Idén a magyar táncművészet világában különleges díjazottakra számíthatunk, akik kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárultak a szakma fejlődéséhez és népszerűsítéséhez. Az elismerések átadása során a tehetség, a kreativitás és a kitartás ünneplésére kerül s
A sajtótájékoztatón Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára kiemelte, hogy a "Karöltve" című koreográfia a kultúra által történő kapcsolatteremtés kiváló példája. Ez a műalkotás nemcsak a különböző generációkat hozza össze, hanem hidat képez a vidéki és városi közösségek, valamint az alkotók és a közönség között is.
A délelőtti sajtótájékoztatón a táncművészet három kiemelkedő alakja, Velekei László, Harangozó Gyula-díjas táncművész és a Győri Balett igazgatója, Fodor Zoltán, szintén Harangozó Gyula-díjas táncművész, aki az Inversedance - Fodor Zoltán Társulat művészeti vezetője, valamint a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnökeként is ismert, és Vincze Balázs, Harangozó Gyula-díjas táncművész, aki a Pécsi Balett művészeti vezetőjeként és társelnökként is tevékenykedik, bemutatták a 2025-ös év szakmai díjazottjait. Az esemény lehetőséget adott arra, hogy a táncművészet iránti elkötelezettségüket és a közösségért végzett munkájukat is hangsúlyozzák.
A díjak - köztük a legkiemelkedőbb férfi és női táncművész elismerése, a Roboz Ágnes-díjak, a legjobb alkotókat jutalmazó díjak, az életműdíjak, valamint a Táncművészetért díjak - nem csupán a művészi kiválóságot ünneplik, hanem azt a kitartó és szenvedélyes munkát is, amely napról napra gazdagítja a magyar kultúrát. Az elismerések között megtalálhatók az Imre Zoltán Alapítvány és az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány által alapított díjak is, amelyek a táncművészet iránti elhivatottságot és tehetséget hivatottak méltatni.
A gálaest egy különleges ünnepség, mely méltó módon tiszteleg a művészet kiemelkedő alakjai előtt. A rangos kitüntetéseket Velekei László, Fodor Zoltán és Vincze Balázs adja át a Nemzeti Táncszínház impozáns színpadán. Az este fénypontjaként a közönség megtekintheti Juronics Tamás Kossuth-díjas és Harangozó Gyula-díjas koreográfus legújabb alkotását, a Fekete hattyút, amely nemcsak az évad művészének elismerését hivatott megkoronázni, hanem egyben a művészet erejét és szépségét is ünnepli.
A sajtótájékoztatón a 2025-ös év táncfesztiváljait Velekei László, Fodor Zoltán, Vincze Balázs és Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója közösen mutatták be. Az év során Miskolc adott otthont a Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztiválnak, míg Budapesten éppen zajlik a Budapest Táncfesztivál. Hamarosan Csíkszeredán startol a Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó, a fővárosban pedig ismét megrendezik a Duna Karnevált és a Pas de Quatre Balettiskolák Seregszemléjét. Nyáron Győr lesz a Magyar Táncfesztivál színhelye, Budapesten pedig a TáncPark szabadtéri előadás-sorozata kínál könnyed kulturális élményeket. Az őszi hónapokban Pécs, Székelyudvarhely, Keszthely, Eger és Sepsiszentgyörgy válik a táncesemények központjává, többek között a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón, az Erdélyi Táncháztalálkozón és a Keszthelyi Táncpanorámán.
Ertl Péter kifejtette, hogy az év egyik kiemelt eseménye lesz a III. Budapest Ballet Grand Prix, amelyet az idén 75 éves Magyar Táncművészeti Egyetem rendez meg 2025. november 17-21. között. A rangos eseménynek a Nemzeti Táncszínház harmadik éve ad otthont az elődöntők és a döntők helyszíneként, míg a gálát a Müpa színpadán tartják. A verseny során számos tehetséges balettművész mutathatja be tudását a világhírű balettmesterekből és koreográfusokból álló nemzetközi zsűri előtt.
Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház vezetője bejelentette, hogy az intézmény 2025-ben csatlakozik a Petőfi Kulturális Programhoz, és egy nagyszabású országimázsfilmet készít. A film harminc törzsegyüttes közreműködésével készül, és Magyarország legikonikusabb helyszínein - mint az egri vár, a Halászbástya vagy a miskolci Avasi kilátó - fogja bemutatni a magyar táncművészet gazdagságát és virtuozitását. A tervezett bemutató, amely szeptemberre van időzítve, mérföldkőnek ígérkezik a magyar táncélet történetében, hiszen ilyen átfogó, országos összefogással készült táncfilm még sosem készült.
A klasszikus balett világa elbűvölő eleganciával és precizitással bír, amely évszázadok óta lenyűgözi a művészet iránt érdeklődőket. Ez a műfaj nemcsak a mozdulatok tökéletességéről és a zenei harmóniáról szól, hanem a történetmesélés varázsáról is, ahol a táncosok testbeszéddel és érzésekkel keltik életre a karaktereket. A klasszikus balett technikai követelményei magukban foglalják a piruettek, fouették és arabeszkek precíz végrehajtását, amelyek mind hozzájárulnak a látványos összképhez. A balett nem csupán mozgás, hanem egy olyan kifejezési forma, amely lehetővé teszi a táncos számára, hogy átélje és megossza belső világát a közönséggel. A klasszikus balett hagyományai és stílusai, mint például a romantikus vagy a neoklasszikus irányzat, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a művészet folyamatosan megújuljon, miközben tiszteletben tartja gyökereit. Az előadások során a gyönyörű koreográfiák és a lenyűgöző jelmezek együttesen teremtik meg azt a varázslatos atmoszféra, amely a balett különlegességét adja.
Szabó Rozina egyetemi hallgató, aki a Magyar Táncművészeti Egyetem táncművész szakán tanul, és a klasszikus balett iránti szenvedélyét követve a BA képzés keretein belül mélyíti el tudását és készségeit.
Bálint Hanna a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Iskolájának klasszikus balett szakirányú hallgatója, aki a táncművészet világában igyekszik kitűnni. Szakmai pályafutása során a klasszikus balett iránti szenvedélyét és elkötelezettségét folyamatosan fejleszti, hogy egyedi stílusával és tehetségével hozzájáruljon a művészetek gazdag palettájához.
A modern-kortárstánc kategóriája rendkívül sokszínű és dinamikus művészeti forma, amely a klasszikus tánc hagyományait ötvözi az innovatív mozgásstílusokkal. E stílusban a táncosok kifejezik érzelmeiket, gondolataikat és társadalmi üzeneteiket, miközben folyamatosan keresik az új lehetőségeket a test és a tér kapcsolatának felfedezésére. A modern-kortárstánc nem csupán a technikai tudásról szól, hanem a kreativitás és az egyéni kifejezésmód hangsúlyozásáról is. Az előadások gyakran interaktív elemeket tartalmaznak, lehetőséget teremtve a közönség és a táncosok közötti párbeszédre. A koreográfiákban megjelenhetnek különféle stílusok, mint például a hip-hop, a balett vagy akár a néptánc, így a művészet határait folyamatosan tágítják. A modern-kortárstánc világában a táncosok nemcsak a mozgásra, hanem a zene, a vizuális művészetek és a technológia integrálására is figyelmet fordítanak. A színpadi produkciók gyakran magukban foglalják a multimédiás elemeket, amelyek fokozzák az élményt, és új dimenziókat adnak a narratívának. E kategória a folyamatos változás és fejlődés színtere, ahol a fiatal tehetségek mellett a tapasztalt művészek is teret kapnak, hogy felfedezzék és megmutassák saját egyedi hangjukat. A modern-kortárstánc tehát nem csupán egy táncforma, hanem egy élő, lélegző művészeti ág, amely folyamatosan alkalmazkodik a kortárs társadalom igényeihez és kihívásaihoz.
Ónódy Ábel, a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatója, a moderntánc szakirányon folytatja tanulmányait. Szakmai fejlődése érdekében a táncművészet iránti szenvedélyét és kreativitását egyetemi környezetben kamatoztatja.
