Bár a kamara tiltakozása nem hozott eredményt, a kormányzati elképzelések megvalósítása érdekében a kirendelt ügyvédek díját ezentúl nem az állam fedezi, hanem más jogi képviselők vállalják a költségeket.

Tuzson Bence miniszter ultimátumszerűen közölte az ügyvédi kamara elnökével, hogy az állam helyett a kirendelt ügyvédek díját dobják össze inkább azok az ügyvédek, akik ezt a feladatot - éppen az alacsony díjazás miatt - nem hajlandók vállalni. A kamara elutasította az ötletet, erre a kormány most beleírja a törvénybe, hogy juszt is így lesz.

Eléggé felbosszantotta a Magyar Ügyvédi Kamarát a kormányzat legújabb terve, amely arra utal, hogy az Orbán-kormány egy létező, intézkedést és állami pluszforrást igénylő problémát megint erőből próbál rendezni, ráadásul úgy, hogy közben megússza ennek költségét, és áthárítja másra az anyagi terhet.

A Magyar Ügyvédi Kamara legújabb hírlevelében fontos fejleményekről számol be a tagok számára. A kormány legfrissebb javaslata szerint a jövőben az állam nem vállalja a kirendelt ügyvédek díjának kifizetését. Helyette azokkal az ügyvédekkel tervezi rendezni a díjakat, akik nem hajlandók kirendeléseket vállalni. Ez a változtatás jelentős hatással lehet az ügyvédi tevékenységre és a jogi segítségnyújtásra.

A kirendelt védő szerepe megkerülhetetlen az igazságszolgáltatás rendszerében. Különösen lényeges ez azok számára, akik anyagi okokból nem tudják megfizetni saját ügyvédjük honoráriumát. E jogi támogatás elérhetősége kulcsfontosságú elem a büntetőeljárási jogban, hiszen biztosítja, hogy minden terhelt, függetlenül pénzügyi helyzetétől, megfelelő jogi védelemhez jusson. A kirendelt védőket egy előre meghatározott listáról választják ki az adott ügyhöz, ami lehetővé teszi, hogy a terheltek jogai hatékonyan érvényesülhessenek.

a listáról azonban egyre több ügyvéd iratkozik le, mivel a kirendelt védők központilag megszabott és hosszú ideje megalázóan alacsony díjazása a piaci árnak a töredéke.

A jelenlegi, 30-40 ezer forintos középkategóriás ügyvédi óradíjak idején a kirendelt védő díjazása ennek alig ötöde: az óradíj jelenleg 7 ezer forint. (Csak azért nem alacsonyabb, mert idén januártól ezer forinttal emelték.) A büntetés-végrehajtási intézetben tartott konzultáció óradíja még kevesebb, 4900 forint.

Az állam tehát nem bőkezű a kirendelt védők díjazása terén; több vádlott esetén is mindössze másfélszeres óradíjat kínál. A HVG-nek nyilatkozó gyakorló ügyvédek rámutattak, hogy az alacsony díj már régóta fennálló probléma. Emellett a jogszabályi kötelezettségek – például a fellebbezések írásos indoklása – teljes mértékben díjazatlanok, mintha ezek nem igényelnének munkát, ezért...

Nem meglepő, hogy egyre többen döntöttek úgy, hogy leiratkoznak a kirendelt védői listáról.

A kamara hírlevelében a "a kirendelési díjak finanszírozásának új elképzeléséről" szóló tájékoztatásban a visszafogott jogászi megfogalmazás ellenére kitapintható a feszültség. Pláne azután, ahogy a kormányzat nyitott: "2024. október 29-én dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter hivatalába kérette dr. Havasi Dezsőt, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét egy megbeszélésre, melynek tárgyát előzetesen nem közölte."

Több jogi szakértő véleménye szerint a kormánytól független köztestület vezetőjének eleve figyelmen kívül kellett volna hagynia a tárgy nélküli "berendelést", mivel az megalázó jellegű volt. Akárhogyan is alakultak a dolgok, Havasi Dezső végül megjelent, és ekkor tapasztalta meg, hogy valóban meglepő fordulatok várnak rá. A megbeszélés során az igazságügyi miniszter ultimátumszerűen tálalta számára a Robin Hood-trükköt:

Az állam nemcsak hogy nem tervez emelni a kirendelt védői díjakon, amelyek már régóta megalázóan alacsonyak, hanem úgy határozott, hogy inkább el is vonja a már eddig kifizetett összegeket. Ehelyett arra kéri azokat, akik elégedetlenek ezzel a helyzettel, hogy közösen, társadalmi munkában gyűjtsenek össze pénzt a jogi védelem biztosítására.

