Ferencz Orsolya bejelentette, hogy a magyar űrhajós legkorábban június 19-én kezdheti meg űrutazását.
Az űrtechnológia alkalmazása részévé vált jó néhány globális szolgáltatásnak - hangsúlyozta Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa hétfőn a HUNOR-program: A hazai űrszektor "Booster-e"? - A Magyar Űrhajós Program pozitív hatásai az üzleti szektor fejlődésére című szakmai rendezvényen, Budapesten. Hozzátette, ezen túlmenően az űrtechnológiának tudományos, biztonságpolitikai jelentősége is van.
Hangsúlyozta, hogy az űrtechnológia és az űripar kulcsfontosságú tényezők a versenyképesség szempontjából. A tudásalapú társadalomban elengedhetetlen, hogy high-tech technológiák nélkül ne létezhessünk.
Felidézte, hogy 2018 óta, amióta kinevezték, folyamatosan zajlik az űrkutatás és -fejlesztés erősítése Magyarországon. E folyamat részeként megalkották az első magyar űrstratégiát. Az űrtevékenység fontosságát tükrözi, hogy a kormány egy önálló, kifejezetten erre a területre vonatkozó stratégiát fogadott el, amelynek középpontjában a gazdasági potenciál kiemelése áll.
Ferencz Orsolya elmondta, az űrstratégiában azokat a kitörési pontokat határoztak meg, ahol van értelme magyar kapacitásokat kiépíteni, növelni. Egyik ilyen a nemzeti űrhajós program, amelynek fontos eleme, hogy vissza kell térni az "emberes űrrepülésben" azok közzé az országok közé, amelyek képesek erre.
A HUNOR Magyar Űrhajós Program keretein belül Magyarország nemcsak nemzetközi szintű együttműködéseket alakít ki, hanem egyedi nemzeti kompetenciákat is fejleszt, hangsúlyozta a szakértő.
A miniszteri biztos kiemelte, hogy Magyarország teljes jogú tagként vesz részt az Európai Űrügynökség munkájában, ami lehetőséget biztosít a magyar szereplők - beleértve egyetemeket, vállalatokat és kutatóintézeteket - számára, hogy sikeresen pályázzanak az ügynökség különböző projektjeire. Ennek köszönhetően a magyar partnerek száma az ügynökségi regiszterben 2019-ben mindössze 23 volt, de 2024 végére ez a szám már 256-ra emelkedik. Ez a növekedés jól mutatja a magyar űripar fejlődését és a nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettségünket.
Előadásában a miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy Magyarországon egy új, innovatív felsőoktatási modellt alakítottak ki az űrtudomány területén. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) irányítása alatt működő konzorcium 21 magyar felsőoktatási intézmény összefogását jelenti. A miniszteri biztos büszkén említette, hogy a programba immár külföldi hallgatók is csatlakoznak, ami tovább gazdagítja a képzést és nemzetközi színt vinne a hazai űrkutatási képzésbe.
Ferencz Orsolya hangsúlyozta, hogy a magyar űrhajós, Kapu Tibor részvételével megvalósuló Axiom-4 küldetést óriási nemzetközi érdeklődés övezi. A küldetés tudományos portfóliója kiemelkedően gazdag, hiszen a tervezett kísérletek körülbelül felét a magyar program biztosítja, ami jelentős presztízst képvisel a hazai űrkutatás számára.
A többszörös halasztást követően leghamarabb, csütörtökön, június 19-én hajnalban várható az indulás
- tette hozzá.
A szakmai esemény keretein belül Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke, aki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) élén áll, hangsúlyozta, hogy a hivatal kiemelt szerepet játszik a projektfinanszírozás területén. Emellett kifejezte azt a meggyőződését, hogy alapvető fontosságú, hogy nemzetközi szinten is elismert magyar kutatók és versenyképes hazai vállalatok jelenjenek meg a piacon.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az űriparba való befektetés rendkívül ígéretes lehetőség. Az egyetem keretein belül megalakult a Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézet, amelynek célja, hogy a végzett kutatások nemcsak tudományos szempontból, hanem gyakorlati alkalmazások révén is hozzájáruljanak az ipar fejlődéséhez.
Hradszki László, a Hiventures Venture Capital vezérigazgatója kiemelte, hogy az űripar korábban nem volt a kockázati tőke fellegvára, de mára a helyzet drámaian megváltozott. A modern űrtechnológiával foglalkozó startupok körében egyre nyilvánvalóbb a kockázati tőke iránti érdeklődés, ami új lehetőségeket teremt a szektor fejlődésében.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács egykori elnöke és a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja hangsúlyozta, hogy 2025 mérföldkő lesz az űrgazdaság fejlődésében. Az elkövetkező években jelentős tőkeinjekciók érkeznek az űriparba világszerte. Az iparág növekvő befektetésekkel és csökkenő költségekkel jellemezhető – tette hozzá.
Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "Kapcsolódó" kifejezésre: "Összefüggő témák:" Ha más jellegű átfogalmazásra van szükséged, kérlek, jelezd!
Ferencz Orsolya: Magyarország nem csupán új szereplő az űrtevékenység terén; bátran állíthatjuk, hogy az egyik alapítója ennek a lenyűgöző tudományos és technológiai területnek.