Nagy Levente Zoltán, a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatója, a moderntánc szakirányán folytatja tanulmányait. Szenvedélye a táncművészet, amelyben folyamatosan fejlődik és új kihívásokat keres.
Walter Leon Eliot színházi tánc szakon végzett a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnáziumban, és jelenleg a Duda Éva Társulat vendégművészeként tevékenykedik.
A klasszikus balett világa elbűvölő eleganciával és precizitással bír, amely évszázadok óta lenyűgözi a művészet iránt érdeklődőket. Ez a műfaj nemcsak a mozdulatok tökéletességéről és a zenei harmóniáról szól, hanem a történetmesélés varázsáról is, ahol a táncosok testbeszéddel és érzésekkel keltik életre a karaktereket. A klasszikus balett technikai követelményei magukban foglalják a piruettek, fouették és arabeszkek precíz végrehajtását, amelyek mind hozzájárulnak a látványos összképhez. A balett nem csupán mozgás, hanem egy olyan kifejezési forma, amely lehetővé teszi a táncos számára, hogy átélje és megossza belső világát a közönséggel. A klasszikus balett hagyományai és stílusai, mint például a romantikus vagy a neoklasszikus irányzat, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a művészet folyamatosan megújuljon, miközben tiszteletben tartja gyökereit. Az előadások során a gyönyörű koreográfiák és a lenyűgöző jelmezek együttesen teremtik meg azt a varázslatos atmoszféra, amely a balett különlegességét adja.
Porkoláb Cecília balettművész, tánckari tag, Magyar Nemzeti Balett
A modern-kortárstánc kategóriája rendkívül sokszínű és dinamikus művészeti forma, amely a klasszikus tánc hagyományait ötvözi az innovatív mozgásstílusokkal. E stílusban a táncosok kifejezik érzelmeiket, gondolataikat és társadalmi üzeneteiket, miközben folyamatosan keresik az új lehetőségeket a test és a tér kapcsolatának felfedezésére. A modern-kortárstánc nem csupán a technikai tudásról szól, hanem a kreativitás és az egyéni kifejezésmód hangsúlyozásáról is. Az előadások gyakran interaktív elemeket tartalmaznak, lehetőséget teremtve a közönség és a táncosok közötti párbeszédre. A koreográfiákban megjelenhetnek különféle stílusok, mint például a hip-hop, a balett vagy akár a néptánc, így a művészet határait folyamatosan tágítják. A modern-kortárstánc világában a táncosok nemcsak a mozgásra, hanem a zene, a vizuális művészetek és a technológia integrálására is figyelmet fordítanak. A színpadi produkciók gyakran magukban foglalják a multimédiás elemeket, amelyek fokozzák az élményt, és új dimenziókat adnak a narratívának. E kategória a folyamatos változás és fejlődés színtere, ahol a fiatal tehetségek mellett a tapasztalt művészek is teret kapnak, hogy felfedezzék és megmutassák saját egyedi hangjukat. A modern-kortárstánc tehát nem csupán egy táncforma, hanem egy élő, lélegző művészeti ág, amely folyamatosan alkalmazkodik a kortárs társadalom igényeihez és kihívásaihoz.
Pintér Rebeka, a Pécsi Balett tehetséges táncművésze és elkötelezett tánckari tagja, kiemelkedő szereplője a hazai balett életének. Művészi kifejezése és színpadi jelenléte révén egyedi módon hozzájárul a társulat sikeréhez.
Marinkovits Miléna Eliza, a szabad szellemű táncművész, aki a mozdulatok és érzelmek világában találja meg önmagát.
A néptánc kategória egy különleges terület, ahol a hagyomány és a művészet találkozik. Ezen a színes és vibráló világban a tánc nem csupán mozgás, hanem a kultúra kifejeződése, amely generációkon átívelő történeteket mesél el. A különböző tájegységek egyedi ritmusai és lépései lehetővé teszik, hogy a táncosok kifejezzék a közösségük szellemét és identitását. A néptánc nemcsak a szórakozásról szól, hanem a közösségi élményről is, hiszen a tánc mindig is a közös ünneplés, a barátság és az összetartozás szimbóluma volt. Fedezd fel ezt a varázslatos világot, és tapasztald meg, milyen érzés a tradicionális dallamokra lépni, miközben te is részese lehetsz ennek a gazdag örökségnek!
