Újra életre kel a lerombolt első hősi huszáremlékmű, amely méltó módon őrzi a hősies múlt emlékét.
Orosz Örs és Szabó Krisztián fáradhatatlanul dolgoznak a törmelék újraegyesítésén (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A múlt héten Rimaszombatban súlyos hiba történt: lebontásra került a Szabatka-pusztai hősi huszáremlékmű. Ez az emlékmű különleges jelentőséggel bírt, mivel a Kárpát-medencében az elsőként felállított ilyen emlékjel volt. A bontás visszafordíthatatlan szellemi kárt okozott közösségünk számára.
"Orosz Örs, a Sine Metu elnöke, hangsúlyozta, hogy bár ez a hibás lépés komoly következményekkel járt, ugyanakkor felhívta a figyelmet a rimaszombati huszáremlékmű fontosságára. Ez az emlékjel volt a Kárpát-medence első ilyen típusú alkotása, amelyet a legutolsó magyar huszár, Nagy Kálmán állított fel mindössze 34 éves korában."
A bejelentés hivatalos formában Halász Attila, Rimaszombat város képviselője és a Magyar Szövetség rimaszombati járási elnöke által történt, 2025. augusztus 19-én, a helyszínen megrendezett sajtótájékoztatón.
"Elengedhetetlen kiemelni, hogy a bontás mögött nem állt rossz szándék. Az eredeti szándék az emlékmű újjáépítése és méltó környezetben való felújítása volt, de sajnos a folyamat végül az emlékmű lerombolásához vezetett" - nyilatkozta.
Hozzátette: "Közösségünk számára egy örömteli bejelentéssel készülünk. A megmentett kövek segítségével Rimaszombatban újjáépítjük az emlékművet. Célunk, hogy az újonnan felállított huszáremlékmű méltó helyet kapjon, és közös emlékhelyként funkcionáljon: ne romboljunk, hanem építsünk együtt!"
Úgy véli: "az újjáépített emlékmű a közösség összetartásának és szilárdságának jelképe lesz, melynél méltó módon tiszteleghetünk hőseink emléke előtt."
Az emlékművet a rimaszombati Bástya Egyesület önkéntesei ápolták gondosan. Az emlékmű jelentőségéről és a gondozás körülményeiről azonban a projekt készítői nem kaptak információt, amikor a párkányi Memoriae Patrum szervezetre bízták az új emlékmű felépítését.
"Harminc évnél hosszabb időn át vigyáztunk a rimaszombati huszáremlékműre, amely mindig is közel állt a szívünkhöz. A Bástya Egyesület és a helyi cserkészcsapat szívvel-lélekkel őrizte ezt a jelképet, igyekezve a lehetőségeinkhez mérten fenntartani és ápolni azt. Különösen fontos számunkra Nagy Kálmán, akit 1993 óta ismerünk, és akinek családjával szoros barátságot ápolunk. Ő többször is ellátogatott Rimaszombatba, interjúk is készültek vele, és neki is szívügye volt az emlékmű sorsa. Emellett kapcsolatban állunk az emlékmű tervezője, Pap Dezső utódjaival is, és birtokunkban vannak az eredeti tervek. A felújítást már korábban terveztük, és a lehetőségeinkhez mérten folyamatosan gondoskodtunk az emlékmű állapotáról" - nyilatkozta Vörös Attila.
Kiemelte, hogy a jelenlegi körülmények között elsősorban arra összpontosítanak, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek a közösség érdekeit szolgálják.
"Az elképzeléseink szerint az emlékművet Szabatka-pusztán fogjuk megvalósítani, egy igazán méltó környezetben. Az újjáépítés folyamatában a megőrzött köveket és tábladarabokat is integrálni fogjuk" - hangsúlyozta.
Vörös Attila bejelentette, 2025. augusztus 23-án, szombaton este gyertyás megemlékezést tartanak a helyszínen a család jelenlétében, amelyre mindenkit szeretettel várnak, aki tisztelettel kíván adózni a hősök emléke előtt.
"Az emlékmű 33 huszárnak állított emléket, közülük mindössze hat volt gömöri származású, egyik sem rimaszombati. A többiek Magyarország különböző részeiről érkeztek a szabatkai laktanyába, innen indultak 1943-ban a Don-kanyarba, s ott haltak hősi halált" - idézte fel Vörös Attila, a Bástya Egyesület elnöke.
Kiemelte, hogy Rimaszombatban jelenleg két emlékmű áll az első világháború hőseinek tiszteletére, viszont a második világháború áldozatai számára még nem készült el emlékhely.
