Orbán Viktor 25 alkalommal értékelte a helyzetet, különböző témákban és események kapcsán. Ezen értékelések során kifejtette politikai álláspontját, megosztotta vízióját az ország jövőjéről, és reagált a hazai, valamint nemzetközi kihívásokra. Minden alka
A 2006-os helyzetértékelő rendezvény színhelyéül a SYMA-csarnok szolgált, s ezúttal is egy országgyűlési választási kampány előkészítésének színterévé vált. Orbán Viktor ekkor az MSZP-SZDSZ koalíciót "luxuskormányként" aposztrofálta, amely csupán a saját támogatóinak biztosít különféle előnyöket és privilégiumokat.
Egy évvel később már túl voltunk a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéden és az azt követő tömegtüntetéseken, illetve a brutális, megtorló rendőrterroron. Orbán Viktor a hazugság témája köré építette beszédét, ekkor hirdette meg az "egy az ország, egy a zászló" jelszót is. Arra hívta fel a figyelmet: ahhoz, hogy visszajuthassunk oda, ahol 2002-ben voltunk, átlagosan jó kormányzás mellett 16 év szükséges. Kiemelkedően sikeres kormányzás esetén pedig 12 év kell - fogalmazott a Fidesz első embere.
A 2008-as évértékelő gyakorlatilag a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás köré épült, amely márciusban zajlott. A kampány során hirdetett szlogen: "a jövő igennel kezdődik" szimbolizálta a változás iránti vágyat. A Fidesz vezetője akkor hangsúlyozta, hogy ez a referendum egy új korszak kezdetét jelentheti. E kijelentésével előre jelezte a Gyurcsány-korszak végét, amely 2009 tavaszán a miniszterelnök lemondásával vette kezdetét, és véglegessé 2010-ben vált, amikor a szocialisták történelmi mértékű vereséget szenvedtek el.
Ne siessünk, hiszen a 2009-es év is mérföldkőnek számít a politikai események sorában. Ekkor zajlottak az európai parlamenti választások, melyek Magyarország számára a második alkalmat jelentették az 2004-es uniós csatlakozásunk után. Az évértékelő esemény, amely a Millenárison zajlott, már az új kampány jelszavát hirdette: "Új irány, Magyarország, új irány, magyarok". Orbán Viktor ezen a rendezvényen használta először azt a kifejezést, amely azóta a beszédeinek állandó zárásává vált: "Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!"
A fölényes győzelemmel zárult 2009-es EP-választás, valamint az egyre mélyülő gazdasági és morális válság, amibe a baloldali kormányzás taszította az országot, olyan népszerűségvesztést eredményezett az MSZP és a koalíciót már elhagyó, de kívülről a kormányt támogató SZDSZ számára, ami után nem volt kérdés, hogy ki nyeri a soron következő választásokat.
Orbán Viktor 2010. februári beszéde ezért már a jövőbeli kormányzásról szólt: a néhány hónappal később ismét miniszterelnökké választott politikus előzetesen az ország gazdaságának talpra állítását, tíz év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.
Az ezt követő, 2011-es helyzetértékelőjén már újra kormányfőként állt a közönség elé a Millenárison. Itt ismertette öt évre szóló tervét, amelyet így foglalt össze: 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz. Orbán Viktor beszédében meghirdette az államadósság elleni küzdelmet, és a foglalkoztatottság növelésének hosszú távú tervét is.
A következő év a brüsszeli támadások egyre fokozódó intenzitásáról és a bukott baloldal újabb hatalmi törekvéseiről szólt. Ennek megfelelően a miniszterelnök 2012-es értékelő beszédében nemcsak az ellenzéket, hanem az európai politikát is éles kritikával illette. "Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, de mégis akadályozza, hogy elérjük őket" - fogalmazott. Orbán Viktor természetesen nem mulasztotta el, hogy megemlítse az első Békemenetet is. "Az emberektől kapott felhatalmazás birtokában, az emberekkel együtt, az emberek érdekében: ez volt az, ami élesen belém vágott január 21-én, amikor láttam a Békemenet számos résztvevőjét. Mielőtt bármit is mondanék, hadd fejezzem ki hálámat azoknak, akik a hazánkat sújtó méltánytalan támadások közepette kiálltak Magyarország mellett és egymásért" - mondta a kormányfő. Ez az időszak talán az eurózóna válságának legsúlyosabb éve volt, de nem szabad elfelejteni, hogy a 2011-es év is jelentős megpróbáltatásokat hozott a kontinens számára. Ahogy a miniszterelnök is rámutatott: mindössze egy év leforgása alatt 13 kormány távozott az EU tagállamaiban.
