Új korszak kezdődik a műhibapereknél: az OKFŐ átláthatóságot biztosít, és minden részletet nyomon követ majd.

A legújabb fejlemények szerint már rendelkezésre állnak válaszok azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy pontosan hány orvosra és szakdolgozóra van szükség az egészségügyi rendszerben, valamint arról is, hogy jelenleg hány műhibaper zajlik a kórházakban. Révész János, az országos kórházi főigazgató, a Magyar Kórházszövetség XXXVII. konferenciáján elmondta, hogy korábban meglehetősen hiányosak voltak az információk a műhibaperekről.

Jelenleg Magyarországon nem egységes a hazai kórházi ellátórendszer, nagyon nagy területi különbségek vannak, erről már Balogh Csaba, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főtanácsadója beszélt. Megvizsgálták az orvosok és a szakápolók leterheltségét, több térségben találtak kritikus állapotokat.

Jelenleg azt mérik fel, hogy mi az a minimum létszám, ami szükséges a betegellátáshoz, ez a projekt zajlik jelenleg a Belügyminisztérium égisze alatt. Azt kérték az intézményektől, hogy mondják meg, mi az a humánerőforrás létszám, ami biztosan szükséges ahhoz, hogy minden rájuk bízott feladatot el tudjanak látni.

Azt az adott kórház tudja megmondani, hogy mekkora a műtő kapacitása, mennyi beteget tud ellátni, ennek ellenére, az is lehet, hogy téves adatokat közölnek az intézmények, mert van, ahol alul vagy felül becsülik a létszámkeretet.

A főtanácsadó szavai szerint érdemes hosszú távon tervezni az intézmények létszámkeretének meghatározásakor, mivel jelenleg jelentős különbségeket figyelnek meg a különböző helyszíneken.

A rendszer kialakulásának célja nem a perek megnyerése, hiszen vannak olyan ügyek, amelyek esetében a győzelem nem is lenne helyénvaló. Az ilyen helyzetekben a legfontosabb, hogy a perek ne is kezdődjenek el – emelte ki Répássy Árpád, az OKFŐ jogi igazgatója a konferencián.

A jogi eljárások előtt mindig egy panasz benyújtása áll, amely 2023-ban összesen 1272 alkalommal történt. E panaszok mögött olyan ügyek húzódnak meg, amelyek potenciálisan műhiba jogvitákhoz vagy pereket eredményezhetnek. Az intézmények 238 esetben sikeresen egyezséget kötöttek, éves szinten pedig körülbelül 40-50 ügyben próbálnak a felek peren kívüli megoldást találni – ismertette a statisztikákat a jogi igazgató.

2024 során 156 millió forintot, míg 2023-ban 73 millió forintot költöttek egyezségek lebonyolítására.

Jelenleg a peres ügyek háromnegyede orvosi műhibákból ered, és a legnagyobb érintettséggel a sebészet, a traumatológia, a sürgősségi ellátás, valamint a szülészet és nőgyógyászat területei bírnak. Ezt Répássy Árpád hangsúlyozta.

2022 és 2024 között kártérítésként 1,4-1,6 milliárd körüli összegeket fizettek ki. 2024-ben több mint a duplájára emelkedett a perköltségek kifizetése, 250-350 folyamatban lévő perben érintettek az intézmények.

2024. január elsején az egészségügyi intézményeknek 293 folyamatban lévő ügye volt. Amennyiben ezekben bírósági döntés születik, az összegyűlt követelések kifizetése összesen 11 milliárd forintot jelentene, emellett évente további tízmilliárd forint járadékot kellene biztosítani. Érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon körülbelül 100 bíró foglalkozik az egészségügyi jogi ügyekkel. A kórházi jogviták kapcsán a cél az, hogy az intézmények számára kedvező egyezségeket kössenek. Akár a per kimenetele kedvező, akár kedvezőtlen, fontos, hogy a felek tanuljanak az esetből. A jogi igazgató hangsúlyozta, hogy ezzel a megközelítéssel megelőzhetőek a jövőbeni hibák az egészségügyi ellátás terén.

