Gyárfás Tamás szavai szerint: "Nincsenek bennem gyilkos hajlamok." Ezzel a megállapítással a belső béke és a normák iránti elkötelezettségét fejezi ki, hangsúlyozva, hogy a sötét indulatok távol állnak tőle. A mondanivalója arra emlékeztet minket, hogy az
Csütörtökön jön az ítélet a Fenyő-gyilkosság ügyében.
Portik Tamás nem mondott semmit az utolsó szó jogán, ellenben Gyárfás Tamás kihasználta a lehetőséget és hosszasan sorolta az érveit az április 8-án kedd délelőtt a Fővárosi Ítélőtábla tartott utolsó tárgyalási napon, hogy miért nem bűnös a Fenyő-gyilkosságban.
"Alapvetően sosem voltak gyilkos hajlamaim. Miután a Napkelte című műsor visszakerült a képernyőre, nem éreztem szükségét, hogy győztesként olyan kockázatos döntést hozzak, mint valakinek a megölése. Szeretném hangsúlyozni, hogy 1997-re már nem állt fenn közöttünk semmiféle ellentét."
- mondta az egykori médiavállalkozó, akit első fokon 7 év fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Törvényszék. Az ügyészség azonban súlyosbítást kért, így ha az Ítélőtábla április 10-én kimondja a bűnösségét, akkor ennél súlyosabb büntetésre számíthat. Gyárfás Tamás hat pontban hat oldalt olvasott fel. Végső összegzése szerint azon kívül, hogy nem volt indítéka Fenyő János elleni fellépésre, Portik Tamás bevallotta, hogy mások megbízására csapdát akart állítani neki. Utolsó szó jogán Gyárfás Tamás elmondta: ha tudja, hogy Portik Tamás felveszi a beszélgetéseiket, akkor minden célzását a leghatározottabban visszautasította volna.
"A hangfelvételeken soha nem állítottam, hogy bárkit is megbíztam volna. A negyedik tanú a büntetés elkerülése érdekében hamis tanúzást tett, míg az első fokú bíróság két különböző beszélgetést manipulált, hogy létrehozzon egy nem létező harmadikat."
- fogalmazott Gyárfás Tamás, aki a beszélgetés végén egyre inkább személyes hangot ütött meg. Kifejtette, hogy bár végzettsége tanári, nem jogi, mégis igyekezett megérteni a jogi logika bonyolultságát. Ráébredt, hogy a bíróság feladata csupán a per tárgyának vizsgálata, amely az ő szerepét illeti a Fenyő-gyilkosság ügyében. Azonban mélyen zavarja, hogy ha egy új tény merül fel, amelyet az elmúlt évtizedek nyomozása nem tudott feltárni, akkor miért nem foglalkozhatnak vele. Hogyan lehetséges, hogy egy nem létező bűntényre alapozva ítélnek el valakit? - tette fel a provokatív kérdést. Gyárfás Tamás reménykedik abban, hogy a vélt bizonyítékok nem felelnek meg a Kúria 2017 októberében megállapított szigorú követelményeinek, miszerint bűnösséget megállapító, szabadságelvonással járó ítélet csak akkor hozható, ha a bizonyítékok valószínűsége rendkívül magas, szinte bizonyosságot közelítő szinten áll.
A tárgyalás rendkívüli biztonsági intézkedések keretein belül zajlott: az utcákon, a bíróság falain belül és a tárgyalóterem küszöbén egyaránt szinte megszámlálhatatlanul jelen voltak a TEK civil ruhás ügynökei.
Gyárfás Tamás beszéde előtt egy sajátos színjáték folyt. Portik Tamás ugyanis megint egy újabb ügyvédet, Helmeczy Lászlót bízott meg, aki hétfőn visszamondta a megbízását. Az ismert jogász hosszabb felkészülési időt kért, így a keddi perbeszédre nem készült fel. Helyette Szikinger István kirendelt ügyvédként adott elő egy nyilatkoztatot, amiben egyebek mellett leszögezte: a kirendelése kifejezetten jogellenes, többek között azért is, mert nincsen rajta a kirendelhető védők listáján. Hozzátette, hogy meglátása szerint Portik áldozata a közhatalmi önkénynek, és nem ő húzza az időt. Nyilatkozatában hosszassan beszélt az eljárási törvénysértésekről, illetve arról, hogy a meghallgatatott tanúk közül többen nem szavahihetőek.
Az ügyészség továbbra is megőrizte a korábban képviselt véleményét.
1998. február 11-én Budapesten, a város egy forgalmas utcájában tragikus esemény történt: Fenyő Jánost, a Vico médiabirodalom megalapítóját és a Népszava tulajdonosát, brutálisan meggyilkolták. A rendőrség kezdetben albán elkövetők után nyomozott, ám viszonylag hamar bebizonyosodott, hogy ez a nyom nem vezet sehová. A Fenyő-gyilkosság végül a kilencvenes évek sok megoldatlan ügyének egyikévé vált, tovább súlyosbítva a korszak bűnügyi rejtélyeinek sorát.
Tizenöt évnyi sikertelen nyomozás után a rendőrség 2013-ban végre nevén nevezte a gyilkosság feltételezett elkövetőjét: Jozef Roháčot, akit az Aranykéz utcai robbantással is összefüggésbe hoztak. A szlovák férfi DNS-ét megtalálták abban a sapkában, amelyet a tettes a helyszínen hagyott. Roháčot 2017-ben elítélték Fenyő János meggyilkolásáért, de a megbízó személye még ekkor is rejtély maradt.
2018 áprilisában Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség korábbi elnöke, valamint Portik Tamás a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtással gyanúsították. A gyanúsítás hátterében olyan hangfelvételek álltak, amelyeket Portik készített a Gyárfással folytatott beszélgetéseikről 2000 és 2004 között. Portik, aki az Aranykéz utcai robbantás miatt 13 év börtönbüntetést kapott, kulcsszereplővé vált az ügyben. A hírek szerint Gyárfás először Tasnádi Pétert, a budapesti alvilág ismert figuráját kérte fel arra, hogy végezzen Fenyővel. Tasnádi ugyan elvállalta a feladatot, de végül nem hajtotta végre, a megbízási díjat viszont felvette. A vád szerint ezt követően Gyárfás Portikhoz fordult segítségért. A bizonyítékok között szerepel Tasnádi beismerése is, miszerint valóban Gyárfás bízta meg őt a gyilkossággal, és pénz is cserélt gazdát.
A Magyar Úszó Szövetség volt elnöke, a súlyos vádak ellenére, szabadlábon védekezhet. Otthonában várhatja az ítéletet, és csupán heti egy alkalommal szükséges megjelenie a kijelölt rendőrségen.
