Fókuszban a női hősök: 5 könyv, amelyek újragondolják az ókori görög mitológiát - Könyves magazin Az ókori görög mitológia gazdag és lenyűgöző világában a női karakterek sokszor árnyékban maradtak, pedig történeteik tele vannak erővel, bátorsággal és sze

Mit csinált Pénelopé, Odüsszeusz felesége a férje nélkül 20 évig? Kavart-e még Kirké valakivel a szigetén Odösszeuszon kívül? És mi vette rá Klütaimnésztrát, hogy megölje hős férjét, Agamemnónt? Reneszánszukat élik az ősi mítoszokat újraértelmező és feldolgozó kötetek. Egy részük az ezerszer megénekelt harcosok helyett az eposzokban szereplő nőkre fókuszál.

A hősiességről szóló férfitörténetekben a női szereplők gyakran éppen csak háttérbe szorulnak, mint statiszták a nagy drámákban. Azonban ezek a történetek új fényt kaptak, amikor a szerzők olyan hősnőket alkottak, akiknek nem csupán a nevét ismerjük, hanem életük minden árnyalatát is: a gyermekkori álmokat, a belső vívódásokat, a fájdalmakat és a kudarcokat, amelyek formálták őket. Így a hősiesség nem csupán a férfiak világában bontakozik ki, hanem egy sokkal gazdagabb, mélyebb narratívát teremtve, amelyben a nők is hangot kapnak.

Azok, akik a patriarchális rendszer kényszerei miatt alapvetően nem formálhatják saját életüket, egy fordulópontra érkezve mégis kezükbe veszik a sorsukat.

Mások lenyűgöző fantasy és felnőtté válás történeteket szőnek a gazdag mitológiai kincsesládából, amelynek motívumai – a szerelem, a megtorlás és az önfeláldozás – mind a mai napig rezonálnak velünk.

Margaret Atwood, a híres A szolgálólány meséje szerzője, az Odüsszeia klasszikusát egy új fényben tálalja ebben a regényében. Ezúttal nem csupán Odüsszeusz kalandjait követhetjük, hanem a hős felesége, Pénelopé szemszögéből ismerjük meg az eseményeket. Az ő története egy egészen más narratívát kínál, hiszen Pénelopé közel húsz éven át élt férje távollétében, miközben kitartott a kétségek és a kérők gyűrűjében. A regény így nemcsak a hősiességről, hanem a várakozásról és a női erőről is szól.

Az írónőt az foglalkoztatta, hogy egy alapvetően férfitörténetnek, ami a kitartásról, hősiességről és (természetesen) rengeteg női partnerről szól, hogyan lehetne megmutatni a teljes ellentétét, és elmondani az irodalom kezdetének női oldalát.

Atwood művében nem a múlt eseményei elevenednek meg, hanem egy hétköznapi női figura lép a középpontba, aki a túlvilágról osztja meg velünk az eposz alternatív nézőpontját, miközben ámulattal és kíváncsisággal tekint a történelemre.

Kétségek között vergődik, szívében vágyakozás és hiányérzet feszül, egyszerre gyarló és büszke. Ő a görög mitológia női eszményképe, de egyben a modern világ aktív szereplője is.

A spártai királylány, Klütaimnésztra neve hallatán sokaknak azonnal eszébe jut a tragikus sors, amely férje, Agamemnón meggyilkolásához vezetett. A történet árnyoldalához tartozik, hogy a hős, aki a trójai háborúban jeleskedett, nem csupán Klütaimnésztra szívét törte össze, hanem az élete szerelmeit is elvette tőle, csupán azért, hogy uralkodhasson felette. Ám Klütaimnésztra bosszúvágya, a sokéves szenvedés és megaláztatás után, még mindig éles volt, és nem engedte, hogy a múlt feledésbe merüljön.

Klütaimnésztra újragondolt meséjében az istenek szerepe jelentősen háttérbe szorul.

A regényben az emberiség, az anyaság, a testvériség, a gyász, a veszteség és a bosszú kerülnek fókuszba.

Madeline Millernek már ötéves korában az Íliászból olvasott fel az anyukája, és a leendő írónő már 11 évesen latint tanult. A görög mitológiai iránti szenvedélye azóta is megvan: latint és görögöt tanít, Akhilleusz dala című regénye pedig 2012-ben elnyerte az Egyesült Királyság egyik legrangosabb irodalmi elismerését, a Women's Prize for Fiction-díjat.

