Fernando Alonso sorsa az Aston Martinnál hasonló irányba terelődhet, mint ahogyan Michael Schumacher számára alakult a Ferrari színeiben.

Fernando Alonso 43 évesen is lenyűgöző teljesítményeket nyújt a Forma-1 világában, fiatalabb versenyzőket is megszégyenítve. Az idő azonban nem áll meg, és nem lehet kizárni, hogy előbb-utóbb olyan kihívásokkal szembesül, amelyekkel eddig még soha nem találkozott.

Mióta 19 évesen a Minardival betoppant a száguldó cirkuszba, Fernando Alonso mindig tett róla, hogy aktuális csapatának a teljesítménye, pontosabban annak hiánya miatt ne legyen oka az elküldésére. A Renault-t 2005-ben önszántából hagyta el a McLaren kedvéért, majd a wokingiaktól a csapaton belül kialakult tarthatatlan helyzet miatt, kvázi közös megegyezéssel jött el, hogy aztán a Renault-hoz visszatérve másodjára a Ferrari miatt intsen búcsút a franciáknak. Maranellóból a sikertelen évek után szintén úgy távozott, hogy már egyik fél sem hitt a közös folytatásban, majd az újabb mclarenes időszak végén egy időre szögre akasztotta a sisakját, hogy más kalandok után nézzen.

Ezt követően, harmadik alkalommal tért vissza az Alpine színeiben Enstone-ba, ahol már az első évében lecsapott az Aston Martin ajánlatára. Azóta, 2022 óta, a silverstone-i csapatot erősíti. Jelenlegi szerződése 2026 végéig érvényes, legalábbis pilótaként, hiszen korábban többször is hangsúlyozta, hogy ha nem versenyzőként, akkor más szerepben mindenképpen az Aston Martinnál képzeli el a jövőjét 2026 után is.

A Szaúd-arábiai Nagydíjon arra a kérdésre, hogy az Aston Martinnal már jó ideje rendszeresen összeboronált Max Verstappent fenyegetésnek látja-e a jövő évi ülésére, Alonso úgy felelt: "Nem hiszem, mivel szerződésem van a következő évre."

Alonso visszatérhet arra a szintre, ahol pályafutása kezdetén, a Minardi színeiben versenyzett?

A spanyol veterán pilóta határozottan 2026 végéig kívánja folytatni F1-es pályafutását, de a jövője a következő időszakra nézve még bizonytalan. "50 éves koromig nem szándékozom folytatni, de nem tudom, mi lesz" – nyilatkozta, utalva ezzel arra, hogy nyitva hagyta a lehetőségeket. "Az idei és a következő évben mindenképpen versenyezni szeretnék a szabályváltozások miatt, és kíváncsi vagyok, hogyan alakulnak a 2026-os szabályok, valamint a Honda érkezése is izgalmasan hangzik" – tette hozzá a Motorsport Week beszámolója szerint.

Azt ugyanakkor Alonso most sem vetette el, hogy nem a 2026-os lesz az utolsó éve. "2026 után idényről idényre fogok haladni. Meglátom, hogyan érzek, mennyire vagyok motivált. Most nagyon motivált vagyok, de nem tudom ezt 3-4 évvel előre is garantálni, [és nem akarom] hátráltatni a csapatot."

"Őszintén tudunk beszélgetni és megnézni, mi a legjobb a csapatnak. Mindig azon leszek, hogy segítsem a csapatot bármivel, amire szükségük van. Ha ez a kormány mögött lesz, meghosszabbítom a szerződésem, ha ők is így gondolják és motiváltnak érzem magam. Ha más pozícióról van szól, vagy nem érzem magam elég gyorsnak, én leszek az első, aki felteszi majd a kezét."

Alonso tehát nyitott arra, hogy 2026 után is a mezőnyben legyen, motivációja pedig nyilván függ majd attól, hogy milyen lesz az Aston Martin Adrian Newey vezetésével készülő 2026-os autója. Ha netán világbajnoki címet tudna nyerni vele, nagyon valószínű, hogy a következő idény végén szögre akasztaná a sisakját (persze ki hibázatná azért, ha pont ettől jönne meg az étvágya a folytatásra), míg ha a csapat nagyon elmaradna a várakozásoktól, az is a befejezés felé lökhetné őt. Ha pedig egyik sem történne meg, viszont az Aston futamgyőztes erővé lépne elő, az is a maradásra ösztönözhetné Alonsót, hátha 2027-ben már a vb-cím is meglehet.

Ebben a fejtegetésben viszont csak Alonso motivációja és a csapat formája szerepel, és nincs benne az az egyre nagyobb kérdőjel, ami Max Verstappen esetleges megszerzését övezi. Azt aligha kell magyarázni, hogy Lance Stroll, a tulajdonos Lawrence Stroll fia addig lesz az Aston pilótája, ameddig csak akar, így az Alonso-Verstappen páros összeállása nem reális. Ezért amennyiben a holland úgy dönt, hogy elhagyja a Red Bullt, és szívesen menne a zöldekhez, idősebb Strollnak azzal a dilemmával kell majd szembesülnie, hogy ajtót mutasson-e Alonsónak, amennyiben a spanyol még menne tovább.

Ez a szituáció olyan párhuzamot vonhat, mint amilyet Michael Schumacher élt át az utolsó évében a Ferrarinál. Akkoriban a háttérben egy komoly hatalmi játszma zajlott Luca di Montezemolo, a Ferrari elnöke, és Jean Todt csapatfőnök között. Montezemolo lehetőséget kapott, hogy leigazolja a fiatal tehetséget, Kimi Räikkönent, amit meg is tett. Ezzel gyakorlatilag kényszerítette Schumachert, aki 37 évesen már nem számított fiatalnak, de még mindig képes volt kiemelkedő teljesítményre, hogy távozzon a csapatból.

Stroll valószínűleg nem habozna meghozni hasonló döntéseket, hiszen eddigi üzleti pályafutása során már bizonyította, hogy hajlandó a leggyorsabb utat választani a sikerhez, még ha ez kényelmetlen is. Ezt talán még Alonso legfanatikusabb hívei is elismerik: az Aston Martin jövője szempontjából sokkal biztosabb választás lenne a jelen egyik legnagyobb sztárjára, Verstappenre építeni, mint egy 44 vagy 45 éves veteránra, akit Alonso is a mezőny legjobbjának tart.

Alonso tehát a schumacheri példát követve aktív szereplője lehet a projektnek, ahogyan azt 2007 és 2009 között a német pilóta tette a Ferrarinál.