Csak az idő fogja megmutatni, mikor érkezik el a pillanat, amikor végleg megszabadulunk az óraátállítástól.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke 2018 szeptemberében úgy nyilatkozott, hogy másfél éven belül véget vethetünk az óraátállítás gyakorlatának. Azóta azonban nem történt előrelépés, és már több mint hat év telt el anélkül, hogy ezt a rendszert eltörölték volna. Jelenlegi hírek szerint azonban most úgy tűnik, hogy újraéledhet az óraátállítás megszüntetésének ügye, amely azóta, hogy 2019 decemberében a tagállamok érdemben foglalkozni kezdtek volna vele, gyakorlatilag parkolópályára került.

Most hétvégén, 2025. október 26-án, vasárnap véget ér a nyári időszámítás. Hajnali 3 órakor az óráinkat 2 órára kell állítanunk. Ez azt jelenti, hogy egy órával többet pihenhetünk, viszont a Nap is egy órával korábban búcsúzik el tőlünk.

Tudományos kutatások már régóta megerősítették, hogy az óraátállítás nem hoz jelentős anyagi előnyöket a háztartások számára. Ezzel szemben sokak mindennapjait megzavarja: az óraátállítás miatt az emberi biológiai óra alkalmazkodása időt igényel, ami fáradtságot és a figyelem csökkenését eredményezheti. Ez a jelenség pedig növelheti a balesetek valószínűségét is.

Az Európai Bizottság 2018 szeptemberében bejelentette, hogy javasolja az óraátállítás megszüntetését. A javaslat előkészítése előtt lebonyolított társadalmi konzultáción rekordszámú, 4,6 millió európai vett részt, akik közül a válaszadók 84%-a támogatta Jean-Claude Juncker által előterjesztett ötletet.

A javaslat kapcsán a közvéleményben sokan úgy hiszik, hogy az Európai Unió már véglegesen döntött az óraátállítás megszüntetéséről. Ez azonban nem igaz: bár a javaslat már létezik, annak véglegesítése még várat magára. Fontos megjegyezni, hogy ezt a javaslatot már a korábbi, két ciklussal ezelőtti Európai Bizottság terjesztette elő, de azóta sem született döntés az ügyben.

A héten, október 23-án az Európai Parlamentben is vitáztak az óraátállításról, és pártállástól függetlenül mindegyik EP-képviselő, valamint a vitán résztvevő Apostolosz Cicikosztasz közlekedésért felelős görög biztos is egyetértett, hogy az óraátállítás többet árt, mint használ.

A vita végén a görög biztos meg is jegyezte, hogy

Gondolnák, hogy ebben a parlamenti ciklusban volt már még egy olyan pillanat, amikor minden oldal egyetlen álláspont mögé sorakozott fel? Biztosíthatom Önöket, hogy nem, legalább is ebben a ciklusban ez az első alkalom, amikor mindannyian egyetértünk, egyetértünk abban, hogy a józan észt alkalmazzuk.

Ha ennyire széleskörű a konszenzus, akkor miért van szükség évente kétszer átkonfigurálni az óráinkat?

Az óraátállítás megszüntetését először Ursula von der Leyen elődje, Jean-Claude Juncker hirdette meg 2018. szeptember 12-én. Juncker akkor úgy nyilatkozott, hogy legkésőbb 2019 októberében elérkezik az utolsó alkalom, amikor az embereknek évente egyszer előre, majd egyszer hátra kell állítaniuk az óráikat.

A javaslat ügyében az Európai Parlament 2019. március 26-án tartotta meg szavazását, amely során jóváhagyta saját véleményét. Az állásfoglalásában azt javasolta, hogy a tagállamok maguk válasszák meg, hogy a nyári vagy a hagyományos téli időszámítást kívánják-e fenntartani a jövőben.

Az Európai Parlament kifejezte kérését a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa felé, hogy sürgősen fogadják el közös álláspontjukat. E lépés lehetővé tenné, hogy a három fő intézmény – a Bizottság, a Tanács és a Parlament – megkezdje a tárgyalásokat a kérdésről, és ezáltal a trilógus tárgyalások keretein belül közös kompromisszummal záruljanak a folyamatok.

Azonban a javaslat itt megakadt, és 2019 decemberétől fogva egyhelyben topog:

Az óraátállítás eltörlésének kérdése először 2018 decemberében került napirendre az alsóbb szinten a Tanácsban. A résztvevők megállapították, hogy a tagállamoknak további időre van szükségük a megfelelő időszámítás, legyen az a téli vagy a nyári, kiválasztásához és az egyeztetések lebonyolításához.

