Halasztás vagy altatás? Fedezd fel, mi vár az átláthatósági törvény jövőjére!

Kíméletlenül forró időjárás vár ránk, az ország minden pontján másodfokú hőségriasztást rendeltek el.

A belső konfliktusok, külső kritikák, Brüsszel nyomása, valamint a belföldi felmérések eredményei mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kormány háttérbe szorította az átláthatósági törvény tervezetét. Nagy Attila Tibor politikai elemző véleménye szerint a visszalépés mögött az is húzódik, hogy a Fidesz kommunikációs szempontból nem tudta hatékonyan megindokolni a javaslat szükségességét. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligibilizálni a politikai tájat.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, az Indexnek adott interjújában bejelentette, hogy levették a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről az átláthatósági törvényt, így az Országgyűlés előtt a nyári szünet előtt nem kerül sor a szavazásra. A kormánypárti politikus hozzátette: a Fidesz-frakció egyetért abban, hogy a szuverenitás megóvása érdekében jogi eszközöket kell alkalmazni, de a részletekről még folynak a viták. Kocsis tájékoztatása szerint az átláthatósági törvény tárgyalását őszre halasztják, hogy elegendő idő maradjon a szakmai szervezetek ajánlásainak figyelembevételére. A Fidesz frakcióvezetőjének nyilatkozatát itt, míg az átláthatósági törvényről szóló cikkünket itt találja.

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a törvényjavaslattal kapcsolatban azt mondta: az nemcsak politikai vitákat váltott ki, hanem szakmai szervezetek is aggodalmukat fejezték ki. Szerinte "bölcs döntés" volt a javaslat tárgyalásának elhalasztása, amelyet a Fidesz-frakció kezdeményezett.

Nagy Attila Tibor véleménye szerint a frakcióvezetői bejelentés mögött politikai és külső tényezők egyaránt állnak, ami magyarázatot ad arra, hogy miért nem kerül sor a júniusi szavazásra az átláthatósági törvény kapcsán.

A politikai elemző rámutatott: a belpolitikai okok között elsőként említhető, hogy

A javaslat kommunikációs megítélését tovább árnyalta, hogy egy parlamenti bizottsági ülés után a kormánypárti politikusok szembeszökően elkerülték a sajtó kérdéseit, amelyek kifejezetten az átláthatósági törvénytervezetre vonatkoztak. Ahogyan fogalmazott, ha a javaslat valóban átlátható és jól megalapozott lenne, akkor elvárt lenne, hogy részletes és átfogó válaszokat adjanak még a kritikus vagy provokatív kérdésekre is.

Nagy Attila Tibor megjegyzése szerint "kilógott a hatalmi lóláb", ami egyértelműen utal arra, hogy a kormány szándékai mögött rejtőző szándékok nyilvánvalóvá váltak. A célja nem más volt, mint a vele szemben álló, kritikus szervezetek – mint például a Transparency International Magyarország, az Ökotárs, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország – valamint bizonyos kormányellenes médiaplatformok – például a Telex, a Partizán és a 444.hu – anyagi bázisának jelentős meggyengítése.

Az elemző rámutatott, hogy a javasolt intézkedések értelmében a "listára" került szervezetek nem lennének jogosultak külföldi támogatások elfogadására. Ugyanakkor a kormányhoz közel álló civil szervezetek, mint például a CÖF, az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet és a Századvég, mentesülnének a törvény hatálya alól, hiszen ezek nem részesülnek külföldi forrásokban, és többségük kormányzati szerződéssel is rendelkezik. Nagy Attila Tibor hangsúlyozta, hogy nehezen elképzelhető, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelyet a kormánypárti Lánczi Tamás irányít, éppen egy kormánypárti intézményt helyezne a komoly jogi következményekkel járó listára.

Az elemző véleménye szerint a politikai szándék nyilvánvalóvá vált egy olyan tervezett intézkedés révén, amely a listára felkerült szervezeteket megfosztotta volna a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásának lehetőségétől. Emlékeztetett arra is, hogy egy későbbi módosítás már ebben az évben, retroaktívan is elvonta volna ezt az összeget az érintett szervezetektől.

Mivel az SZJA egy százaléka nem számít külföldi pénznek, ez jelentősen aláássa azt az érvet, amely szerint a kormány csupán a külföldi befolyás kiküszöbölésére irányulna a tevékenysége.

- jelentette ki az elemző.

Nagy Attila Tibor szerint a fideszes Halász János által benyújtott törvénytervezet olyan mértékben sértette az uniós jogot - például a tőke és a kifizetések szabad áramlásának követelményét -, valamint bizonyos hazai alkotmányossági alapelveket - így a diszkrimináció tilalmát és a visszamenőleges jogalkotás tilalmát -, hogy az még a Fidesz-KDNP frakciószövetségen belül is elégedetlenséget váltott ki.

