Hankó miniszter a 30 évvel ezelőtti Bokros-csomag következményeit hozza fel, amikor a jelenlegi alacsony anyaállományért felelősséget keres. Szerinte a múltbeli intézkedések hatásai ma is érződnek, ami hozzájárul a demográfiai kihívásokhoz Magyarországon.

A kormány szerint a családokat nem terhelni, hanem támogatni kell, és ennek az adócsökkentés a legerősebb eszköze - mondta a kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten.

Hankó Balázs a legutóbbi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a család- és munkaalapú gazdaság fejlesztése mellett. Kiemelte, hogy a döntések középpontjában nem az egyén, hanem a család áll, és a kormány határozottan támogatja a vallott családpolitikát és a hagyományos családmodellek érvényesülését.

Közölte: idén 3814 milliárd forint jut családtámogatásokra, ami négyszerese a 2010-es forrásoknak. Jelezte: míg a 2010 előtti kormányok a GDP 3,6 százalékát fordították erre a területre, addig mára ez az arány 4,3 százalékra emelkedett.

A miniszter, a korábbi és a közeljövőben tervezett intézkedések részletezésével, hangsúlyozta, hogy 2010 óta összesen 4500 milliárd forintot takarítottak meg adókedvezmények formájában a családok számára, és ez az év során várhatóan meghaladja a 800 milliárd forintot.

Felidézte, 2010-ben az Európai Unió országai közül utolsó helyen állt Magyarország a termékenységi ráta adatban, 2023-ra pedig "bronzérmes" lett. Ez azt jelenti, hogy kétszázezerrel több gyerek született. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy Magyarországon nincs "migrációs hátterű születés", míg például Németországban minden 3., Franciaországban minden 4. gyerek "migrációs hátterű".

Ezen túlmenően, 2010 óta a házasságkötések száma 31%-kal emelkedett, míg a válások aránya 29%-kal csökkent. Emellett figyelemre méltó, hogy a terhességmegszakítások száma is 50%-kal kevesebb lett - tette hozzá.

Hankó Balázs úgy fogalmazott: a "Bokros-csomag bűne máig kísér bennünket, hiszen az akkori intézkedések hatására 322 ezerrel kevesebb családanya van most velünk".

A koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalanság, együtt a háborúra reagáló hibás szankciós intézkedésekkel, összesen 2,5 millió forintot "emelt ki a családok pénztárcájából" - tette hozzá.

Ezért elengedhetetlen, hogy a kormány továbbra is fokozza a családok és a gyermekvállalásra készülők anyagi védelmét, nemcsak idén, hanem a jövőben is - hangsúlyozta.

Az új intézkedéseknek köszönhetően, mint például a személyi jövedelemadó-mentességgel (szja-), a csed és a gyed szja-mentességével jövőre 500-550 milliárd forinttal emelkedhet a családokra szánt összeg.

Hankó Balázs emlékeztetett, hogy a 2010-es baloldali kormány megváltoztatta a családtámogatás rendszerét, és csak a három- vagy többgyermekes családoknak járt négyezer forintos adókedvezmény.

Ezzel szemben a 2010 utáni kormányzat bővítette az adókedvezményt, hogy már az egy- és kétgyermekes családok is igénybe vehessék, ráadásul a kedvezmény összegét is növelte.

Az intézkedések kapcsán elmondta: 2019-ben indult el a négy vagy több gyermekes édesanyák jövedelemadó-mentessége, majd 2022-ben a 25 év alatti fiatalok is élvezhették ezt a kedvezményt. 2023-tól pedig a 30 év alatti édesanyák számára is elérhetővé vált az szja-mentesség.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy az új intézkedések révén 2026-ra félmillió, 2029-re pedig már egymillió édesanya élvezheti az adómentességet. Emellett kiemelte, hogy az elkövetkező négy év során négyezer milliárd forintos adócsökkentési program kerül megvalósításra.

A javaslatok között szerepel a családi adókedvezmény kétszeri emelése, a csed és a gyed adómentessége, továbbá 2025 októberétől a háromgyermekes, 2026 januárjától pedig a kétgyermekes, 40 év alatti édesanyák számára biztosított szja-mentesség bevezetése.

Jelezte: ezt bővíti ki a kormány az életkor szélesítésével, így 2027-től a 40 és 50 év közötti anyák, míg 2028-ban az 50 és 60 év közötti, míg 2029-ben a 60 év feletti kétgyermekes anyák válnak majd szja-mentessé.

A 30 év alatti édesanyák szja-mentességével kapcsolatban a miniszter elmondta: feloldják az átlagbérhez kötött korlátozást, és a kedvezményt a 2023 előtt született gyermekek esetén is biztosítani fogják.

Hankó Balázs véleménye szerint a javasolt intézkedések révén megszűnhet a jelenlegi, átlagosan 13,7 százalékos nemek közötti bérkülönbség, amely a nőket kedvezőtlenül érinti.

A tárcavezető említést tett az extra csed intézkedésről is, amely lehetőséget kínálna bizonyos szakmákban dolgozó anyák számára. E szerint a szülést követő három hónapban az édesanyák folytathatnák kereső tevékenységüket, miközben a csed 70%-át is megőrizhetik.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a megvalósítás kulcsa a nemzeti kormány elköteleződése, amely a magyar családok és gyermekek támogatására irányul.

A sajtótájékoztatón, amelynek színhelyéül a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szolgált, Fűrész Tünde, az intézet elnöke bemutatta a legújabb kutatási eredményeket. A kutatás a családi adócsökkentési program elismertségét és az ezzel kapcsolatos álláspontokat vizsgálta. Fűrész Tünde hangsúlyozta, hogy a kormány által bevezetett intézkedések széles körben népszerűek az emberek körében.

Elmondása szerint a március 5. és 21. között végzett reprezentatív felmérés alapján a magyar lakosság jól ismeri és kedvezően viszonyul az adócsökkentési program különböző elemeihez. Hozzátette, hogy az új intézkedések széles társadalmi csoportokat érintenek, és jelentős támogatást nyújtanak számukra.

A kutatás eredményei szerint a válaszadók túlnyomó többsége, 86 százalék, egyetért a csed és a gyed teljes szja-mentességének júliusi bevezetésével. Emellett a megkérdezettek közel négyötöde (81 százalék) támogatja a négy vagy annál több gyermeket nevelő anyák adómentességét, és 80 százalékuk a családi adókedvezmény megduplázását is szorgalmazza.

A felmérés szerint a megkérdezettek túlnyomó része, több mint 75%-a támogatja a háromgyermekes anyák jövedelemadó-mentességét (78%), míg a 30 év alatti nők esetében ez az arány 76%. Emellett a válaszadók 74%-a egyetértene a kétgyermekes anyák adómentességével is, és körülbelül kétharmaduk (65%) a nyugdíjasok áfa-visszatérítését is helyeselné.

Az adócsökkentési intézkedések iránti támogatottság különböző társadalmi csoportok között eltérő képet mutat. A 30 év alatti fiatalok és a 65 év feletti idősek jellemzően nagyobb arányban állnak ki az ilyen lépések mellett. Hasonlóan, a kisebb településeken, mint a kisvárosok és falvak lakói, valamint az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a gyermekes családok, különösen a nagycsaládosok is kedvezően viszonyulnak az adócsökkentéshez. Ezzel szemben a kormánykritikusok, a felsőfokú diplomával rendelkezők és a budapesti lakosok a legkevésbé hajlandók egyetérteni az ilyen intézkedésekkel. Ezt a megállapítást a KINCS elnöke osztotta meg.