Azóta csupán kétszer került napirendre a téma a Tanács ülésein: először 2019. június 6-án, amikor a soros elnökséget éppen betöltő Románia tájékoztatta a tagállamokat az ügy aktuális helyzetéről. Ezt követően, 2019. december 2-án a finn soros elnökség is foglalkozott a kérdéssel, ám sajnos eredménytelenül zárult a tárgyalás.

Bár évről évre egyre több országban napirendre kerül az óraátállítás megszüntetése, és néhány helyen már végre el is törölték ezt a gyakorlatot – legutóbb az ukrán parlament szavazott a kérdésről, ám Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még nem hagyta jóvá a döntést –, az Európai Unión belül már körülbelül öt éve nem mutatkozik érdemi fejlődés az ügyben.

ahogy a Tanács soros elnökei számára sem, hiszen akkor 2019 óta legalább egyszer napirendre tűzték volna - legalább formális keretek között.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy az EP-vita időpontja nem éppen azt mutatja, hogy ez a téma valóban a másik uniós jogalkotó szerv prioritásai közé tartozna. A vitára például október 23-án, csütörtökön került sor, egy időben az EU-csúccsal, ahol sokkal jelentősebb döntéseket hoztak. Ráadásul a csütörtök délutáni viták az EP plenáris ülésén általában nem vonzanak túl nagy figyelmet: sok EP-képviselő már szerdán hazautazik, feltéve, hogy csütörtökön délben nem terveznek fontos szavazást. A szavazás utáni vitákon pedig általában csak azok maradnak, akik aktívan részt kívánnak venni a diskurzusban.

Az Európai Unió területét három különböző időzónára osztják. A közép-európai idő, amely Magyarországon is érvényes, Spanyolország napfényes vidékeitől egészen Lengyelország határáig terjed.

Ha az ebben az időzónában található országok véglegesen a nyári időszámításra váltanának, az azt eredményezné, hogy Belgiumban és Hollandiában télen csupán a délelőtt közepén, körülbelül 10 órakor ragyogna fel a nap. Ez természetesen nem éppen kedvező a helyi lakosság számára, és érthető módon ellenérzéseket váltana ki az érintett tagállamokban.

Egy alternatív megoldás lehetne, ha az időzónák módosításra kerülnének, és a nyugati, valamint az északi országok a nyugat-európai időzónába lépnének át, ami földrajzilag indokolt lenne számukra. Ugyanakkor ez a lépés problémákat okozhatna az államok közötti együttműködésben, mivel Franciaország és Németország két eltérő időzónába kerülnének.

Amennyiben pedig egységes időszámítás helyett minden tagállam a saját maga által preferáltat választaná, az más nehézségeket okozhatna: a szomszédos országok eltérő időszámítása megzavarná a közlekedést, a kereskedelmet, és a határokon átívelő kapcsolatokat.

Bár az ügy hosszú ideje stagnál, az utóbbi időszakban néhány pozitív lépés történt a helyzet előmozdítása érdekében. Pedro Sánchez, Spanyolország miniszterelnöke, egy hétfőn közzétett videóban kifejtette, hogy az óraátállításnak nincs valós értelme. Bejelentette, hogy a következő energiaügyi miniszteri találkozón, amely a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (TTE) keretein belül zajlik, kezdeményezni fogja a téma érdemi megvitatását.

Az ülés végső megállapításai között szerepelt, hogy Spanyolország tájékoztatta a többi tagállamot arról: az energiahatékonyság terén tapasztalható előnyök hiánya indokolttá teszi az óraátállítás kérdésének alaposabb megvizsgálását.

A csütörtöki parlamenti vitában Apostolosz Cicikosztasz, a közlekedésért felelős biztos, érdekes részleteket osztott meg. Kiderült, hogy a lengyel soros elnökség, amely január és július között zajlott, számos kezdeményezést indított el, amelyek nyomán új irányvonalakat kívánnak képviselni.

Ezenfelül az EP-képviselőkhez hasonlóan ő is arra ösztönözte a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsot, hogy vegye napirendre a kérdést. Az viszont, hogy a Tanácsban a tagállamok végre ténylegesen foglalkozni fognak az üggyel, jelenleg csak az idő múlása árulhatja el.