A Fidesz továbbra is töretlenül folytatta a jogállam gyengítését, ám hamarosan szembesülnie kellett azzal, hogy a 2024-es év nem éppen az ő kedvező időszaka lesz - így íródik a 2024-es krónika.
Készítsük el egyedi változatban: A tanári fizetések kérdésétől kezdve a napelemes energiatermelés szabályozásán át, a bírói függetlenség védelmét fenyegető kihívásokig, valamint az ellenzéki pártok küzdelmeiig: bemutatjuk a 2024 Krónikáját - Magyarország című sorozatunk keretében az év leglényegesebb eseményeit. Negyedévenként visszatekintünk, és most elérkeztünk az első részhez.
A pedagógusok átlagos illetményének el kell érnie a felsőfokú végzettségűek 2024. évre várható átlagbéréhez viszonyított arányának legalább a 71,8 százalékát - döntött a kormány, s ehhez a tanárok átlagbérét mintegy 30 százalékkal kellett megemelni. A legalacsonyabb összegű bér, amelyet a pedagógusgyakornokok kapnak, 528 800 forint lett.
A közoktatás problémái azonban ezzel nem szűntek meg, ráadásul a bérek növelése nem ösztönözte nagyobb számban a tanári diplomával rendelkezőket, hogy térjenek vissza az oktatásba. A kormány számos egyedi intézkedéssel, rövid távú átképzéssel, gyorstalpalón a tanári szakképzettség elérhetőségével, tanárként katonák iskolába vezénylésével próbál enyhíteni a tanárhiányon. Nem segített az sem, hogy egy kaptafára húzott teljesítményértékelést vezettek be, kötelezővé tették a tanároknak a vizsgát a Nemzeti alaptantervből, viszont a nagyon magas óraszámokon nem enyhítettek.
A mobiltelefonok használatának drasztikus korlátozása körüli viták során számos pedagógus kifejezte ellenérzését, ami végül a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatójának az azonnali leváltásához vezetett. Pintér Sándor, a közoktatásért felelős belügyminiszter egyértelműen lázadásnak tekintette az igazgató álláspontját. Emellett azok a pedagógusok, akik korábban elbocsátásra kerültek, közülük néhányan sikeresen megnyerték az állam ellen indított perüket első fokon. A középiskolák fenntartóváltásának folyamata is tovább zajlott, így például az idén a neves Földes Ferenc Gimnázium a Miskolci Egyetem irányítása alá került.
Megválasztották az Országos Bírói Tanács (OBT) 14 új tagját. Az év egyik legfontosabb magyar választásán a bírói függetlenség volt a tét, hiszen addig jórészt a január 31-éig hivatalban lévő OBT-tagok ellenállása tudta visszafordulásra kényszeríteni a kormányt évtizedes törekvésében, hogy az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom közti éles határt eltüntesse. Az OBT hatásköreinek megerősítése fontos pontja volt az EU által a pénzekért cserébe követelt igazságügyi reformnak is. Megválasztásakor az új elnök, Szabó Péter úgy fogalmazott, hogy nem szeretné, ha rájuk is harcias testületként, de azt sem, ha lojális társaságként emlékeznének. Ezt nem sikerült maradéktanul betartania. Már májusban kritizálták, mert elutazott a Türk Államok Szervezete igazságügyi tanácsai vezetőinek ülésére Isztambulba. Az igazi botrány azonban novemberben robbant, amikor az OBT nyolc tagja megszavazta az igazságügyi minisztérium javaslatát a bírák és az igazságügyi alkalmazottak fizetésemeléséről, egyidejűleg viszont arra is áldásukat adva, hogy a tárca tulajdonképpen a pénzért cserében változtatásokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban. Az aláírás miatt - a bírói függetlenség féltésére hivatkozva - közel ezer bíró tette közzé tiltakozó nyilatkozatát, a helyzet pedig azután lett pattanásig feszült, hogy egy kiszivárgott beszámoló szerint az OBT-elnök meglehetősen súlyos kijelentéseket tett a bírói függetlenségről. Az OBT végül rendkívüli ülést hívott össze, de ennek eredményét Szabó nem várta meg, hanem lemondott elnöki posztjáról, utóda Pecsenye Csaba lett.