A miniszterelnök előre figyelmeztette a 2012-es év gazdasági kihívásaira, és felidézte Bajnai Gordon kormányzását, amely szerinte "egy félelmetes, kifizetetlen számlát hagyott Magyarországra", tele ezermilliárdos tételekkel. Orbán Viktor állítása szerint a baloldali politikai elit és üzleti köreik egyöntetűen azt a megoldást javasolták, hogy a terheket az embereknek kell viselniük. "Ma is ezt hallom tőlük itthon, és ez a szöveg Európa más tájain is visszhangzik. A kormány ne segítsen a devizahiteleseknek, ne kérjünk igazságos hozzájárulást a bankoktól és multinacionális vállalatoktól, inkább az emberek állják a teljes számlát" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
A 2012-es évértékelőben a középosztály megerősítése vált a legfőbb témává. A miniszterelnök célként tűzte ki a devizahitelezés következményeinek kezelését, az adórendszer reformját, a közmunkaprogram fejlesztését, a szakképzési rendszer modernizálását, valamint a felsőoktatás átalakítását. Ezen kívül hangsúlyozta a családok megerősítését, és kiemelte a középosztály és a nyugdíjasok szövetségének fontosságát. 2012 végén a kormány bejelentette a rezsicsökkentés megkezdését, amely különösen fontos volt az érintett csoportok számára.
A 2013-as évértékelő fókuszában a nemzeti önrendelkezésért folytatott küzdelem állt. - Olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak. Olyan országot, ahol nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket vagy nyugdíjakat. Olyan országot, ahol senki nem kényszerítheti rá mások érdekeit a magyar emberekre - foglalta össze Orbán Viktor a célokat. Hangsúlyos eleme volt a beszédnek a rezsicsökkentés, amelyről a miniszterelnök azt mondta, évtizedek óta nem volt példa ilyenre Magyarországon.
A 2014-es beszéd már újra a kampány jegyében zajlott, ahol Orbán arról is beszélt, hogy sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem, mert a sok eredmény ellenére messze vagyunk még a biztonságos, kényelmes élettől. Az eredmények között sorolta fel, hogy Magyarországnak volt ereje megadóztatni a bankokat, a multikat, és hogy csökkentse a rezsit. Letörtük az inflációt, 3 százalék alá szorítottuk a költségvetési hiányt, emelkedtek a bérek és a foglalkoztatottság. Magyarország képes volt az európai uniós átlagot meghaladó, stabil gazdasági növekedésre is, illetve sikerült "hazaküldeni" a Nemzetközi Valutaalapot.
A 2015-ös beszédet már nehezebb belpolitikai helyzetben, nem sokkal a kétharmad átmeneti elvesztése - a veszprémi időközi választás - után mondta el a kormányfő. Ennek megfelelő hangulatban szólt a táborhoz Orbán Viktor: "Fogjuk meg a munka végét, ne finnyáskodjunk!" Ekkor elsőként rendezték az évértékelőt a Várkert Bazárban, ahol a miniszterelnök kifejtette: Magyarország az elsők között ismerte fel, hogy a 2008-as pénzügyi világválság után 2010 óta új korszak, a nemzeti politika korszaka köszöntött ránk. A kormányfő szerint ehhez mindenekelőtt szuverén és kezdeményező külpolitika, komoly hadsereg és gazdasági sikerek kellenek. Azt is elmondta, hogy a kormány egy sajátos magyar modell kialakítására törekszik, hiszen minden nép igyekszik egy saját magára szabott társadalmi és gazdasági modellt kialakítani.
A 2016-os évértékelőben központi téma volt az előző évben indult migrációs hullám. A kormányfő már akkor világossá tette, hogy milyen veszélyekkel Brüsszel felelőtlen migrációs politikája. Szerinte az elért eredményeket, a stabilitást, a helyreállított közrendet, a terrormentes közbiztonságot és a lassan magára találó nemzeti kultúránkat veszély fenyegeti. A veszély neve: népvándorlás. Úgy vélte, a XXI. század második és harmadik évtizede a népvándorlás évtizedei lesznek, minden ellenkező elképzeléssel és fejleménnyel szemben a történelem ránk rúgta az ajtót. Szerinte Brüsszelt meg kell állítani, mivel a fejükbe vették, hogy az Európába beszállított bevándorlókat szétosztják közöttünk kötelezően, a törvény erejével. - Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk - szögezte le Orbán Viktor.
