Juhtenyésztőként elnyerte a díszpolgári címet, hiszen már gyermekként 150 bárány legeltetésével bízták meg - galéria a részletekről.
Az Országzászló felvonásával hivatalosan is elindultak a városnapi események Kiskunhalason szerdán. Az ünnepség keretében a Thorma János Múzeumban zajló képviselő-testületi ülésen a 280 évvel ezelőtti redemptio eseményére emlékeztek. Ezen a különleges alkalmon átadásra került a díszpolgári cím, valamint a Kiskunhalas Város Közbiztonságáért díj is, amely a helyi közösség elkötelezett munkáját hivatott elismerni.
A díszpolgári cím átadása előtt Bányai Gábor kormánybiztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője fejtette ki gondolatait a redemptio jelentőségéről. Szavai szerint a redemptio Kiskunhalas lelki öröksége, egy örökérvényű példázat, amely megmutatja, hogy a szabadságért folytatott küzdelem nem magától értetődő. Hangsúlyozta, hogy a közösség jövője mindig az összefogás, a felelősségvállalás és az áldozatkészség hármasán áll vagy bukik.
Össze kell kapaszkodnunk
Emlékeztetett arra, hogy hosszú évek kitartó munkájának eredményeként 575 900 rajnai forint gyűlt össze, amely az akkori Magyarország éves költségvetésével vetekedett. A politikus hangsúlyozta, hogy az összefogás nem csupán jogok és földterületek visszaszerzését eredményezte az itt élők számára, hanem méltóságot, öntudatot és egy rendkívül erős közösségi identitást is adott nekik.
Ahogy 1745-ben a jászok és kunok összefogtak, hogy saját kezükbe vegyék sorsukat és visszanyerjék méltóságukat a nemzet életében, úgy nekünk is folyamatosan össze kell fognunk a mindennapok kihívásainak leküzdésében. A redemptio eszméje ma is aktuális üzenetet hordoz: a szabadság, a fejlődés és a közösség nem ajándék, hanem kemény munkával és áldozatokkal érhető el – hívta fel a figyelmet Bányai Gábor.
Juhtenyésztő kapta a díszpolgári címet
A városnapi ünnepség keretében került sor a képviselő-testület által odaítélt kitüntetések átadására. A képviselők február 27-én zárt ülést tartottak, ahol döntés született arról, hogy az idei díszpolgári címet Hudi János juhtenyésztő érdemli ki. Fülöp Róbert polgármester a díszünnepségen kiemelte, hogy "a juhász életpályája nem csupán munka, hanem egy hivatás is, amely elkötelezettséget, kitartást és a természet iránti mély tiszteletet igényel." Hudi János valóban e tulajdonságok megtestesítője, hiszen országos és nemzetközi elismerései révén öregbíti szakmájának hírnevét, valamint Kiskunhalas városának jó hírét is. A díszpolgári cím szimbolikusan zárja le egy példamutató életút minden egyes, munkával és küzdelemmel teli állomását - tette hozzá a városvezető.
Hudi János 1948. február 27-én látta meg a napvilágot a kis Borotán, egy festői tanyán, amelyet nagypapája épített, mindössze négy kilométerre a falutól, az Öregszőlők környékén. Ő volt a család ötödik gyermeke, és apja juhtartó, földműves parasztemberként nevelte. Már kilenc éves korában szakmai tapasztalatot szerzett, hiszen rábízták 150 bárány legeltetését. Ekkor kapott két jerkebárányt, amelyekkel együtt már közel hét évtizede foglalkozik saját juhászatával. Mivel az iskolát idő előtt abbahagyta, a helyi termelőszövetkezetnél kezdett dolgozni hatvan évvel ezelőtt. Ezt követően Bőszénfára került, ahol a juhtenyésztő szakmunkásképzőben folytathatta tanulmányait. Kitűnő eredményei révén nemcsak a tudását mélyítette el, hanem ambíciót is nyert a további tanuláshoz. Az akkori rendszerben "vörös diplomás" juhászként diplomázott, életútját pedig Kuris István László alpolgármester méltatta.
