Ifj. Lomnici Zoltán Magyar Péter legújabb lépéséről beszél: Az új szabályozás értelmében akár nyolc év börtönbüntetés is kiszabható arra, aki titkos hangfelvételt készít.

Amennyiben alapos gyanú merül fel arra, hogy egy nyilvánosságra hozott hangfelvétel titokban, az érintettek hozzájárulása nélkül készült, és tartalma bizalmas vagy minősített adatokat érinthet, több jogi jellegű eljárás párhuzamos megindítása is indokolt lehet - árulta el a hirado.hu-nak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.

Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyet a kormány "őszödi" beszédeként emlegetett. A csütörtök reggel közzétett felvételhez többek között azt írta: "Orbánék a békéről hazudtak a magyaroknak, de kiderült, hogy háborúba sodornák a csodálatos országunkat." A hangfelvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter - vélhetően a haderőfejlesztésre utalva - többek között azt mondta, hogy egy folyamat eredményeképp szakítani kell a békementalitással, át kell állni a háborúhoz vezető út nulladik fázisára, és hogy ezért nevezi ki Böröndi Gábor altábornagyot a honvédség következő vezérkari főnökének.

A honvédelmi miniszter szavai egy titkos minisztériumi eligazításon hangzottak el. A Tisza Párt elnöke nem osztotta meg, hogyan jutott hozzá a felvételhez, csupán annyit mondott, hogy "a szél hozta" neki ezt a dokumentumot. Ifj. Lomnici Zoltán lapunknak kifejtette, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály értelmében...

A szakértő hangsúlyozta, hogy a minősített adat védelméről szóló jogszabály értelmében az eligazításon elhangzott információk államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülhetnek. Ezen információk jogosulatlan kezelése jogi következményekkel járhat, és akár a büntető törvénykönyv szerinti minősített adattal való visszaélés bűncselekményének megvalósítását is jelentheti. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) egyértelműen előírja, hogy a közszolgálati dolgozóknak titoktartási kötelezettségük van a munkájuk során megszerzett információkkal kapcsolatban. Így egy belső eligazításon készült hangfelvétel, amelyet egy köztisztviselő rögzített, a Kttv. megsértését is magában foglalhatja.

A törvény alapján a közszolgálati tisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére.

- hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.

A törvény kimondja - folytatta -, hogy a közszolgálati tisztviselő köteles megtartani a minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna. "A miniszteri szintű megbeszélések gyakran érintenek nemzetbiztonsági, gazdasági vagy stratégiai kérdéseket, amelyek kiszivárgása az állam vagy a közigazgatási szerv érdekeit sértheti. A titkos felvétel készítése ilyen adatok rögzítésével közvetlen veszélyt jelent az állam érdekeire, így a Kttv. alapján súlyos jogsértés" - húzta alá az alkotmányjogász.

Ifj. Lomnici Zoltán lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a büntető törvénykönyv alapján, aki minősített adatot jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál, jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz, minősített adattal visszaélést követ el. A cselekmény büntetési tétele attól függ, milyen minősítési fokozatú adatra vonatkozik a visszaélés, illetve az elkövető jogosult volt-e az adathoz hozzáférni.

Ha az elkövető nem rendelkezik a minősített adatok kezelésére vonatkozó jogosultsággal, a büntetési tételek a következőképpen alakulnak: amennyiben az adat bizalmas, a büntetés legfeljebb egy év szabadságvesztés lehet; titkos adat esetén a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után; míg szigorúan titkos adatok esetén a jogszabály egy évtől akár öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő. Különösen súlyosabb megítélés alá esik, ha a jogellenes cselekményt olyan egyén hajtja végre, aki egyébként jogosult lenne a minősített adatok felhasználására.

Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy amennyiben alapos gyanú merül fel arra, hogy egy nyilvánosságra hozott hangfelvétel titokban, az érintettek hozzájárulása nélkül készült, és tartalma bizalmas vagy minősített adatokat érinthet, több jogi jellegű eljárás párhuzamos megindítása is indokolt lehet. Első lépésként az érintett közintézmény belső vizsgálatot rendelhet el annak érdekében, hogy feltárja, ki készítette a hangfelvételt, milyen körülmények között történt a rögzítés, illetve a felvétel nyilvánosságra hozatala sértette-e a minisztérium belső szabályzatait, valamint a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó magatartási előírásokat.

Lomnici Zoltán kifejtette, hogy büntetőeljárások során az eljárás lehet feljelentésre vagy hivatalból történő indítású. Ilyen esetekben a minisztérium is benyújthat feljelentést, azonban fontos megjegyezni, hogy mivel a szóban forgó cselekmény büntetőjogi szempontból releváns, az illetékes hatóságoknak hivatalból is lépniük kell, amennyiben a bűncselekmény gyanúja megalapozottnak bizonyul.

A csütörtök délelőtti Kormányinfón nagy visszhangot keltett a hangfelvétel, amely az újságírói kérdések középpontjába került. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító tárcavezető, azonban hangsúlyozta, hogy a felvételen nem hangzott el semmiféle súlyos megnyilatkozás. A miniszter szavaival élve:

A miniszter véleménye szerint 2023 áprilisában, az orosz-ukrán konfliktus fényében, a honvédelmi miniszter kijelentése teljesen indokolt és helyénvaló volt. Kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt évek során mindent elkövetett a béke megőrzése érdekében, de a katonák feladata nem a béke, hanem a háborúra való felkészülés és a haza védelme. Hangsúlyozta, hogy míg a korábbi vezérkari főnök Ukrajna védelmét tűzte ki célul és ott kíván katonai beavatkozást eszközölni, addig a honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség feladata Magyarország, a haza megóvása. "A katonaságnak készen kell állnia a háborúra, hiszen minden ország ezt a célt szolgálja" - tette hozzá.

- magyarázta Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely miniszter hangsúlyozta, hogy már a háború kitörése előtt felismerte a helyzet súlyosságát, amikor a magyar miniszterelnök a közös európai haderő szükségességéről beszélt. "Mi voltunk az elsők, akik rámutattunk, hogy a világban jelentős változások zajlanak, és a háború fenyegetése most nagyobb, mint valaha. Ha valakinek fel kell készülnie erre, az a hadsereg" - tette hozzá a miniszter.