Soha nem látott esemény zajlott le a zalai város piacon - nagyszombati meglepetés (galéria)
Zalaegerszegen, szombaton délelőtt, a Vásárcsarnok és a piac látogatói egy különleges húsvéti élményben részesülhettek. Az ünnepi hangulatot árasztó terített asztal várta őket a csarnokban, ahol a hagyományoknak megfelelően most első alkalommal lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők megszenteltethessék az ünnepi étkeket. A sonkaszentelési szertartást Molnár János atya vezette, ezzel is gazdagítva a húsvéti ünneplést.
Horváth István, a Zalaegerszegi Vásárcsarnok vezetője elmondta, először rendezték meg a kóstolással egybekötött sonkaszentelés eseményt, így az újítás és a hagyomány találkozott nagyszombaton a zalaegerszegi piacon.
A sonkaszentelő és kóstoló eseményen Vigh László országgyűlési képviselő a család és a hit fontosságát hangsúlyozta, mint az emberek életében elengedhetetlen pilléreket. Az ünnepi húsvéti ételek közös elfogyasztása, a hagyományok megbecsülése és ápolása, valamint a közös készülődés mind hozzájárulnak a családi kötelékek megszilárdításához, amelyre élete során mindig támaszkodhatunk.
Böjte Sándor Zsolt, zalaegerszegi önkormányzati képviselő maga is hozta a kosarát, amiben a kalács, a sonka, a tojás, torma várta szentelést. Köszöntőjében elmondta, örül, hogy a zalaegerszegiek szeretik a piacot, az önkormányzat pedig a környezet folyamatos megújításával járul hozzá a vásárcsarnok népszerűségéhez. Felidézte a húsvéti étkekhez fűződő régi szokásokat, például azt, hogy a sonka csontját az eresz alá helyezték, bízva abban, hogy távol tartja a villámlást. Szólt a morzsaszórásról, az elültetéséről is. Arra kérte a jelen lévőket, tegyék félre erre a pár napra a gondjaikat, valamint a telefonokat is, tegyék örömtelivé a családi találkozókat, készüljenek a tavaszi megújulás adta előremutató reményre.
Sonkaszentelés: Az első alkalom varázsa A sonkaszentelés egy különleges hagyomány, amely minden évben izgalommal tölti el a közösséget. Az első alkalom mindig emlékezetes, hiszen ez a rituálé nem csupán a sonka ízéről szól, hanem a barátságról, a családi kötelékekről és a közös ünneplés öröméről is. Ezen a napon a frissen készült sonkák köré gyűlnek az emberek, hogy együtt ünnepeljék a tradicionális ízeket és a helyi kultúrát. A szertartás során a sonkákat szentelt vízzel locsolják meg, miközben szívből jövő kívánságok szállnak a levegőbe. Az első sonkaszentelés különösen fontos, hiszen ez az esemény a közösség összetartozását is szimbolizálja. Az együtt töltött idő, az ételek megosztása és a jókedv mind hozzájárul ahhoz, hogy ez a nap emlékezetes maradjon minden résztvevő számára. A hagyomány ápolása nem csupán a múlt tiszteletéről szól, hanem a jövő generációinak átadása is, hogy ők is átélhessék ezt a különleges érzést, amely a sonkaszenteléshez kapcsolódik. Az első alkalom varázsa tehát nemcsak az ízekben rejlik, hanem az emberek szívében is, akik együtt élvezik a közös ünneplést.
Molnár János, a kertvárosi plébános, felidézte a gyermekkori emlékeket, amikor nagymamájával ellátogattak a piacra. Ott a csendes, szorgos emberek fáradozásának gyümölcse bontakozott ki előttük, tele friss gyümölcsökkel és zöldségekkel. A feltámadás időszaka mindenkit töltsön el reménnyel, hiszen a terített asztalon várakozó kalács, sonka és tojás nem csupán finomságok, hanem az áldozatra és az örök élet ígéretére emlékeztetnek minket. Ezt követően megáldotta a kóstolásra szánt falatokat, valamint mindazok kosarát, akik e különleges alkalomra saját készítésű ételeiket hozták el.