A "Kirké" című kötet egylenyűgöző újragondolása az Odüsszeia világának, középpontjában a legendás varázslónővel, Kirkével. Ő a titánok legnagyobbika, a Napisten lányaként született, akinek varázsereje képes riválisait szörnyekké metamorfózissá alakítani. Mivel ereje még az istenek számára is fenyegetést jelent, Zeusz úgy dönt, hogy száműzi őt egy elhagyatott szigetre. Ezen a szigeten Kirké nem csupán a varázslatot tökéletesíti, hanem vadállatokkal is barátságot köt, miközben nem marad egyedül, hiszen sorsát más mitológiai alakok is keresztezik. Megismerkedik a Minótaurosszal, a híres építész Daidalosszal és a titokzatos Médeiával, továbbá találkozása Odüsszeusszal is fordulópontot jelent az életében. A kötet felfedi a varázslónő belső vívódásait és erejének árnyoldalait, miközben újfajta perspektívát kínál a jól ismert mitikus történetekre.

Elérkezik az a pillanat, amikor Kirké akaratlanul is felhívja magára az emberek és istenek dühét, és kénytelen választani az isteni hatalom és a halandók léte között.

Zalka Csenge Virág régész és mesemondó első, kifejezetten felnőtteknek készült gyűjteménye a görög-római mitológia rejtett ösvényeire kalauzolja az olvasókat. A könyvben található történetek az ókori forrásokból újraértelmezett mesék, amelyek betekintést nyújtanak a mitológia sokszínűségébe. A kötet olyan ritkán tárgyalt elbeszéléseket tartalmaz, amelyek nem kapnak helyet a hagyományos, népszerű olvasmányokban. Felfedezhetjük az évszázadok során elveszett izgalmas mítoszokat, valamint olyan jól ismert történetek meglepő, elfeledett változatait, amelyek új fényben tűnnek fel. (Itt lehetőség nyílik egy részlet elolvasására.)

Bekerült például egy alternatív magyarázat arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, és találkozhatunk egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását.

Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Párisz első feleségének és Szép Helénének vetélkedésére, és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Íliászból.

Rick Riordan varázslatos világának köszönhetően sok olyan fiatal is felfedezte a görög mitológiát, akit korábban egyáltalán nem vonzott ez a téma. Az ifjúsági fantasy regénysorozat középpontjában álló Percy Jackson egy kirekesztett tizenegy éves fiú, akit osztálytársai állandóan csúfolnak. Percy diszlexiás és ADHD-val küzd, ami miatt különösen nehezen boldogul az iskolában. Furcsa és megmagyarázhatatlan látomásai miatt folyamatosan iskolát vált, de sehol sem találja a helyét, így a felnőtté válás útján komoly kihívásokkal néz szembe.

Egy szokásos napon, miközben az élet mindennapi forgatagában bolyongott, hirtelen rábukkant egy titkos nyomra, amely felfedte, hogy ő valójában egy görög isten vére folyik az ereiben. Ekkor tudta meg, hogy nem csupán egy egyszerű halandó, hanem félisten, akinek sorsa rejtett képességekkel és ősi örökséggel van összefonódva.

Grover, a szatír, hűséges barátja, elkíséri őt a Félvér Táborba, ahol hasonló sorsú fiatalok élnek. Ám a nyugalom nem tart sokáig, mert egy sürgető küldetés vár rá: kiderül, hogy Zeusz, az ég urának villámát valaki ellopta – és sajnos őt gyanúsítják a bűntettel. Küzdelmekkel kell megküzdenie, szörnyekkel harcolnia, istenekkel találkoznia, sőt, még az Alvilág kapujához is el kell jutnia, hogy tisztázza magát.

A sorozatot a szerző, Jonathan E. Steinberg közreműködésével készítették el, hűen a regényfolyam szellemét megőrizve. A produkció címe "Percy Jackson és az olimposziak", és a Disney+ platformon érhető el.

Riordan számos mitológián alapuló sorozatot írt, van könyve Apollónról és a skandináv mitológiából is merített ihletet.