A fentieket a hírlevélben szétküldött tájékoztatásban így fogalmazzák meg: "a miniszter úr tájékoztatta a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy a kirendelési díjak pénzügyi forrása a kirendelést nem vállaló, a kirendelési listán nem szereplő ügyvédek által az Igazságügyi Minisztériumnak fizetendő díj lesz."

A hírlevélben foglaltakkal kapcsolatban Havasi Dezső elnök azonnal kifejezte ellenvéleményét, hangsúlyozva, hogy alkotmányossági aggályai vannak. Erről a november 11-i kamarai elnökségi ülésen számolt be, ahol a téma körül komoly eszmecsere alakult ki, és a miniszteri álláspontot senki sem támogatta.

A kormányzat azonban kitartott a terv mellett, legalábbis - szintén a hírlevél szerint - november 16-án, az Ügyvédek Napján mondott beszédében Tuzson megismételte, hogy ez a kormányzat szándéka. Az eseményen felszólalt a kamarai elnök is és nemcsak a szintén alacsony bírói és ügyészi fizetéseket hozta fel, hanem megjegyezte:

a jogállami működés feltételének tartjuk a kirendelt védői és pártfogói ügyvédi díjak méltánytalanul alacsony óradíjának emelését és időbeni megfizetését is.

Havasi Dezső a hírlevélben kiemelte, hogy "az ügyvédek pénzügyi hozzájárulása nem lehet az alapja ennek a helyzetnek", majd hozzátette: "a független ügyvédség nem vállalhatja át az állam felelősségét az alkotmányos védelem költségeinek fedezésében (...) ez pedig számos elvi és gyakorlati szempontból is kifogásolható."

Az ügyvéd nem csupán az állam szolgája, hanem független szakember, aki a jog védelmezőjeként működik.

Érdekes módon az Ügyvédek Napján megjelent Sulyok Tamás, az államfő, aki korábban ügyvédként dolgozott. Beszédében hangsúlyozta a tisztességes piaci díjak fontosságát. Szavaival arra utalt, hogy "az ügyvéd a piacon tevékenykedik (...) és a megbízói biztosítják a megélhetését (...) nem pedig az állam támogatására szorul."

A jelek alapján a kormányzat is arra a következtetésre jutott, hogy az ügyvéd nem az állam kegyeltje, így mit sem törődve a kamara ellenvetéseivel, november 19-én, kedden Tuzson miniszter a kormány nevében benyújtotta az Országgyűléshez azt a törvénymódosítót, amely határozottan rendezni hivatott a helyzetet.

A címe alapján sok másról is szóló javaslatcsomagban az áll, hogy "az ügyvéd, ha nem vállalja a kirendelhető ügyvédek jegyzékébe történő felvételét, kirendelési hozzájárulás megfizetésére lesz köteles". Az is szerepel a tervezetben, hogy "a kirendelési hozzájárulás összege minden megkezdett hónap után 8000 forint. A kirendelési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül." A listán maradó kirendelt ügyvédek díját pedig ebből fizetné ki a tárca, ahogyan azt Tuzson előre közölte.

A kamarai hírlevél alapján világossá válik, hogy a kamara vezetése nem folytatott egyeztetéseket a minisztériummal vagy annak vezetőivel a kérdés kapcsán. Az elképzelésről csupán október 29-én értesültek Tuzsontól, és nem kaptak sem jogszabálytervezetet, sem hatásvizsgálatot. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy amint megkapják a jogszabálytervezetet, készen állnak arra, hogy véleményezzék azt.

Megkapták ugyan a dokumentumot, de a kormány nem biztosított elegendő időt a véleményezésre. A törvényjavaslatot az időbélyegző alapján kedden este 20:39-kor nyújtották be, míg az ügyvédi kamara szerdán, a tagoknak küldött körlevelében azt olvashatjuk, hogy a tárca "tegnap este" küldte el a törvénytervezet szövegét véleményezésre.

Ráadásul az eredeti határidőt, amely november 26-ig tartott a véleményezésre, Havasi Dezső elnök tájékoztatása szerint sokan túl rövidnek ítélték. Ennek következtében a határidőt végül november 30-ig meghosszabbították. A kérdés azonban az, hogy a törvényjavaslat benyújtásának hátterét ismerve, a kormányzat mennyire lesz nyitott bármiféle észrevétel fogadására.

Ami pedig a kamarai elnök által is emlegetett bírói és ügyészi fizetéseket illeti, előbbi rendezését is paktummal tervezi megoldani az Orbán-kormány. A HVG megírta, az Országos Bírói Tanács elé került anyag szerint a kormány ugyan 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, viszont vannak cserébe feltételei. Részletek itt: