Itt történt meg a trianoni békediktátum aláírása: a kastély évente lenyűgöző 7 millió látogatót vonz.
A versailles-i kastélykertben két, Trianon nevet viselő palota is található, melyeket méretük alapján különböztetnek meg nevükben. A kettő közül a Nagy-Trianon az, melyben Magyarország történelmének egy jelentős darabkáját is írták. De más országok számára fontos dokumentumokat is szignóztak itt.
A versailles-i kastély, a francia királyok sorának otthona Párizstól pár kőhajításnyira fekszik csupán, az építkezések kezdetekor jelentéktelen kis falvak álltak a helyén. Ezek közül egy volt Trianon. A királyi palotarendszert egyenesen az európai építészet csúcsteljesítményének tekintik. A területet XIII. Lajos francia király vásárolta meg, hogy egy vadászkastélyt építtessen magának.
A kis, királyi búvóhelyet fia, XIV. Lajos kezdte bővíteni. A Napkirály, aki beleszeretett a békés, erdőségekkel körbevett területbe, nagyot álmodott. Ide költözött volna a Louvre-ból, az uralkodók korábbi, a főváros középpontjában elhelyezkedő rezidenciájából. Három építészt bízott meg a munkákkal, a korszak legjobbjait, Charles Le Brunt, André Le Nôtre-t és Louis Le Vau-t. Nem csupán az épületet kellett megtervezniük, de külső és belső díszeit is, szobrokat, festményeket, gobelineket és egy hatalmas, aprólékosan kivitelezett, a korszak divatjának megfelelő, úgynevezett franciakertet szökőkutakkal, labirintusokkal, állatkerttel, sétányokkal.
Nem mindenki tartotta vonzónak azt az elképzelést, amely a királyság bevételeinek jelentős hányadát felemésztette, de az uralkodó eltökélten ragaszkodott hozzá. Versailles a kortárs művészet és kultúra fellegvárává nőtte ki magát. A díszítmények középpontjában a Nap állt, ami tökéletesen illeszkedett a Napkirály imázsához. Nimfák, istenek szobrai és ábrázolásai borították a falakat, minden lehetséges helyet kihasználva. 1682. május 6-án XIV. Lajos hivatalosan is Versailles-t nyilvánította a francia királyság központjának, bár ebben az időszakban az építkezések még javában zajlottak.
A megnyitó ünnepséget követően drámai átalakuláson ment keresztül az épületegyüttes, hiszen alapterületét háromszorosára növelték, emellett egy új, kétszárnyas épületet is kialakítottak, amely a régi kastélyt ölelte körül. Az egykori vadászkastély immár a királyi birtok szívévé vált, míg az udvar hamarosan birtokba vehette az újonnan bővített, méretes épületkomplexumot.
Az udvaroncok nagy száma miatt a királynak, illetve közvetlen családjának egy idő után szüksége volt egy helyre, ahová visszavonulhatnak. A palotától keletre jelölték ki azt a helyet, az egykori Trianon falucska környékét, ahová egy afféle menedékházat építettek számukra. Természetesen ez az épület is kicsinek bizonyult rövid úton, így alakult ki a Nagy-Trianon kastély Versailles kertjében. Helyén eredetileg egy kisebb palota állt, Lajos király szeretőjének, Montespan márkinénak szánt alkalmi otthonként. Az épületet a királyság bukása után feldúlták, kifosztották. Később, 1805 és 1815 között Napóleon foglalta el, és empire stílusban rendeztette be.
Kisebb testvére, Mária Antónia királyné birodalma lett, a dokumentumok szerint a kastélyban minden par ordre de la Reine, azaz a királyné megrendelésére készült. Az ő meghívása nélkül ráadásul senki sem léphetett a kastélyba, még maga XVI. Lajos se.
A magyar történelembe egy szomorú esemény miatt vonult be a francia királyok kedvelt otthonának neve. Sokáig úgy hitték, hogy a száz esztendővel később, Madame du Pompadour királyi ágyas számára épült Kis-Trianon palotában írták alá az első világháborút lezáró, minket is érintő békeszerződést. Mint kiderült, a tévhit a Pesti Napló egy korabeli cikkében szereplő félretájékoztatásnak volt köszönhető. Ablonczy Balázs történész kutatási eredményei alapján egyértelműen a nagyobbik palotához köthető a békeszerződés aláírása.
De nem ez volt az egyetlen szerződés, amit itt szövegeztek meg. Míg 1920-ban egy birodalom végére tettek pontot a francia királyi palotában, 50 évvel korábban itt született meg az a birodalom, mely aztán évtizedeken keresztül hatással volt Európa történelmére. Évtizedekkel korábban, a palota Tükörtermében írták alá a Német Császárság alapításának okiratát.
Manapság körülbelül 7 millió látogató áramlik a lenyűgöző épületek és a gyönyörű királyi kert varázsába. A Nagy-Trianon kastély kiemelkedő jelentőségét jól tükrözi, hogy a francia köztársasági elnök a mai napig diplomáciai célokra is igénybe veszi ezt a helyszínt: itt fogadja a külföldi delegációkat, ezzel is hangsúlyozva a kastély történelmi és kulturális örökségét.