Nagy Marcell táncművész, tánckari tag, Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Emma Lili Szappanos, a tehetséges táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarának elkötelezett tagja. Művészete és szenvedélye a tánc iránt egyedülálló színfoltot hoz a társulat életébe.
A színházi táncos kategória egy olyan lenyűgöző művészeti forma, amely ötvözi a mozgást, a kifejezést és a színpad varázsát. Ezek a táncosok nem csupán lépéseiket mutatják be, hanem érzelmeket közvetítenek, történeteket mesélnek el a testük által. Az előadások során a zene ritmusára, a fények játékára és a jelmezek színpadra lépésére reagálnak, így teremtve meg egy varázslatos világot, amely magával ragadja a közönséget. A színházi táncosok felkészültsége és kreativitása lehetővé teszi számukra, hogy különböző stílusokat ötvözzenek, legyen az klasszikus balett, modern tánc vagy folklór. Minden mozdulatuk egy új lehetőség arra, hogy kifejezzék önmagukat, és egyedülálló élményt nyújtsanak a nézőknek.
Maria Laura Savino egy tehetséges táncművész és a GG Tánc Eger tánckarának elkötelezett tagja. Szenvedélye a tánc iránt nemcsak a színpadon, hanem a közönség szívében is nyomot hagy.
A klasszikus balett világa elbűvölő eleganciával és precizitással bír, amely évszázadok óta lenyűgözi a művészet iránt érdeklődőket. Ez a műfaj nemcsak a mozdulatok tökéletességéről és a zenei harmóniáról szól, hanem a történetmesélés varázsáról is, ahol a táncosok testbeszéddel és érzésekkel keltik életre a karaktereket. A klasszikus balett technikai követelményei magukban foglalják a piruettek, fouették és arabeszkek precíz végrehajtását, amelyek mind hozzájárulnak a látványos összképhez. A balett nem csupán mozgás, hanem egy olyan kifejezési forma, amely lehetővé teszi a táncos számára, hogy átélje és megossza belső világát a közönséggel. A klasszikus balett hagyományai és stílusai, mint például a romantikus vagy a neoklasszikus irányzat, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a művészet folyamatosan megújuljon, miközben tiszteletben tartja gyökereit. Az előadások során a gyönyörű koreográfiák és a lenyűgöző jelmezek együttesen teremtik meg azt a varázslatos atmoszféra, amely a balett különlegességét adja.
Luka Dimic, a kiemelkedő balettművész és magántáncos, a Győri Balett Audi Hungária Minőségi Táncművészetért díjának büszke birtokosa. Emellett a Belgrád Táncfesztiválon is elismerésre talált, ahol az Erste Bank "Veruj u Sebe" díjat nyerte el.
A modern-kortárstánc kategóriája rendkívül sokszínű és dinamikus művészeti forma, amely a klasszikus tánc hagyományait ötvözi az innovatív mozgásstílusokkal. E stílusban a táncosok kifejezik érzelmeiket, gondolataikat és társadalmi üzeneteiket, miközben folyamatosan keresik az új lehetőségeket a test és a tér kapcsolatának felfedezésére. A modern-kortárstánc nem csupán a technikai tudásról szól, hanem a kreativitás és az egyéni kifejezésmód hangsúlyozásáról is. Az előadások gyakran interaktív elemeket tartalmaznak, lehetőséget teremtve a közönség és a táncosok közötti párbeszédre. A koreográfiákban megjelenhetnek különféle stílusok, mint például a hip-hop, a balett vagy akár a néptánc, így a művészet határait folyamatosan tágítják. A modern-kortárstánc világában a táncosok nemcsak a mozgásra, hanem a zene, a vizuális művészetek és a technológia integrálására is figyelmet fordítanak. A színpadi produkciók gyakran magukban foglalják a multimédiás elemeket, amelyek fokozzák az élményt, és új dimenziókat adnak a narratívának. E kategória a folyamatos változás és fejlődés színtere, ahol a fiatal tehetségek mellett a tapasztalt művészek is teret kapnak, hogy felfedezzék és megmutassák saját egyedi hangjukat. A modern-kortárstánc tehát nem csupán egy táncforma, hanem egy élő, lélegző művészeti ág, amely folyamatosan alkalmazkodik a kortárs társadalom igényeihez és kihívásaihoz.