Az új adatbázisban a Központi Per Támogatási Rendszerben az OKFŐ minden pert vagy műhiba kapcsán kialakult egyezséget nyomon tud majd követni. A projekt pilot jelleggel 2025. május 31-én indul el, tette hozzá a jogi igazgató.

A konferencián Vesztergom Dóra, az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának korábbi vezetője is előadást tartott, aki február végén lépett le a pozíciójáról. Beszédében kiemelte, hogy az utóbbi évek során sikerült megerősíteni a meddőségi ellátórendszer alapjait. A kezelések eredményeként a nemzetközi normák szerint meghatározott kumulatív élveszületési ráta 18,5 százalékról 2025-re várhatóan 20,5 százalékra emelkedik, míg a következő évre 24,5 százalékos növekedést terveznek. Érdemes megjegyezni, hogy világszerte minden hatodik nő és férfi meddőséggel küzd.

Amikor a feladatát átvette, már az állami ellátórendszer keretein belül működtek a meddőségi ellátások. A területi egyenlőtlenségek azonban továbbra is jelentősek: bizonyos régiókban a szakambulanciák távolsága komoly problémát jelent, emellett a humánerőforrás terén is akadnak kihívások. Azóta sok minden megváltozott; az Európai Unió elvárásainak megfelelő irányelveket dolgoztak ki, létrehozták a szükséges jogi kereteket, és a finanszírozást is ehhez a folyamathoz igazították.

Az IVF kezeléseknek köszönhetően 2023-ban 14 155 lombik beavatkozás történt, 2024-ben pedig 17 857. Tavaly az újszülöttek 3,2 százaléka lombik beavatkozásból született, 2023-ban 3,06 százalék, 2021-ben pedig 2,38 százalék, sorolta az adatokat Vesztergom Dóra.

A legfrissebb eredmények között szerepel, hogy az ikerterhességek száma drámaian, a felére csökkent. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ezek a terhességek sokkal nagyobb kockázattal járnak, mint a normál terhességek, hiszen a koraszülések és a magzati morbiditás kockázata is lényegesen magasabb. A daganatos betegeknél különösen fontos lehetőségként merül fel a petesejt lefagyasztás, mivel a kemoterápiás kezelések következtében a termékenység később romolhat. Vesztergom Dóra hangsúlyozta, hogy ezen a szakterületen hatalmas orvoshiány tapasztalható, továbbá a szakképzés sem volt megfelelő eddig. Jó hír viszont, hogy idén szeptembertől megkezdődnek a szükséges képzések, így várhatóan 2028-ra elegendő szakember áll majd rendelkezésre ezen a fontos területen.

Hangsúlyozta, még több lombikintézetre lenne szükség, még három lombik centrum létrehozását tervezték, amikor még ő vezette az igazgatóságot. Fontos lenne, hogy ne álljanak meg azok a projektek, amiket elkezdett, ezek közé sorolta a petesejt donáció hozzáférhetővé tételét, mert erre nagyon nagy igény van.

Egy másik lényeges aspektus a petesejtek lefagyasztásának engedélyezése. Jelenleg Magyarországon ez a lehetőség kizárólag a férfiak számára elérhető, míg a nők számára nem. Az egyenjogúság érdekében elengedhetetlen, hogy ennek a gyakorlatnak a bevezetése megtörténjen.

Több tízezer kolléga hiányzik a szakápolói rendszerből, jelentős a létszámhiány - mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a konferencián.

A szakdolgozók számára nem csupán a pénz számít, hanem az is, hogy elegendő időt tudjanak pihenni. A betegellátás során nem csupán egy személyre van szükség a vaságyak mellett, hanem valódi szívre, lélekre és tudásra. Fontos lenne egy olyan kampány elindítása, amely a fiatalokat célozza meg, hogy vonzóbbá tegye számukra ezt a hivatást. Balogh Zoltán hangsúlyozta, hogy az ápolói terhek csökkentése kulcsfontosságú. Ezen kívül a tavaly bevezetett sávos bértáblát felül kell vizsgálni, hogy az ápolóknak legyen kilátásuk a jövőre nézve, és szükség van életpálya modellek kialakítására – tette hozzá a MESZK elnöke.