Az elemző hangsúlyozta, hogy noha számos kormánypárti képviselő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, támogatta a benyújtott javaslatot, Gulyás Gergely miniszter nem vállalta a nevét az ügyhöz, és nem csatlakozott az előterjesztőkhöz. Mint emlékeztetett, Gulyás a múlt heti Kormányinfón nyíltan kijelentette, hogy a visszamenőlegesen érvényes jogszabályok ellentétesek az Alaptörvény elveivel. Nagy Attila Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy még Lázár János miniszter, aki jogi végzettséggel bír, sem állt ki határozottan a javaslat mellett, bár frakciótársai iránti lojalitásból nem bírálta nyilvánosan a törvényjavaslatot.

Nagy Attila Tibor úgy véli, a kormánypárti frakcióban tapasztalható belső feszültségek, valamint a javaslat nyilvános képviseletének gyengesége azt valószínűsíti, hogy a Halász-féle törvénytervezet a lakosság többsége körében sem aratott sikert. Hozzátette: információi szerint készült egy nem nyilvános közvélemény-kutatás az átláthatósági törvény megítéléséről, és feltételezhető, hogy annak eredményei nem kedveztek a Fidesz-KDNP-nek. Kiemelte:

az elmúlt tizenöt évben a belső felmérések rendre jelentős hatással voltak az Orbán-kormány döntéseire, és valószínűleg ezúttal is ez játszott szerepet a halasztásban.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a Halász-féle törvényjavaslat következtében megmaradt a Hadházy által kezdeményezett tüntetéssorozat, amely eredetileg a Pride esetleges betiltása ellen indult. Bár ezek a megmozdulások idővel veszíthettek a hatásukból, mégis képesek voltak arra, hogy a közvélemény figyelmét a kormányzat több vitatott törvényjavaslatára irányítsák. Nagy Attila Tibor úgy gondolja, hogy a rendszerkritikus tiltakozások újra erőre kaphatnak, különösen Puzsér Róbert publicista által június 10-re szervezett demonstrációja révén, amelyhez több neves szónok is csatlakozott.

A Fidesz-KDNP számára az átláthatósági törvény kérdése egyre inkább terhet jelent, mivel elvonja a figyelmet a kormány Ukrajna uniós csatlakozása ellen folytatott kampányáról és a kapcsolódó nemzeti konzultációról.

- hangsúlyozta az elemző, hozzátéve: mindez újabb érvként szolgálhatott arra, hogy a törvénytervezet tárgyalását őszre halasszák.

Nagy Attila Tibor lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Fidesz frakcióvezetőjének bejelentését nem lehet elválasztani a külföldi nyomás hatásától. Még ha a magyar kormány vezetői ezt határozottan el is utasítják, érdemes megfontolni, milyen tényezők játszanak szerepet a döntéshozatalban.

Az elemző rámutatott: az Európai Bizottság - szokatlan módon - már a törvény hatályba lépése előtt jelezte, hogy komoly aggályokat lát az uniós joggal való összeegyeztethetőség szempontjából.

Olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint a Pride rendezvény betiltására irányuló Alaptörvény-tervezet és az átláthatósági jogszabály következményeként Magyarországot megillető további kohéziós források megvonása válhat szükségessé. Elképzelhető, hogy Brüsszel a háttérben már figyelmeztette a magyar kormányt: a pénzbefagyasztás nem csupán a már feloldott 10,2 milliárd eurós kohéziós támogatásokat érintheti, hanem akár a mezőgazdasági támogatásokra is kiterjedhet. Ez pedig nemcsak a kisebb gazdálkodókat, hanem a kormányhoz közel álló nagyvállalatokat is súlyosan érintheti.

- fejtette ki Nagy Attila Tibor az Indexnek.

Az elemző hangsúlyozta: a Halász-féle törvénytervezet több pontja sem volt kellően átgondolt. Olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelyek lazították volna a banktitkot, és nagyobb rálátást biztosítottak volna az adóhivatal számára a külföldi pénzmozgásokra - ez pedig aligha növelte a külföldi befektetők bizalmát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat ellen tiltakozott a Magyar Reklámszövetség és a Magyar Ügyvédi Kamara is - vagyis olyan, a kormány által sem "Soros-szervezetként" kezelt szakmai testületek, amelyek komoly szakmai aggályokat fogalmaztak meg.

Az elemző véleménye szerint ezek a tényezők is közrejátszottak abban, hogy a Fidesz-KDNP kénytelen volt visszavonulni.

A súlyos arcvesztés elkerülése érdekében a visszavonás nem végleges, legalábbis Kocsis Máté kommunikációja erre utal, hiszen a frakcióvezető szerint ősszel visszatérnek a javaslatra. A halasztás lehetőséget adhat a törvény újragondolására, enyhítésére - vagy arra, hogy mindenféle feltűnés nélkül "altassák": vagyis ne vonják vissza, de szavazásra sem terjesztik újra. Erre a parlamenti házszabály lehetőséget ad

- nyilatkozta Nagy Attila Tibor.

Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy ha ősszel a "csak azért is megcsináljuk" hozzáállás kerül előtérbe a kormányoldalon, akkor az átláthatósági törvény újra napirendre kerülhet - alig hat-hét hónappal az országgyűlési választások előtt, a kampány legintenzívebb szakaszában. Az elemző hangsúlyozta: ha a kormány már most sem tudta megvédeni a javaslatot a nyilvános vitákban, nehezen elképzelhető, hogy ősszel ez sikeresebb lenne.