Tuboly Szilárd egy tehetséges táncművész, aki magántáncosként alakítja karrierjét a Pécsi Balett színpadán. A Pro Talento-díj büszke birtokosa, és 2011-ben az évad legkiválóbb végzős növendékének választották. Szilárd elkötelezett a művészet iránt, és folyamatosan új kihívások elé néz, hogy tánctudását és előadásmódját egyedivé varázsolja.
A néptánc kategória egy különleges terület, ahol a hagyomány és a művészet találkozik. Ezen a színes és vibráló világban a tánc nem csupán mozgás, hanem a kultúra kifejeződése, amely generációkon átívelő történeteket mesél el. A különböző tájegységek egyedi ritmusai és lépései lehetővé teszik, hogy a táncosok kifejezzék a közösségük szellemét és identitását. A néptánc nemcsak a szórakozásról szól, hanem a közösségi élményről is, hiszen a tánc mindig is a közös ünneplés, a barátság és az összetartozás szimbóluma volt. Fedezd fel ezt a varázslatos világot, és tapasztald meg, milyen érzés a tradicionális dallamokra lépni, miközben te is részese lehetsz ennek a gazdag örökségnek!
Kele Kristóf, a tehetséges táncművész, a Magyar Állami Népi Együttes tánckarában tevékenykedik. Művészeti pályafutását a Gundel művészeti díj kitüntetésével ismerték el, és büszkén viseli az örökös aranysarkantyús táncos címet is.
Szeverényi Barnabás egy kiemelkedő táncművész és szólista, aki a Magyar Nemzeti Táncegyüttes színeiben tevékenykedik. Munkásságát a Magyar Bronz Érdemkereszttel ismerték el, és büszke tulajdonosa a Junior Prima díjnak is, mely a fiatal tehetségek kiválóságát hivatott jutalmazni.
A színházi táncos kategória egy olyan lenyűgöző művészeti forma, amely ötvözi a mozgást, a kifejezést és a színpad varázsát. Ezek a táncosok nem csupán lépéseiket mutatják be, hanem érzelmeket közvetítenek, történeteket mesélnek el a testük által. Az előadások során a zene ritmusára, a fények játékára és a jelmezek színpadra lépésére reagálnak, így teremtve meg egy varázslatos világot, amely magával ragadja a közönséget. A színházi táncosok felkészültsége és kreativitása lehetővé teszi számukra, hogy különböző stílusokat ötvözzenek, legyen az klasszikus balett, modern tánc vagy folklór. Minden mozdulatuk egy új lehetőség arra, hogy kifejezzék önmagukat, és egyedülálló élményt nyújtsanak a nézőknek.
Plita Márk táncművész, tánckari tag, GG Tánc Eger
A klasszikus balett világa elbűvölő eleganciával és precizitással bír, amely évszázadok óta lenyűgözi a művészet iránt érdeklődőket. Ez a műfaj nemcsak a mozdulatok tökéletességéről és a zenei harmóniáról szól, hanem a történetmesélés varázsáról is, ahol a táncosok testbeszéddel és érzésekkel keltik életre a karaktereket. A klasszikus balett technikai követelményei magukban foglalják a piruettek, fouették és arabeszkek precíz végrehajtását, amelyek mind hozzájárulnak a látványos összképhez. A balett nem csupán mozgás, hanem egy olyan kifejezési forma, amely lehetővé teszi a táncos számára, hogy átélje és megossza belső világát a közönséggel. A klasszikus balett hagyományai és stílusai, mint például a romantikus vagy a neoklasszikus irányzat, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a művészet folyamatosan megújuljon, miközben tiszteletben tartja gyökereit. Az előadások során a gyönyörű koreográfiák és a lenyűgöző jelmezek együttesen teremtik meg azt a varázslatos atmoszféra, amely a balett különlegességét adja.
