Meglepetésre szolgáló összefüggést fedeztek fel a napviharok és a szívinfarktusok előfordulása között.

Egy friss kutatás során brazil tudósok arra kerestek választ, hogy létezik-e közvetlen kapcsolat a napviharok és a szívrohamok előfordulása között, valamint hogy a férfiak és a nők reakciói eltérnek-e, amikor a Föld mágneses mezeje zavarokat szenved. Az eredmények arra utalnak, hogy a szervezetünk sokkal fogékonyabb a mágneses mező változásaira, mint ahogyan azt korábban sejthettük, és ezek a fluktuációk komoly hatással lehetnek egészségünkre.

Brazíliában az orvosok több éven keresztül elemezték a szívrohammal kórházba kerülő betegek adatait úgy, hogy nyomon követték a betegek életkorát, nemét, és azt, hogy elhagyták-e a kórházat az infarktus után. Ezeket a számokat a napi mágneses aktivitási pontszámokkal együtt vizsgálták, hogy kiderüljön, a mintázatok összhangban vannak-e. A Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet munkatársai korcsoportok közötti összehasonlításokat és egy, a napviharokat tükröző számítógépes elemzést is összevetettek. A tanulmány a Nature Communications Medicine-ben látott napvilágot.

A Planetary Index (Kp-Index) értékeli a mágneses aktivitást a napok során, az extrém csendestől kezdve egészen a rendkívül eseménydús időszakokig. Ezt az adatbázist összevetették a kórházi statisztikákkal, és a számokat nemek és életkor szerint is különbontották, hogy feltárják a lehetséges eltéréseket. A kutatók a vizsgált napokat három kategóriába sorolták: nyugodt, mérsékelt és zavaros. Az egészségügyi adatokat a nemi hovatartozás és a korcsoportok (30 év alattiak, 31-60 évesek, 60 év felettiek) szerint elemezték.

Hogy a statisztikába ne csússzon hiba, a kutatók klaszterezést alkalmaztak, ami a hasonló eseteket anélkül csoportosítja, hogy előre megjelölné, mi számít. Minden nap betáplálták a modellbe a mágneses kategóriát és erősséget (Kp-index), valamint a nemet és az életkort. Az egyik klaszter a zavart nappali eseteket emelte ki, amelyekben a 60-as éveik közepén járó nők voltak túlsúlyban. Ez összecsengett az egyszerűbb számításokkal.

Azokon a különleges napokon, amikor a Nap szokatlanul élénken tevékenykedett, és a napviharok zűrzavart okoztak a Föld mágneses terében, észlelhető volt, hogy több ember került kórházba. Érdekes módon azonban a betegek között nem voltak egyenlő arányban a nők és férfiak, valamint az idősek és fiatalok.

A napviharos időszakok során a nőknél jelentősen megnőtt a szívrohamok előfordulása, különösen a középkorú és idősebb korcsoportban. Az ilyen zűrzavaros napok összehasonlításakor a nyugodt időszakokkal, a különbség szembetűnő. E korcsoportokban nemcsak a szívrohamok száma emelkedett, hanem a kórházi halálesetek aránya is nőtt a hektikusabb napokon, a csendesebb időszakokhoz viszonyítva.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a napviharok közvetlenül szívinfarktust okoznának. Csupán arra utal, hogy a nőknél, különösen az idősebb korosztályban, a kórházi felvételek és halálesetek száma magasabb volt olyan napokon, amikor a napviharok megzavarták a Föld geomágneses terét, mint a nyugodtabb időszakokban. A kapcsolat azonban nem is elképzelhetetlen, hiszen a szív működése apró elektromos jelekre épül, az idegrendszer is elektromos impulzusok révén működik, és számos testi ritmus olyan ciklusokat követ, amelyekre a külső környezet, valamint különböző jelek hatással lehetnek.

Néhány hipotézis azt sugallja, hogy a külső elektromágneses hatások akár kis mértékben is fokozhatják a már amúgy is megterhelt rendszerek működését. Így tehát, ha valakinek gyengék az artériái vagy szívritmuszavarral küzd, egy apró impulzus is elegendő lehet ahhoz, hogy felborítsa az egyensúlyt. Azonban ahhoz, hogy teljes bizonyossággal megállapíthassuk a kapcsolatot, és hogy láthassuk, a nőket különösen érinti ez a jelenség, további részletes orvosi információkra van szükség.

A gyógyszerek, alapbetegségek és napi körülmények, az egészségügyi előzmények és a mágneses mérések, a környezeti változók (hőmérséklet, levegőminőség) segítenének a hatások, öszefüggések pontosításában.