Új-Zéland különleges attrakcióit mostantól belépődíjjal teheti még exkluzívabbá - Startlap Utazás

Új-Zéland 2027-től kezdődően belépődíjat vezetne be a külföldi látogatók számára, akik az ország legnevezetesebb természeti csodáit kívánják felfedezni. Ez a lépés a természeti örökség megóvását és fenntarthatóságát szolgálja, miközben a turisták számára is lehetőséget biztosít arra, hogy élvezhessék az ország lenyűgöző tájait.

Új-Zéland mérlegeli, hogy belépődíjat vezessen be a nemzetközi turisták számára legnépszerűbb természeti látnivalóinál, ezzel párhuzamosan pedig megkönnyítené a vállalkozások működését a természetvédelmi területeken. Ez a lépés egy vitatott javaslatcsomag része, amely a védett övezetek "felszabadítását" célozza meg a gazdasági növekedés érdekében – jelentette a Guardian.

A tervek szerint a külföldi látogatóknak személyenként 20-40 új-zélandi dollár (kb. 12-24 amerikai dollár) közötti összeget kellene fizetniük bizonyos helyszíneken a belépésért. A díjak bevezetése 2027-től várható.

Tama Potaka, a természetvédelmi miniszter, úgy véli, hogy az új rendszer évente akár 62 millió új-zélandi dollárral gazdagíthatja az országot. Ezt az összeget pedig "azokba a kulcsfontosságú helyszínekbe lehetne befektetni, amelyek a turizmus alapját képezik".

A kormány nemrégiben bejelentette, hogy átfogó reformot tervez a természetvédelmi jogszabályok terén. Ennek célja, hogy leegyszerűsítse a természetvédelmi területek eladását vagy cseréjét, továbbá különböző tevékenységek engedélyezését is lehetővé tegye ezen zónákban, mindezt anélkül, hogy külön engedélyekre lenne szükség. Christopher Luxon miniszterelnök szombati nyilatkozatában hangsúlyozta: "Új engedélyezési hullámot indítunk, amely a munkahelyek számának növelésére, a gazdasági fejlődés elősegítésére és a bérek emelkedésére összpontosít." A reform hatással lesz a turizmusra, mezőgazdaságra és az infrastruktúra-fejlesztési projektekre is bizonyos területeken.

Új-Zéland területének körülbelül egyharmadát természetvédelmi földterületek alkotják. Ezek a területek közösségi tulajdonban állnak, és olyan különleges helyszíneket foglalnak magukba, amelyek gazdag biodiverzitással, valamint jelentős történelmi és kulturális örökséggel rendelkeznek.

Bár néhány vállalkozás, mint például sípályák és legeltetők, már aktívan tevékenykedik ezekben a régiókban, sok más üzleti szereplő számára az engedélyezési folyamatok gyakran komoly kihívásokat jelentenek - nyilatkozta Luxon.

Ez az újabb olyan intézkedés, amely a természetes területek és fajok szabályozásának enyhítését célozza a gazdasági növekedés érdekében. 2024-ben a kormány olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy vitatott bányászati és infrastrukturális projekteket gyorsított eljárásban hagyjanak jóvá. Emellett azt is javasolták, hogy egyes védett állatfajok leölését megkönnyítsék, ha az bizonyos beruházások érdekében szükséges. Közben a természetvédelmi és klímavédelmi költségvetések csökkentésére is sor került. A kritikusok szerint ezek a változások veszélyeztethetik a környezetet és a sérülékeny fajokat.

Új-Zéland különleges élővilága gazdag endemikus fajokban, amelyek sehol máshol a világon nem találhatók meg. Sajnos azonban ezek közül sok faj sorsa aggasztó: a populációjuk csökken, és egy jelentős részük már a kihalás határvonalán egyensúlyozik.

Chlöe Swarbrick, a Zöld Párt társelnöke úgy véli, hogy Luxon a természet megóvása helyett inkább a nyereségmaximalizálás irányába orientálódott.

"Ez minden lényeges információt felfed arról, hogy kinek az érdekeit szolgálja. Nem az átlagos emberekét, nem a jövő generációkét, és nem is a fenntartható környezetét" - nyilatkozta a Guardiannek.

Nicola Toki, Új-Zéland legnagyobb természetvédelmi szervezetének, a Forest & Bird-nek az igazgatója szerint az új reformok fokozzák a veszélyeztetett fajokra nehezedő nyomást.

"Ez a fordulat a védelemről a kizsákmányolásra helyezi a hangsúlyt, ezzel pedig veszélyezteti nemzeti parkjaink és védett területeink alapvető céljait" - fogalmazott.