Gázveszteség-elemzés: Az erkölcsi megfontolások mellett anyagi szempontból sem feltétlenül lenne hátrányos Magyarország számára, ha az orosz energiahordozóktól való függőséget csökkentenénk.

A piacon jelenleg is gázbőség uralkodik, a tőzsdei ár az év elejéhez képest közel megfeleződött, az Európai Bizottság által megjelölt 2027-es időpontig a világ LNG-kínálata megkétszereződik.

Miklós László, a Mol korábbi vállalati kapcsolati igazgatója, energiapiaci szakértőként fejtette ki véleményét lapunknak. Szerinte az Orbán-kormány által említett 600 milliárd forintos összeghez képest még a legoptimistább becslések is azt mutatják, hogy valójában legalább egy nagyságrenddel kevesebb lehet az a veszteség, amely Magyarországot érheti az orosz gáz- és olajbeszerzés lemondása miatt. Ez azt jelenti, hogy a valós érték valószínűleg százmilliárd forint alatt marad.

A kérdés azért merül fel, mert az Európai Bizottság kedden a korábbiaknál is határozottabban szólította fel a tagállamokat, hogy 2027 végéig mindennemű orosz energiahordozó beszerzéséről váljanak le; Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tiltakozásában pedig kifejtette, hogy egy ilyen lépéssel Magyarország energiakiadásai 600 milliárd forinttal nőnének. Az érték háttérszámításait szokás szerint nem tették közzé. Miklós László részint emlékeztetett a Népszava rendszeres számításaira, miszerint Magyarország orosz beszerzési ára, a kontinens többi gázügyletéhez hasonlóan, a viszonyítási pontnak tekintett, TTF-nek nevezett holland tőzsdéhez igazodik. (Annál egyébként javarészt magasabb.) Kormányközeli szakértők ama megjegyzését, hogy a TTF csak a hajókon, cseppfolyósítva szállított, LNG-nek nevezett földgáz kikötői ára, jelezte, hogy a Ceegex nevű magyar kereskedés szállítási díjakat is tartalmazó szintje szintén a TTF körül jár. De a központi gáznagykereskedelmet végző állami MVM-et vezető Mátrai Károly tavalyi telexes nyilatkozatában szereplő, megawattóránként 3-5 eurós szállítási felár-becslést elfogadva sem jön ki százmilliárdnál nagyobb többletköltség - emelte ki. Bár az orosz LNG az új uniós intézkedések dacára is találhat magának új piacokat, az EU a szigorításokkal az olajhoz hasonlóan hatékonyan növelheti Moszkva költségeit és csökkentheti hasznát - fejtette ki.

Végleg leválik az orosz energiáról az Európai Unió, Magyarország nem vétózhat

Bár a Mol beszerzésére - pontosabban a Brentnek nevezett normál piaci, illetve a Moszkva elleni nemzetközi elzárkózás miatt igen olcsó orosz olaj közötti árkülönbségre - 2022-ben kivetett extraprofitadó eleinte százmilliárdokat hozott a kormánynak, az azóta szűkülő árkülönbség miatt ez az állami adóbevétel tavaly már nem keletkezett - jelezte a Mol éves jelentésére hivatkozva a szakértő. Bár az orosz nyersolaj még mindig kissé olcsóbb a Brentnél, a szabályok szerint ezt a töredéknyi hasznot a Mol már megtarthatja. Ha tehát az - orosz beszerzéshez emiatt is ragaszkodó - Molnak mástól kellene olajat vásárolnia, az legfeljebb a cég nyereségén nyesne: a magyar állam ezen semmit sem veszítene - közölte a kormánypropaganda veszteségértékének megalapozottságával szembeni kétségeit hangoztató Miklós László.

2024-ben is ömlött az EU-ba orosz földgáz, Magyarország volt a második legnagyobb vásárló

A szakértő rámutatott, hogy az orosz nyersanyagok beszerzésének fenntartása vagy elhagyása nem csupán erkölcsi kérdés, hanem gazdasági szempontból is érdemes megvizsgálni. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és a helyi kereskedők esetleg nem szenvednének jelentős veszteségeket, ha az orosz forrásokat más alternatívákra cserélnék. Jelenleg a gázpiacon kedvező helyzet van, hiszen a tőzsdei árak az év eleje óta szinte a felére csökkentek. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2027-re a világ LNG-kínálata várhatóan megduplázódik. Amennyiben a közeli tengeri lefejtőállomások nem tudnak további megrendeléseket fogadni, akkor más, távolabbi kikötők, mint például Törökország, Lengyelország vagy Németország is alternatívaként szóba jöhetnek. Ezen lehetőségek figyelembevételével a beszerzési költségek már csupán a sikeres tárgyalások eredményétől függenek - tette hozzá Miklós László.

Vlagyimir Putyin távozása után is folytatódna az élet, hiszen a világ nem áll meg. Eközben a horvátok februárban olcsóbban jutottak amerikai földgázhoz, mint amennyiért az Orbán-kormány az orosz forrásokból vásárolt.

Nem csupán Orbán Viktornak kellett szembenéznie a kihívásokkal.

Az EU-tagállamok 2022 vége óta nem vásárolhatnak orosz nyersolajat - emlékeztetnek más szakértők. Ez alól Orbán Viktor csak Magyarországnak, a szintén a Mol által ellátott Szlovákiának és az idéntől önként leváló Csehországnak eszközölt ki felmentést. Bár az oroszgáz-beszerzés változatlanul Unió-szerte engedélyezett, 2022 nyarán Vlagyimir Putyin maga zárta el az EU nagy részének vezetékes gázcsapjait. Jóllehet az orosz agresszor által így fagyhalálra ítélt tagállamok végül gyorsan más - például amerikai vagy katari - beszállítókat találtak, a tengeri szállítmányok közé az Unió háborús ellenérzései dacára egyre nagyobb arányban kerül orosz LNG. Bár az EU már a 2022-es versailles-i nyilatkozatban rögzítette az orosz energiabeszerzés fokozatos megszüntetésének szándékát és e tekintetben a 2027-es céldátum sem új, illetve az LNG-vel csak a 2022 előtti orosz gázmennyiség töredéke szivárgott vissza az EU-ba, az Európai Bizottság most eme terjedésnek is igyekszik gátat vetni. Így nem csak Budapestnek és Pozsonynak kell újragondolnia a még KGST-hagyományokon nyugvó keleti olaj- és -gázbeszerzéseit, de például az egyre több orosz LNG-t vásárló franciáknak, spanyoloknak, görögöknek, belgáknak és hollandoknak is.

A rezsirendszer stabilitását nem az Európai Unió veszélyezteti.

Korábban Orbán Viktor világossá tette, hogy a rezsicsökkentett lakossági energiadíjak fenntartását célzó állami támogatások forrása nyitott: a kereskedelmi tevékenységet folytató MVM biztosan megkapja az állami költségvetéstől a gáz magas beszerzési ára és az alacsony értékesítési ára közötti különbséget - figyelmeztetnek a szakértők. Eddig a rezsitámogatás nagysága kizárólag a beszerzési költségtől függött, függetlenül attól, hogy honnan származik a gáz. Ezért nem indokolt az a propagandakarakterű állítás, hogy egy beszállító váltás önmagában veszélyeztetné a rezsrendszert. Ugyanakkor a szakértők szerint kicsi az esélye annak, hogy valóban ennyivel drágábban lehetne gázt beszerezni – természetesen abban az esetben, ha Magyarország nem a legmagasabb áron alkuszik.