"A környező települések, mint Tornalja és Feled, számos emlékművel büszkélkedhetnek, ám Rimaszombat közössége még adós a második világháborús emlékhely megteremtésével. Fontos feladatunk, hogy a huszárok mellett minden háborús áldozat – legyenek azok katonák vagy civilek – számára méltó módon emléket állítsunk" – emelte ki.
A Bástya Egyesület Orosz Örs a Sine Metu polgári társulás támogatását kérte a probléma megoldásában. A társulásnak átadta azokat a köveket, amelyeket a Felvidék.ma által felfedezett és dokumentált illegális hulladéklerakatban találtak meg és mentettek meg.
A kövek megmentésében Pál Attila építészmérnök, aki a Magyar Szövetség Országos Elnökségének tagja, a Bástya Egyesület támogatásával járult hozzá a munka sikeréhez.
"Múlt hét csütörtökén értesültem a szomorú hírről, hogy mindez megtörtént. Péntek reggeltől azon dolgoztam, hogy ami még menthető, azt megőrizzük. Felkerestem a lerakatudvart, ahová a törmeléket - immár hulladékként - elszállították. Ott sikerült kiválogatnunk a még használható köveket, valamint a tábla egyes darabjait, amelyeket Orosz Örshöz juttatunk el, hiszen információim szerint ő fogja felügyelni az újjáépítést. Bízom benne, hogy nemcsak a Felvidéken, hanem máshol sem fordulhat elő többé hasonló eset" - nyilatkozta Pál Attila.
"Az ügy rendezésében részt vesz a rimaszombati Bástya Egyesület, a Memoriae Patrum hadisír-gondozó egyesület, a Sine Metu értékmentő egyesület, továbbá Szabó Krisztián építészmérnök, valamint a helyi magyar közösség képviselői, Halász Attila és Pál Attila. Megállapodás született arról, hogy az emlékművet az eredeti tervrajzok alapján, helyi alapanyagból építjük újjá, a megőrzött kövek, tábladarabok és az eredeti bronzkard felhasználásával" - nyilatkozta Orosz Örs.
Orosz Örs elmondta: "Örömmel számolhatok be arról, hogy elértük a megállapodást az elkövetkező hetek teendőinek egyeztetéséről, amelyben részt vesz Nagy Kálmán unokája, Csilla asszony is. Ő szintén elkötelezetten dolgozik azon, hogy az emlékmű eredeti állapotában ismét felállításra kerüljön. Fontos számunkra, hogy a további lépések során ne történjenek olyan döntések, amelyekben a felek előzetesen nem egyeztek meg. A kivitelezéshez a Sine Metu és a Memorie Patrum továbbra is aktívan csatlakozik. A munkálatokhoz a Magyarország Külügyminisztériuma és a Honvédelmi Minisztériuma is támogatást nyújt" - tette hozzá Orosz Örs.
"A tervünk az, hogy az emlékmű felújítása legkésőbb jövő tavaszra, lehetőség szerint március 15-ig befejeződjön" - nyilatkozta.
A közös fellépés azt bizonyítja, hogy a rimaszombati magyar közösség képes összefogni, és közösen méltó módon állít emléket a huszárhagyományoknak és Nagy Kálmán huszárezredes örökségének.
Bréda Tivadar, a párkányi Memoriae Patrum Polgári Társulás elnöke a Felvidék.ma által végzett telefonos interjúban kifejtette véleményét a huszáremlékmű lerombolásáról. Azt hangsúlyozta, hogy „a rimaszombati huszáremlékművet nem pusztán lerombolták, hanem egy alapos szakmai előkészítést követően bontották el.”
Kiemelte: "A döntés előzményei között szerepelnek a kőfaragó által végzett alapos szemrevételezések és az írásos szakvélemények, melyeket 2024 decemberében a Hadtörténeti Intézet részére is továbbítottunk."
A Felvidék.má-nak nyilatkozva elmondta: "A bontásra a műszaki állapot következtében került sor, mivel az emlékmű rövid időn belül akár össze is dőlhetett volna." Szerinte az eredeti helyszín már nem felelt meg a méltó emlékhely követelményeinek.
Bréda Tivadar hangsúlyozta, hogy szervezete nyitott az együttműködésre a Bástya Egyesülettel, a családtagokkal és egyéb érintettekkel, mindannyiuk közös célja érdekében: hogy az emlékmű méltó környezetben, eredeti formájában újra életre kelhessen.
"Nagyon sajnálom, hogy a jó szándékunk ellenére ekkora problémát okoztunk. Azonban a szívből jövő célunk az, hogy a huszárok számára valóban méltó emléket állítsunk" - nyilatkozta Bréda Tivadar a Felvidék.ma portálnak.
