A kitagadott román herceg titokban, a legendás Drakula várában ünnepelte születésnapját. A sötét falak között, ahol a múlt kísértetei suttogtak, különös hangulat uralkodott. A gyertyák lángjai táncoltak a levegőben, miközben a vendégek, akik mind különleg

Az utolsó román király megfosztotta unokáját az előkelő címétől, így a férfi Drakula legendás várában, a királyi család tagjainak hiányában ünnepelte meg a jeles alkalmat.

Az erdélyi Törcsvár impozáns várának falai között ünnepelte Miklós román királyi herceg a kerek évfordulóját, aki azóta már hivatalosan Nicholas Medforth-Mills néven ismert. A herceg nagyapja, az utolsó román uralkodó, mély nyomot hagyott a történelem lapjain, és így nem csoda, hogy a család öröksége továbbra is élénken él a köztudatban.

A királyi család magas rangú tagjai, így az ünnepelt édesanyja sem jelent meg az eseményen, ami azért aggasztó az alkotmányos monarchiát visszavágyók számára, mert az idősödő Margit koronahercegnőnek nincsen kijelölt örököse, aki esetleg elfoglalhatná majd az egyelőre persze nem is létező román trónt.

Április 5-én, egy elegáns, szmokingos-nagyestélyis állófogadás és ültetett vacsora keretében, szűk családi és baráti körben ünnepelte Nicholas Medforth-Mills 40. születésnapját. A román közönség 2007 és 2015 között Ő Királyi Fensége Miklós királyi hercegként ismerhette őt. E különleges megszólítást és címet néhai nagyapja, I. Mihály király adományozta neki, aki a kommunista hatalomátvétel idején elveszítette trónját, ezzel Nicholas-t családfővé nyilvánítva.

Ez a pozíció különösen fontos, hiszen a viselője megkapja az Őfelsége, a Korona Őrzője címet Margit koronahercegnőtől. (Természetesen, mivel Románia köztársaság, ezek a címek csupán tiszteletbeli jelleggel bírnak.) A királyi család hivatalos weboldalán Őfelsége Margit királynő néven ismert trónörökös és férje, Radu herceg nem rendelkeznek gyermekekkel, így egyértelmű volt, hogy a trónöröklés folytatása a három húguk utódai közül kerül majd ki. Az ötödik testvér, Irén királyi hercegnő és gyermekeik pedig nem vesznek részt a királyi család életében, mivel ki lettek zárva a trónutódlásból.

Miklós herceg, mint az egyetlen férfi örökös, számottevő kihívásokkal néz szembe, ha a királyság eszméjét vesszük alapul, hiszen kitagadása komoly kérdéseket vet fel.

A román monarchia alkotmánya kizárólag férfiakat ismer el államfőként. Habár jelenleg nem tűnik valószínűnek, hogy a jogi értelemben elismert királyi család visszanyerje hatalmát, a legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a 30 év alatti román szavazók harmada az alkotmányos monarchia helyreállítására szavazna, ha népszavazást tartanának az államformáról. Ezen okok miatt a román állam a leköszönt köztársasági elnökök javadalmazásával megegyező összeget biztosít a királyi család vezetőjének, és Margit koronahercegnő számára is lehetőséget ad arra, hogy árnyékállamfőként tevékenykedjen. A királyi család feje ingyenesen használja a bukaresti palotát, ahol minisztereket, nagyköveteket és egykori államfőket fogad, valamint a trónteremben kitüntetéseket ad át. Érdekes megfigyelni, hogy a királyi család jelenlegi vezetője láthatóan igyekszik elkerülni, hogy unokaöccsét egy lapon említsék vele. De vajon mi áll ennek a háttérében?

Miklós herceg, akinek félig brit gyökerei vannak, az Egyesült Királyságban kapott szigorú, de szeretetteljes nevelést. Kapcsolata koronás nagyszüleivel szoros volt, hiszen sok időt töltött velük, ami formálta jellemét és értékrendjét. Érettségi után három évig Afrikában élt, ahol különböző tapasztalatokat szerzett. 2008-ban kezdett egyre inkább a román közélet színpadára lépni, amikor nagynénjét és annak férjét kísérte el különböző nyilvános rendezvényekre. A román monarchisták nyomás alatt tartották a királyt, hogy jelöljön ki férfi örököst a Hohenzollern-házból, amely a német császári és porosz királyi családot is magába foglalja. Mivel a román királyi család és német rokonaik viszonya megromlott, a Hohenzollern-Sigmaringen helyett a Romániai / de Roumanie vezetéknevet kezdték használni. Anna királyné, a férje érdekében közbenjárva, az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkozott, így végül Miklós herceg legidősebb lányukat, Margitot jelölték ki trónörökösnek. Ennek következtében Miklós herceg csak édesanyja, Ilona királyi hercegnő halála vagy lemondása után léphetett volna a családfői szerepbe.

