek komfortfokozatát, a város élhetőségét, a légszennyezés csökkentését, és az ingatlanállomány állagmegóvását segíti"

- Ezzel a szavakkal fejezte be előadását Ámon Ada.

Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója egy nappal később, szerdai sajtóbeszélgetésén hozta nyilvánosságra a részleteket, eszerint ha a közgyűlés jóváhagyja, akkor kiírnak egy pályázatot, ahova olyan társasházak jelentkezhetnek, amelyek legalább 10 lakással rendelkeznek, 1946 és 1990 között panel technológiával épültek, és a lakások legalább 70 százaléka magántulajdonban van.

Az első körös pályázat keretében a megvalósíthatósági tanulmányokhoz nem visszatérítendő támogatást nyújtanak. E támogatás révén a pályázók lehetőséget kapnak az épületek energetikai felújítására és akadálymentesítésére is. Ezen pályázatokat azokban a kerületekben hirdetik meg, ahol a helyi önkormányzat anyagi hozzájárulással is támogatja a projekteket.

A ház felújításánál a költségek tervezése kulcsfontosságú lépés. Érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen munkálatokra van szükség, és ezek milyen anyagi vonzattal járnak. A költségek között szerepelhetnek a szükséges anyagok, a szakemberek díjai és a váratlan kiadások is. Fontos, hogy részletes költségvetést készítsünk, hogy elkerüljük a meglepetéseket, és biztosítsuk a felújítás zökkenőmentes lebonyolítását.

Ha a közgyűlés zöld lámpát ad a javaslatnak, akkor júniusra várható a pályázat megjelenése, amelyre őszig lehetőség nyílik a jelentkezésre. Kiss Ambrus becslése szerint egy panelfelújítás költsége 300 és 500 millió forint között alakulhat, de a végső összeg nagyban függ a felújítandó ház jellegétől.