Csángóföldön újabb településen kerül megrendezésre a magyar mise, amely továbbra is erősíti a közösségi összetartozást és a magyar kultúra megőrzését. A Mandiner híre szerint a helyi magyar közösség számára ez különösen fontos esemény, hiszen lehetőséget
December 29-én kezdődik a rendszeres magyar nyelvű misézés a moldvai Pusztinában, de a jászvásári püspök utasítására a magyar misét éppen a bákói magyar mise napján és időpontjában kell tartani - írta a Krónikaonline.ro.
Nyisztor Tinka néprajzkutató, a csángóföldi magyar nyelvű misék bevezetéséért évtizedek óta küzdő pusztinai Szent István Egyesület elnöke a portálnak aggodalmának is hangot adott amiatt, hogy
Emlékeztetett arra, hogy az egyházi tanács augusztus 4-én tartotta ülését, ahol a tagok többségi szavazással megszavazták a magyar nyelvű misék bevezetését. Ugyanakkor a faluban tapasztalt feszültségek miatt, amelyek a rendszeres magyar misék bevezetésével kapcsolatosak voltak, a kezdeményezők úgy döntöttek, hogy kompromisszumos megoldást keresnek, és egyelőre csupán havi egy mise megtartását vállalják.
Kiemelte, hogy a döntés mögött az a meggyőződés áll, amely szerint még ezekben a nehéz időkben is elengedhetetlen a rendszeres magyar misézés elindítása.
Anton Diacu plébános a Krónikának kifejtette, hogy azért kérte a rendszeres magyar misék elindításának elhalasztását az év végére, mert a faluban feszültséget érzékelt a téma kapcsán. Most azonban a házszentelés remek lehetőséget kínál arra, hogy személyesen beszélgessen a családokkal, és meghallgassa a véleményüket. Kiderült, hogy vannak olyanok, akik határozottan ellenzik a magyar liturgia bevezetését.
Arra a kérdésre, hogy felkészült-e a magyar misékre, elmondta: négy éven át Szatmárnémetiben szolgált káplánként, és magyarul is misézett. Hozzátette: nem tökéletes a magyartudása, de elboldogul a feladattal.
Anton Diacu elmondta: emellett különleges, ünnepi alkalmakon is tartanak magyar misét. Ezek közül az első január 7-én, a madéfalvi vérengzés évfordulóján lesz. A pusztinaiak ugyanis a Madéfalvi Veszedelem után telepedtek Moldvába.
A Krónika felidézte, ahhoz hogy az egyház megértőbben viszonyuljon a magyar identitásukat mindmáig megőrző csángó hívekhez, Ferenc pápa romániai látogatása, továbbá a jászvásári egyházmegye élén, és a pusztinai plébánián történt személyi változás is kellett.
