A szájüregi szűrés kiemelkedő jelentőséggel bír a méhnyaki HPV-fertőzés megelőzésében és kezelésében. A HPV, vagyis a humán papillomavírus, számos egészségügyi problémát okozhat, és bár sok esetben tünetmentes, a szájüregi elváltozások korai felismerése é

A legújabb nemzetközi kutatás a Semmelweis Egyetemtől rávilágít, hogy a HPV előfordulásának valószínűsége a szájüregben több mint kétszeresére nő azoknál a nőknél, akik már méhnyakfertőzésben szenvednek. A tanulmány szerint minden nyolcadik, méhnyaki HPV-pozitív nő esetében orális fertőzés is megfigyelhető, ami jelentősen fokozza a szájüregi daganatok kialakulásának kockázatát.

A Semmelweis Egyetem kutatói egy különleges kutatás keretében 41 nemzetközi tanulmány adatait vizsgálták meg, amelyek több mint 5000 nő részvételével készültek. Ez a vizsgálat elsőként foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a méhnyaki HPV-pozitivitás vajon fokozza-e az orális fertőzés kockázatát.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a méhnyaki HPV-fertőzéssel élő nők 13%-ánál észleltek orális HPV-t is, míg a méhnyaki HPV-negatív nők esetében ez az arány mindössze 4% volt. Ez a különbség 2,22-szeres kockázatnövekedést jelez - olvasható a semmelweis.hu honlapon.

Azoknál a nőknél, akiknek a HPV-fertőzés mellett kóros volt a méhnyaki citológiájuk is, az orális fertőzés aránya 17 százalékra emelkedett.

A HPV, vagyis a humán papillomavírus, a legelterjedtebb szexuális úton terjedő fertőzés, amely becslések szerint világszerte mintegy 630 millió embert érint. A Journal of Dental Researchben közzétett tanulmány szerint a daganatos megbetegedések körülbelül 5%-áért is felelős. Míg a méhnyakrák és a HPV közötti kapcsolat már széles körben ismert, a vírus szerepe a szájgarati daganatok kialakulásában is egyre inkább előtérbe kerül. Különösen a mandulák és a nyelvgyök területén mutatható ki a HPV hatása.

"A méhnyaki HPV-fertőzés figyelmeztető jelként szolgálhat, mivel a vírus más testrészeket is képes megfertőzni" - nyilatkozta Rózsa Noémi Katinka, a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának igazgatója és a tanulmány vezető szerzője. "A méhnyaki HPV-vel fertőzött nők közül minden nyolcadik esetben a szájüregben is észlelték a vírust, mindezt teljesen tünetmentes állapotban, míg a méhnyaki HPV-negatív nők esetében ez a szám csupán minden huszonötödik nőre vonatkozott."

A HPV nem a véráramon keresztül, hanem bőr és nyálkahártya kontaktussal terjed, így juthat el a vírus a méhnyakról a szájüregbe.

Gyakran előfordul, hogy a méhnyaki HPV-pozitív nő megfertőzi a partnerét, majd orális szex révén visszafertőződik. Emellett az is lehetséges, hogy a férfi egy korábbi kapcsolatából hozza magával a vírust, és így adja át azt a jelenlegi párjának.

A HPV-nek mintegy 200 típusa ismert, ezek közül több mint húsz lehet rákkeltő. A legtöbb szexuálisan aktív ember élete során megfertőződik HPV-vel, amit az immunrendszer gyakran magától leküzd. Ha a fertőzés tartósan fennmarad, rákmegelőző állapot, később akár daganat alakulhat ki.

Bár a HPV legismertebb következménye a méhnyakrák, egyre inkább felhívja a figyelmet arra, hogy a vírus más testrészeket is érinthet, például az ánusz, pénisz, hüvely, szeméremtest és szájgarat területén is daganatos elváltozásokhoz vezethet. "A legmagasabb orális HPV-fertőzöttséget azoknál a nőknél figyeltük meg, akiknél a méhnyaki HPV mellett citológiai eltérés is jelentkezett, amely szinte mindig a vírus aktivitásának következménye. A kóros sejtelváltozás azt jelzi, hogy a vírus már egy ideje jelen van a méhnyakon, ami fokozhatja a szájüregi és szájgarati elváltozások kockázatát" - nyilatkozta Mózes Adél Eszter, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója és a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a rendszeres szűrővizsgálatoknak köszönhetően a méhnyakrák előfordulása a fejlett országokban jelentős mértékben csökkent. Ugyanakkor aggasztó tendencia figyelhető meg: a HPV-hoz kapcsolódó szájgarati daganatok száma folyamatosan emelkedik.

Jelenleg nincs standardizált szűrés az orális HPV kimutatására, és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) sem javasolja a lakossági tesztelést, mivel nincs még elfogadott diagnosztikai eszköz, és a vírus előfordulása általában alacsony. A mostani eredmények azonban arra utalnak, hogy bizonyos magas kockázatú csoportokban jóval gyakoribb lehet a fertőzés, mint ahogy azt korábban feltételezték.

"Mivel jelenleg nem ismerünk olyan kóros elváltozást, amely megelőzné a HPV okozta szájgarati daganatokat, a korai felismerés rendkívül nehéz. Ha azonban a méhnyaki HPV-fertőzött nőket kiemelten veszélyeztetett csoportként azonosítjuk, lehetőség nyílhat célzott megelőző lépésekre, például a rendszeres felülvizsgálatra fül-orr-gégésznél vagy fogorvosnál" - tette hozzá Mózes Adél Eszter.

Megbízható orális HPV-szűrés hiányában jelenleg a védőoltás a leghatékonyabb megelőzés.

"A HPV elleni vakcina akár 90 százalékos védelmet biztosíthat legalább 15 évig a legnagyobb daganatos kockázatot jelentő típusok ellen. Ennek ellenére világszerte továbbra is alacsony az átoltottsági arány, és a lakosság tájékozottsága is gyakran hiányos" - nyilatkozta Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője, aki a tanulmány egyik társszerzője.

A HPV ellen kifejlesztett első vakcinát 2006-ban engedélyezték, majd 2020-ban az FDA jóváhagyta a legveszélyesebb kilenc HPV-típus ellen védelmet nyújtó oltás alkalmazását is, amely a fej-nyaki daganatok megelőzésére szolgál. Sajnos azonban a nyájimmunitás elérése még mindig távol áll az ideális értékektől: a WHO által megfigyelt régiókban az oltottság mértéke csupán 29-60 százalék között mozog, míg a kívánt cél 80-90 százalék lenne.

Jelenleg Magyarországon a hetedik osztályos diákok, legyenek fiúk vagy lányok, önkéntesen és ingyenesen juthatnak hozzá a HPV elleni oltáshoz. Az iskolai oltási kampány 2014-es elindítása óta 2024 augusztusáig közel 425 ezer tanulót immunizáltak. Szakértők hangsúlyozzák, hogy a vakcina beadása idősebb korban is javasolt mindazok számára, akik szexuálisan aktív életet élnek. A teljes védettség eléréséhez 2 vagy 3 dózis szükséges, a megfelelő oltási protokoll betartásával.

A magas kockázatú méhnyaki HPV-fertőzések gyakran nem mutatnak tüneteket, így a fertőzés jelenlétére csak szűrővizsgálatok, mint a HPV-teszt vagy a Pap-teszt révén derülhet fény. Ezért elengedhetetlen a rendszeres nőgyógyászati szűrés, hiszen ezzel időben felfedezhetők a problémák.