Az írófejedelem Temesvári látogatása igazán emlékezetes esemény volt, tele izgalmakkal és különleges pillanatokkal. A város szívében, ahol a múlt és a jelen találkozik, a híres író megérkezése már önmagában is nagy várakozást keltett. A helyiek izgatottan
A kétszáz esztendeje született írófejedelemre, Jókai Mórra emlékeztek a temesvári irodalombarátok 2025. április 11-én, a magyar költészet napján, József Attila és Márai Sándor születésnapján. A Temesvári Magyar Nőszövetség és a Temesvári Várbástya Egyesület Irodalombarátok köre közös rendezvényén Szekernyés Irén mutatta be Jókai Mór életpályáját, Szekernyés János a nagy író temesvári látogatását elevenítette fel, Varga Ildikó az Egy asszonyi hajszál című dokumentumfilm levetítéséhez mondott bevezetőt, amelynek témája Jókai és a nők. A Magyar Költészet Napján, Jókai kevésbé ismert költeményeiből is ízelítőt kaptunk.
Az Ambrózy Kávéház falai között zajló Jókai Mór 200 című eseményen számos érdeklődőt üdvözölt Tamás Péter, a Várbástya Egyesület elnöke és Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja. Az est fénypontját Szekernyés Irén vetítéses előadása jelentette, melynek címe: "A 'márciusi ifjúból' lett írófejedelem - rövid pályakép". Az előadás során betekintést nyerhettünk Jókai Mór sokszínű életútjába: a komáromi születésű fiatal író, költő, újságíró és lapszerkesztő, aki ügyvédi diplomával is rendelkezett, már korai éveiben megmutatta tehetségét. Szekernyés Irén felidézte a 1848. március 15-i forradalomban való részvételét, valamint a nála nyolc évvel idősebb Laborfalvi Róza színésznővel kötött különleges házasságát, amely abban az időben igencsak rendhagyónak számított. Az előadás során hallhattunk Jókai látványos írói és lapszerkesztői karrierjéről, valamint az idősebb korában, 74 évesen kötött második házasságáról is, amely Nagy (Grósz) Bella színművésznővel valósult meg, és amely országos botrányt váltott ki. Az este gazdag tartalma méltó emléket állított a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának.
A temesváriak számára rendkívül jelentős esemény volt a neves magyar író, Jókai Mór 1885. október elején tett látogatása a Bánság fővárosában. E látogatás részleteit Szekernyés János előadásában ismerhettük meg, amely Jókai Temesváron eltöltött idejét idézi fel. Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott, hiszen a színházi főszezon kezdetén – először az 1875-ben felavatott Ferenc József teátrum történetében – nem a német, hanem a magyar társulat kapott lehetőséget a színpadon való szereplésre. Jókai Mór a temesvári színidirektor, Gerőfy Andor meghívására érkezett, melyet Ormós Zsigmond főispán is támogatott. 1885. október 2-án, egy kisebb delegáció kíséretében, többek között Török János, a város korábbi polgármestere is részt vett az eseményen. Török János éppen az előző évben vezette be a villanyvilágítást Temesváron, ami szintén jelentős mérföldkő volt a város életében. Amikor Jókai Mór a pályaudvarról Telbisz Károly polgármester társaságában a szálláshelye felé tartott, az útvonal mentén hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy kifejezze tiszteletét. Az ünneplés egyik legszebb megnyilvánulása az volt, hogy a menet haladtával gyújtották meg a villanylámpákat, amelyeket Temesváron először Európában alkalmaztak utcai közvilágításra. Szekernyés János szavaival élve: „Kerek egy esztendeje alkalmazták Temesváron a villamos áramot utcai közvilágításra.” A Vármegyeházán Jókai Mór Ormós Zsigmond főispán vendége volt, aki a beiktatása 10. évfordulóját ünnepelte. Az esemény különlegességét még tovább fokozta a Filharmóniai Társaság énekkarának hangulatos szerenádja. Az esti díszvacsorán Jókai Mór köszöntője során, a Filharmóniai Társaság nevére utalva, így fogalmazott: „Egyletük címe azt jelenti, hogy Önök az összhangzatot szeretik. Nagyra becsülöm ezt, hiszen éppen Temesvárott, ahol annyi vallás és nemzetiség él, elengedhetetlen az összhang, az összetartás. Ápolják és fejlesszék Önök továbbra is az összhangzatot…”
Másnap, október 3-án került sor a színházban az évadnyitó eseményre, amelyhez Jókai Mór egy verses Prológust (Előhangot) is írt, amelyet Gerőfy Andor igazgató adott elő. Zavaró momentum volt, hogy a Prológus három nappal korábban egy fővárosi újság hasábjain már napvilágot látott, és a temesváriak éppen a színházigazgatót gyanúsították a szöveg korai nyilvánosságra hozatalával. Ennek ellenére, a Bánság viharos múltjának nagy alakjait megidéző, a színművészek sokrétű feladatait szép példázatokkal felvázoló "előhang", amely hangsúlyozta a népek közötti megértés parancsoló szükségességét, szólott az egymás iránti rokonszenv ápolásának feladatáról, a kölcsönös tiszteleten alapuló testvériség megvalósulásának feltételeiről, osztatlan sikert aratott. A Jókai Mór által a temesvári színháznak írt Prológos teljes szövegét 140 évvel első elhangzása után Tamás Péter tb. konzul tolmácsolta.
Abból a szempontból is fordulópont volt 1885 Temesvár életében, hogy a városban felerősödött az elmagyarosodás folyamata, Jókai jelenlétére ilyen szempontból is szükség volt. A színházi előadás után a városi Vigadóban - ma ebben működik a magyar és a német színház - elmondott pohárköszöntőjében Jókai Mór a budapesti színészek követendő példáját hozta fel, akiknek a német várost, ahol szinte mindenki németül beszélt, az 1837-ben megalakult Nemzeti Színház erőteljes társadalmi hatása valósággal elmagyarosította. Szekernyés János azt is elmondta, hogy 1893-ban, írói munkássága kezdetének 50. évfordulóján Jókai Mórt Temesvár díszpolgárává választották, és utcát neveztek el róla. Az írófejedelem több regényének is vannak bánsági vonatkozásai, mint az Aranyember vagy a Cigánybáró.
Varga Ildikó bevezetője után a résztvevők izgalommal vetették bele magukat Az asszonyi hajszál című dokumentumfilmbe. A film középpontjában Jókai Mór nőkhöz való viszonyulása és nőábrázolásainak sokszínűsége állt. Jókai és Laborfalvi Róza házassága a XIX. század közepén igencsak szokatlan volt, hiszen még édesanyja is elutasította az írót a frigy miatt. Csak amikor személyesen tapasztalta meg, hogy Róza nemcsak tehetséges művésznő, hanem odaadó háziasszony is, tudta végleg elfogadni fiát. A dokumentumfilm felfedte Jókai egyedi nézőpontját a nők társadalmi szerepéről, amelyet erős, független női regényalakok képviseltek. Ezek az alakok a férfiak és nők közötti egyenlőség eszméjét hirdették, megkérdőjelezve a korabeli társadalmi normákat.
A Magyar Költészet Napja alkalmából, meghallgattunk néhány kevésbé ismert Jókai-költeményt is, Tamás Péter és Varga Nóra tolmácsolásában.