Yakovleva Maria, a Magyar Nemzeti Balett kiemelkedő balettművésze és principálja, lenyűgöző tehetségével és szenvedélyével varázsolja el a közönséget. Művészi pályafutása során számos emlékezetes szerepet alakított, melyek során a klasszikus balett eleganciáját és a modern tánc dinamizmusát egyaránt megjelenítette.
A modern-kortárstánc kategóriája rendkívül sokszínű és dinamikus művészeti forma, amely a klasszikus tánc hagyományait ötvözi az innovatív mozgásstílusokkal. E stílusban a táncosok kifejezik érzelmeiket, gondolataikat és társadalmi üzeneteiket, miközben folyamatosan keresik az új lehetőségeket a test és a tér kapcsolatának felfedezésére. A modern-kortárstánc nem csupán a technikai tudásról szól, hanem a kreativitás és az egyéni kifejezésmód hangsúlyozásáról is. Az előadások gyakran interaktív elemeket tartalmaznak, lehetőséget teremtve a közönség és a táncosok közötti párbeszédre. A koreográfiákban megjelenhetnek különféle stílusok, mint például a hip-hop, a balett vagy akár a néptánc, így a művészet határait folyamatosan tágítják. A modern-kortárstánc világában a táncosok nemcsak a mozgásra, hanem a zene, a vizuális művészetek és a technológia integrálására is figyelmet fordítanak. A színpadi produkciók gyakran magukban foglalják a multimédiás elemeket, amelyek fokozzák az élményt, és új dimenziókat adnak a narratívának. E kategória a folyamatos változás és fejlődés színtere, ahol a fiatal tehetségek mellett a tapasztalt művészek is teret kapnak, hogy felfedezzék és megmutassák saját egyedi hangjukat. A modern-kortárstánc tehát nem csupán egy táncforma, hanem egy élő, lélegző művészeti ág, amely folyamatosan alkalmazkodik a kortárs társadalom igényeihez és kihívásaihoz.
Miriam Munno, a Szegedi Kortárs Balett táncművésze, lenyűgöző tehetségével és szenvedélyével hozza el a mozgás művészetét a színpadra. A koreográfiákban való részvétele és a színházi előadások során kifejtett kreatív energiája révén a tánc világában egyedülálló nyomot hagy.
Bartek-Bódi Bianka táncművész, próbavezető, Inversedance - Fodor Zoltán Társulat
A néptánc kategória egy különleges terület, ahol a hagyomány és a művészet találkozik. Ezen a színes és vibráló világban a tánc nem csupán mozgás, hanem a kultúra kifejeződése, amely generációkon átívelő történeteket mesél el. A különböző tájegységek egyedi ritmusai és lépései lehetővé teszik, hogy a táncosok kifejezzék a közösségük szellemét és identitását. A néptánc nemcsak a szórakozásról szól, hanem a közösségi élményről is, hiszen a tánc mindig is a közös ünneplés, a barátság és az összetartozás szimbóluma volt. Fedezd fel ezt a varázslatos világot, és tapasztald meg, milyen érzés a tradicionális dallamokra lépni, miközben te is részese lehetsz ennek a gazdag örökségnek!
Paput Júlia, a lenyűgöző táncművész és szólista, kiemelkedő női tánckarvezető, aki a Magyar Nemzeti Táncegyüttes elismert Harangozó Gyula-díjas tagja. Tehetségét és elhivatottságát a népművészet ifjú mestereként ismerik el, ami tovább gazdagítja a magyar tánc világát.
Tóth Fanni Fruzsina, a Magyar Állami Népi Együttes táncművésze és tánckari tagja, az aranygyöngyös táncosok sorát gyarapítja. Képességei és szenvedélye révén a néptánc világában egyedi stílusával és kifejezőkészségével tűnik ki.
