Felfedezésre került egy eddig rejtőzködő Vészabó Noémi-mű!

A márciusban Munkácsy-díjjal kitüntetett Vészabó Noémi munkássága az utóbbi hetekben kiemelt figyelmet kapott. Nem mindennapi esemény, amikor eddig ismeretlen németalföldi festmények, vagy éppen régóta eltűnt Picasso-portrék kerülnek elő. Most pedig a 444 örömmel jelenti be, hogy:

Persze mi is csak digitális formában láttuk, úgy tudjuk, teljes valójában a Cinege utcában van kiállítva egy privát ház hálószobájában. A művészi portré egy őszülő, idősödő férfit ábrázol, némi rúzsnak tűnő csillogással az ajkán.

Az arckép Vészabó stockfotókorszakának jellegzetességeit tükrözi, különösen az élénken megfestett fények és a viaszbábra emlékeztető emberi arcvonások révén. A művész egy poszt-posztmodern játékot űz a nézővel: úgy ábrázolja az alanyt, mintha egy templomi szobor részleteit örökítené meg, ezzel feszültséget teremtve a valóság és a művészet határvonalán.

A festmény 2018. április 8-án került a jelenlegi tulajdonosához, aki a kép ábrázoltja is egyben. A Munkácsy-díj Bizottságának hattagú testülete körüli eseményekkel kapcsolatban sajnos nem áll rendelkezésünkre pontos információ. Nem tudjuk, hogy a bizottság tagjai megtekintették-e a művet, mielőtt úgy döntöttek, hogy nem jelölik Vészabót a díjra, vagy hogy egyhangú döntésüket követően lemondtak pozíciójukról, miután Vészabó végül elnyerte a kitüntetést.

De az is teljesen életszerű, hogy nem tudtak róla. Az egyelőre ismeretlen férfi portréjának előkerülése ugyanis pont azért számít igazi művészettörténeti szenzációnak, mert

Ráadásul! Akadt egy olyan jól értesült, kormányzathoz közeli beszélgetőpartnerünk, aki csak a Munkácsy-díj körüli botrány és a javaslattevő szakmai bizottság lemondása után, néhány nappal ezelőtt szerzett tudomást arról, hogy létezik az a hét éve készült portré. Forrásunk, aki közelről ismeri a díjazás körüli folyamatokat, azt is megjegyezte, hogy Vészabót nem "odafentről" javasolták a Munkácsy-díjra. Hát, miért is tettek volna ilyet egy ismeretlen művész portréja miatt?

Vészabó Noémi március 15-i díjazása igazi kultúrbotrányt robbantott ki, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy a konfliktust nem a megszokott politikai ellenfelek, hanem kizárólag a Fidesz környezetében tevékenykedő személyek generálták. A helyzet meglepő színteret teremtett, ahol a hagyományos politikai megosztottság háttérbe szorult, és a belső viszályok kerültek a középpontba.

Márciusban a Munkácsy-díj Bizottság teljes létszámban lemondott, miután kiderült, hogy a megszokott eljárásmódhoz képest jelentősen megnövekedett a protekciós művészek száma. Ezek a művészek, akik Munkácsy-díjra pályáztak, nem szerepeltek abban a szakmai alapú listán, amelyet a bizottság állított össze, és amelyet a miniszter terjesztett elő. A szokásos gyakorlat szerint a bizottság 14 nevet javasol, hogy a miniszter ebből kiválaszthasson 5-6 alkalmas jelöltet, akikhez 1-2 protekciós nevet is hozzáadhat. Az idei évben azonban csupán 2 bizottsági jelölt érdemelte ki a díjat, míg 5 protekciós művész kapott elismerést. Különösen vitatott volt a helyzet, mivel köztük volt Vészabó, aki a vásárokban árusított bálás lakossági képek stílusában alkot. Ellene közel 1800-an írtak alá egy petíciót, köztük számos elismert művész, és Vészabó még a bizottság első, 150 fős széles listáján sem volt rajta.

A művész nevét a 444 tudomása szerint két Kossuth-díjas szobrász, Melocco Miklós és Párkányi Raab Péter terjesztette elő, az akciót egy fideszes politikus, Latorcai János is támogatta a háttérben. (Melocco és Párkányi Raab kérdésünkre tagadták, hogy ők álltak volna a jelölés mögött.)

A bizottság világossá tette, hogy nem csupán Vészabó díjazása miatt távoztak, hanem azért, mert az általuk ajánlott művészek közül mindössze kettő nyerte el a kitüntetést a hétből, míg a többit a kulturális miniszter jelölte ki – ezzel pedig gyökeresen megváltozott a megszokott helyzet. A bizottsági tagok Hankó Balázs felé kifejezték elégedetlenségüket, amire a miniszter válaszul Schmidt Mária társaságában egy látogatást tett Vészabó műtermében, demonstrálva ezzel a támogatását.

"A Vészabó Noémi által megtestesített művészi univerzum mélyen gyökerezik a magyar kultúra gazdag és vibráló hagyományaiban" – osztotta meg a Facebookon egy sor festménynézegetős kép kíséretében. A most előkerült portréra tekintve kétségtelen, hogy Hankó Balázs szavai rendkívül találóan tükrözik a művész munkásságát.