Lehet-e fagyos a télünk? Fedezd fel velünk a várható időjárási előrejelzéseket! - Kiderül - Meteorológiai hírek

Még javában tart a nyár és hamarosan egy újabb hőhullám veszi kezdetét, de fél szemmel már jóval távolabbi időszakra fókuszálunk.

Összegyűjtöttük a rendelkezésre álló információkat, amelyek alapján következtethetünk a 2025-26-os tél várható időjárási viszonyaira.

Az utóbbi tél igencsak enyhébb volt, mint amit az ezredforduló előtt megszoktunk. Ennek hátterében a hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz felhalmozódása áll, amely elsődlegesen hozzájárult a globális hőmérséklet folyamatos emelkedéséhez. Ez az előrejelzés a közelgő téli szezonra is 1,5-2 fokos pozitív hőmérsékleti eltérést sugall.

Az elmúlt telek közül is kiemelkedett a 2023-24-es tél, amikor sorra dőltek a napi melegrekordok, a február még az utána következő márciusnál is enyhébb volt és természetesen az egész tél átlaghőmérséklete is a legmelegebbnek bizonyult a hazai rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta. Az akkori meleget egy erős El Nino jelenség okozta, amely rendszerint extra nedvességet és hőt biztosít egy csapadékos és enyhe tél kialakulásához térségünkben. A legfrissebb előrejelzés szerint az előttünk álló fél évben 85 % feletti valószínűséggel kijelenhetjük, hogy sem El Nino és hideg párja a La Nina sem alakul ki, így ennek érdemi befolyása nem lesz az előttünk álló tél időjárására.

Egy másik paraméter a poláris örvény állapota, amely nagyon fontos tényező a mérsékelt égöv téli időjárási viszonyainak alakításában. A poláris örvény szezonális erőssége több hónapos időtávra előre nem határozható meg, csupán 2-3 hetes időtávra lehet nagyobb pontossággal előrejelezni az állapotát. A legutóbbi télen kivételesen erős és tartós volt az örvény, emiatt nem alakultak ki hosszabb, zord periódusok a tél folyamán. Annak azonban kicsi az esélye, hogy egymást követő két télen olyan erős legyen a poláris örvény, mint legutóbb. Az erős poláris örvény erős nyugati szelekkel, míg a gyenge gyakoribb északi/déli áramlással (meridionalitással) jár együtt, összességében az utóbbi hidegebb telet eredményez. Így következtetésként inkább negatív anomáliával számolhatunk az elmúlt télhez képest.

A 11 éves napfoltciklus nem befolyásolja érdemben időjárásunkat, hatása nem több, mint +-0,1 °C. A naptevékenység 2024-25-ben tetőzik, így hatása minimális pozitív hatással lehet a tél időjárására.

Az Atlanti-óceán áramlati viszonyai mindig is nagy hatással bírtak kontinensünk időjárására. Az Európa, illetve Grönland partjainál megfigyelhető bukóáramlás (AMOC) gyengülése az utóbbi években egyre inkább a tudomány fókuszába került, hiszen az áramlat lassulásával kontinensünk kiegyensúlyozott éghajlati viszonyai egyre szélsőségesebbé, télen pedig hidegebbé válnak. Az utóbbi 20 évben az AMOC a téli időszakban már 30 %-os gyengülésben van (ennek köszönhettük, hogy 2024. novemberében és 2025. februárjában hazánkban is átlag alatt alakult a hőmérséklet). A következő években, évtizedekben pedig az áramlat vízhozamát előrejelző modellek további lassulást vetítenek előre, amely egyértelműen hidegebb teleket eredményez. Így a 2025-26-os téli szezonban is 1-2 késő őszi, téli vagy kora tavaszi hónapot negatív anomáliába fordíthat át.

A hosszú távú időjárás-előrejelző modellek, mint az ECMWF és a CFS2, azt jelzik, hogy az idei tél átlagosan 1-2 fokkal melegebb lehet a megszokott hőmérsékletnél. Ugyanakkor január és február hónapokra a hidegbetörés lehetőségei jelentősen megnövekednek.

Összességében tehát várhatóan a következő tél is enyhébb lesz az 1990-2020-as telek hőmérsékleti átlagánál, de a 2023-24-es rekord enyhe tél megismétlődésére azonban kicsi az esély. Az előzetes peremfeltételek nagyon hasonlítanak a legutóbbi téli szezonhoz. Akkor a december és január átlag feletti, a február pedig átlag alatti volt. Jelen esetben is valószínűleg az egyik téli hónap átlag alatti, kettő pedig átlag feletti hőmérsékletű lesz. A várható hó mennyiségére és tartósságára ilyen hosszú időtávra még nem tudunk becslésekbe bocsátkozni.