A 2017-es beszéd középpontjában az a felismerés állt, hogy 2016-ban éles határok határozták meg az új geopolitikai frontvonalakat Európában és a nyugati világban. A nemzetek felléptek a globalista törekvések ellen, míg a középosztály is elégedetlenségét fejezte ki a vezetőikkel szemben. A beszéd hangsúlyozta, hogy ebben a harcban mi, a szuverén nemzetek, a unionista eszmék képviselőivel állunk szemben, és a választópolgárok a brüsszeli bürokráciával folytatnak küzdelmet.
A következő évben ismét a parlamenti választások határozták meg az évértékelő beszéd kereteit. A 2018-as választások előtt, 49 nappal, tartott összejövetelen a miniszterelnök kifejtette, hogy az elmúlt nyolc év eredményei alapján egy sikeres időszakról beszélhetünk, és azt kívánjuk Magyarországnak, hogy soha ne legyen rosszabb nyolc éve. Kiemelte, hogy a Fidesz politikai közössége az egyetlen, amely valódi folytonosságot és tapasztalatot képvisel a magyar politikai életben. Hangsúlyozta, hogy a tapasztalat, a bátorság, a megbízható szövetségesek, a nemzetközi elismertség, az ország emelkedő pályája, valamint a komoly tervek és a látszólag kimeríthetetlen energiák miatt a magyar ügy egyértelműen nyertes pozícióban van. Ekkor debütált a "Nekünk Magyarország az első" szlogen is, amely a beszéd középpontjába került.
A 2019-es évben tartott beszédében a miniszterelnök egy hétpontos családvédelmi akciótervet ismertetett, emellett az Európai Parlament következő választásának jelentőségére is felhívta a figyelmet. Orbán Viktor kifejtette, hogy Európa népei egy történelmi fordulóponthoz érkeztek, és éles kritikát fogalmazott meg a bevándorlást támogató országok politikájával szemben, hangsúlyozva, hogy e politikák "kevert népességű országokat" eredményeznek, amelyek végső soron elvesznek saját identitásukból.
A bevándorlóországokban szerinte keresztény-muszlim világ jön létre folyamatosan zsugorodó keresztény aránnyal. Magyarország azonban a családokban és a nemzeti kultúra, a hagyományok megőrzésében hisz - hangsúlyozta.
A 2020-as évértékelés középpontjában Trianon 100. évfordulója állt, amely mélyen belenyúlt a nemzet emlékezetébe. E jeles évforduló kapcsán a miniszterelnök nem csupán a száz évvel ezelőtti tragédiára emlékezett, hanem a balliberális kormányok által előidézett tíz évvel korábbi válságból való kilábalásra is. Orbán Viktor kifejezte, hogy a kormányzásának tizedik évfordulója alkalmából visszatekintve, az emberek akkor véget vetettek a szocialista kormányzásnak, és megalapították a nemzeti kormányt. Az ország a csőd szélén állt, a munkanélküliség szinte elviselhetetlenné vált, és sokan eladósodtak – emlékeztetett. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az emberek reménye és a jövőbe vetett hit nem volt alaptalan, hiszen a siker érdekében elengedhetetlen volt a nemzeti önbecsülés helyreállítása.
A 2021-es évértékelő beszéd a koronavírus-járvány következtében elmaradt, de egy évvel később a Fidesz és a kormányfő már a választási kampányra koncentrált. 2022. február 12-én, a választási kampány kezdetén Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott beszédet, amelyben kijelentette, hogy a baloldal egyetlen olyan törvényt sem támogatott, amely a járvány kezelését segítette volna. Hangsúlyozta, hogy a baloldal elutasította a koronavírus elleni védekezést megalapozó jogszabályt, valamint a hitelmoratóriumot, a minimálbér-emelést, a családi adó-visszatérítést, a 25 év alattiak adómentességét és az adócsökkentéseket is. Orbán Viktor megjegyezte: „Ez a választás Gyurcsány és Bajnai visszatéréséről szól.” Beszédében az elért eredményeket is kiemelte, például azt, hogy több mint egymillióval többen dolgoznak, mint a Gyurcsány-kormány idején, és hogy a 13. havi nyugdíjak is éppen akkor érkeztek meg a nyugdíjasokhoz.