2008-ban Miklós herceg nyilatkozott is róla egy lapnak, hogy szívesen lenne király, amennyiben a román nép felkéri erre, és úgy tűnt, minden jól is alakul a családi forgatókönyvvel.

Derült égből villámcsapásként érkezett a hír, pontosan egy évtizede, 2015 nyarán, amikor a volt király aláírta azt a dokumentumot, amelyben Miklós herceget minden jogból kizárták. Az indoklás csupán annyi volt, hogy Romániának olyan vezetőre van szüksége, aki stabil ortodox értékeket képvisel. A döntés sokkolta a közvéleményt, és pletykák szivárogtak ki arról, hogy egy féltékeny rokon szándékosan próbálta Miklóst kiszorítani az öröklési sorból.

Ma már nyilvánvaló, hogy az egyébként szingli hercegnek volt egy titkos kapcsolata egy nővel, akitől egy kislánya született, ám őt kezdetben nem ismerte el. Miklós életében később megérkezett a boldogság: 2017 októberében feleségül vette a polgári származású Alina-Maria Bindert, akivel 2020-ban egy kisfiú, 2022-ben pedig egy kislány érkezett a családjukba. Ennek ellenére a családja szemében a házasságon kívüli gyerek létezése nem tette teljesen jóvá a múltját.

Nem biztos, hogy a királyi család tagjai éppen ezért távol maradtak a születésnapi ünnepségtől, vagy hogy amiatt nem kértek a koronával ékesített tortából, de az is elegendő ok lehetett, hogy jelen volt a szerb koronaherceg, Fülöp és felesége, Danica. Tavaly a Karagyorgyevics-dinasztia trónörököse, aki a szerb trón visszaszerzésére törekszik, egy nyilatkozatot adott ki, melyben éles kritikát fogalmazott meg azzal az elképzeléssel szemben, hogy a délszláv háború idején történt srebrenicai népirtásnak külön emléknapja legyen. A herceg hangsúlyozta, hogy a közel 9000 muzulmán bosnyák férfi és fiú halála nem a szerb hadsereg felelőssége, akik a különböző katonai alakulatok által letartóztatott áldozatok voltak. Az ő népirtásuk célja az volt, hogy csökkentsék a bosnyák lakosság számát Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság között, megakadályozva ezzel, hogy a Jugoszláviától függetlenedni kívánó Bosznia-Hercegovina etnikai alapon érvényes jogokat formálhasson a területre.

Feltehetőleg a jó hírére szemlátomást kényes Margit koronahercegnő nem szívesen vegyült volna ilyen társasággal.

A Brassó közelében álló törcsvári várkastély az egyik legnépszerűbb erdélyi látványosság, évente mintegy 450 ezer turista keresi fel, mivel arról híres, hogy itt élt a kegyetlen kivégzési módszeréről csak Karóbahúzónak nevezett III. Vlad havasalföldi fejedelem.

A kastélyt a 14. században emelték, hogy védelmet nyújtson a térségnek az Oszmán Birodalom inváziójával szemben. Az ingatlan a királyi család birtokába került az 1920-as években, és 1948-ig használták, amikor a kommunista rezsim elkobozta azt. Az 1980-as évek végén végrehajtott felújítás után, valamint a kommunista hatalom bukását követően, az épület világszerte "Drakula-kastélyként" vált népszerű turisztikai látványossággá. 2006 májusában a román állam visszaadta a tulajdonjogot Dominic Habsburg főhercegnek, aki a legendás Ileana román királyi hercegnő fia volt. Az akkor 69 éves, New Yorkban élő építész-arisztokrata megígérte, hogy 2009-ig múzeumként üzemelteti a kastélyt, ám úgy érezte, hogy "a Habsburgok nem múzeumüzemeltetők", ezért már 2006-ban felajánlotta a helyi önkormányzatnak és az elővásárlási joggal bíró államnak 80 millió dolláros áron. Az ajánlat azonban mindkét fél részéről elutasításra került.

2007-ben került először a piacra a jelenlegi múzeumként működő kastély, amelynek értékét körülbelül 135 millió dollárra becsülik.

Az utóbbi időszakban számos cikk foglalkozott azzal, hogy milyen áron található éppen eladásra a híres kastély, ám arról nem érkezett információ, hogy valaki kihasználta volna ezt a lehetőséget. - a szerk. - A kastély egyébként Mária román királynő, Miklós és Fülöp hercegek dédnagyanyjának egyik legkedveltebb rezidenciája volt, és az épület még ma is megőrzi az egyedülálló műtárgy- és régiséggyűjteményét, amely a monarchia időszakából származik. 57 terme évszázadok során számos királyi esemény tanúja volt, így nem meglepő, hogy Miklós ezen történelmi helyszínt választotta jeles születésnapja megünneplésére.