A hazai agrárium jövője szempontjából kulcsfontosságú a szemlélet- és generációváltás, ezért fórumot szerveztek Szolnokon. Az esemény célja, hogy a szakemberek és a fiatalok együtt gondolkodjanak a mezőgazdaság fejlődéséről és az új kihívásokra adott vála

A 2025-ös év sok kihívást tartogat a magyar mezőgazdaság számára. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az európai uniós támogatási rendszer átalakulása mellett a szabadkereskedelmi megállapodások és az ezzel járó piacvesztés is komoly hatással lehet a szektorra. A hazai agráriumról tanácskoztak hétfőn a szolnoki vármegyeházán.

A hazai agrárium és a magyar gazdatársadalom nehéz időszak elé néz, hangzott el a közelmúltban megrendezett gazdafórumon a vármegyeházán. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) közös szervezésében lebonyolított szakmai tanácskozás előtt a házigazda, Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elnöke, együttműködve Papp Zsolt György, a MAGOSZ országos alelnökével és dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkárával, valamint a NAK alelnökével, sajtótájékoztatón értékelték a magyar vidék aktuális helyzetét.

Papp Zsolt György kifejtette, hogy a hazai mezőgazdaságot napjainkban számos kihívás fenyegeti.

A globális klímaválság egyre inkább érezteti hatását, és az eddig megszokott természeti jelenségektől eltérő, szélsőséges időjárási eseményeket hoz magával. Magyarország mezőgazdasága különösen nehéz helyzetbe került a tartós csapadékhiány miatt, amely már-már hagyományosnak számít. A legnagyobb károkat a hőség, a szárazság, valamint a talaj- és légköri aszály okozzák. Ráadásul a tavaszi árvízek is elmaradtak, a folyók vízszintje pedig drámaian csökkent – emelte ki a szakértő.

- Azonnali szemléletváltozás szükséges. Nem új keletű tanács, hogy a talajnedvesség megőrzésével tehetünk a legtöbbet a klímaváltozás hatásai ellen. A talaj minimális bolygatása és takarása a legfontosabb. A szántás ezekben a csapadékszegény években nemcsak szárítja, de rombolja is a talajt, ami aztán kevesebb nedvességet képes megtartani. Ugyanakkor a mulcs, a takarónövények szivacsrétegként segítik az érkező nagy mennyiségű víz befogadható felvételét, illetve fékezik a kipárolgást. Nem utolsó sorban bizonyos takarónövény-keverékek lazítják és plusz tápanyaggal is ellátják a talajt - hangsúlyozta a szakértő.

A hazai mezőgazdaság jövője szoros összefüggésben áll a szemléletformálás és a generációváltás szükségességével. Az új gondolkodásmód és a fiatalabb generációk bevonása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szektor fenntarthatóan fejlődhessen és alkalmazkodni tudjon a modern kihívásokhoz.

Dr. Cseh Tibor András véleménye szerint a magyar mezőgazdaság megújításához nemcsak a szemléletváltásra van szükség, hanem elérkezett az idő a generációváltásra is.

- A gazdaság átadásánál mindenképpen fontos, hogy az családon belül, és egy tudatos tervezés alapján történjen. A pályázat ehhez, a jelenlegi piaci körülmények ellensúlyozására, a gazdaságfejlesztésre, tőkeszerzéshez is komoly segítséget jelent. Nagyon fontos, hogy minél több gazdaság kerüljön fiatal gazdálkodók kezébe, és ez lehetőséget teremt arra is, hogy az ilyen gazdaságok tovább fejlődjenek - hangzott el.

A szakértők felsorolták azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a generációváltás gyorsulásához.