A színházi táncos kategória egy olyan lenyűgöző művészeti forma, amely ötvözi a mozgást, a kifejezést és a színpad varázsát. Ezek a táncosok nem csupán lépéseiket mutatják be, hanem érzelmeket közvetítenek, történeteket mesélnek el a testük által. Az előadások során a zene ritmusára, a fények játékára és a jelmezek színpadra lépésére reagálnak, így teremtve meg egy varázslatos világot, amely magával ragadja a közönséget. A színházi táncosok felkészültsége és kreativitása lehetővé teszi számukra, hogy különböző stílusokat ötvözzenek, legyen az klasszikus balett, modern tánc vagy folklór. Minden mozdulatuk egy új lehetőség arra, hogy kifejezzék önmagukat, és egyedülálló élményt nyújtsanak a nézőknek.
Pirók Zsófia, a FlamenCorazonArte Táncszínház művészeti vezetője és tehetséges táncművész, aki számos elismerésben részesült. 2016-ban az évad legjobb pályakezdő táncművészeként tűnt fel, majd 2019-ben az évad legjobb női táncművészeként hódította meg a nézők szívét. Művészi karrierje során folyamatosan új utakat keres, és szenvedélyével a flamenco világát gazdagítja.
Wéninger Dalma, a szabad szellemű táncművész és kreatív koreográfus, jelenleg a Feledi Projekt koreográfus asszisztenseként tevékenykedik. 2011-ben elnyerte az Év legjobb pályakezdő táncművésze díjat, ezzel is bizonyítva tehetségét és elkötelezettségét a táncművészet iránt.
Szalay Tamás, a művész világában elismert táncművész és koreográfus, jelenleg a Magyar Táncművészek Szövetségének ügyvezető titkáraként tevékenykedik. A RaM-ArT Színház művészeti vezetőjeként újító ötleteivel és kreatív vízióival formálja a színházi élményt. Munkásságát számos rangos elismerés fémjelzi, köztük Bánffy Miklós-, Jeszenszky Endre- és Lyra-díjak, valamint életműdíjak. Ezen túlmenően a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettje, és a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagjaként is hozzájárul a hazai művészeti élet fejlődéséhez.
Asztalos Dóra táncpedagógus, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium Tánctagozatának vezetője
Tárnoki Tamás, kiemelkedő balettművész és balettmester, a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium tanára, valamint a Győri Balett örökös tagja. Munkásságát a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetés is elismeri, amely méltón tükrözi elkötelezettségét és hozzájárulását a balett világához.
Juronics Tamás balettművész, balettmester, táncművész, koreográfus, rendező, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, Kossuth-díjas, Harangozó Gyula-, Imre Zoltán-, Eck Imre-, Seregi László-, Hevesi Sándor- és Prima díjas, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Dr. Fügedi János, a neves egyetemi tanár és kinetográfus, számos elismerés birtokosa. 2013-ban a tánctudomány iránti kiemelkedő hozzájárulásáért megkapta a Tánctudományért díjat. Ezt követően 2017-ben a Pesovár Ernő-emlékplakett, majd 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetését érdemelte ki. Legutóbb, 2023-ban a Martin György-díjjal ismerték el szakmai tevékenységét, amely további bizonyítéka elkötelezettségének a táncművészet és a tudomány területén.
Kiss János balettművész, koreográfus, balettigazgató, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, Kossuth-díjas, Liszt-, Hevesi Sándor-, Szent László- és Pro Urbe-díjas, érdemes művész, Győr díszpolgára, a Győri Balett örökös tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Magyar Köztársaság kiskeresztje és a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetettje
Dr. Gelenczey-Miháltz Alirán a Magyar Táncművészeti Egyetem elismert főiskolai tanára, aki a táncművészet területén szerzett tapasztalataival és tudásával járul hozzá a diákok fejlődéséhez.
A kiemelkedő teljesítményért járó elismerés:
Rónai András balettművész, a Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa, kiemelkedő művészi pályafutása során számos elismerést zsebelt be. Vadady Ágnes- és Gundel művészeti díjas, valamint a 2013-as Nurejev Nemzetközi Balettverseny győztese, ahol az 1. díjat nyerte el. 2024-ben elnyerte a Legjobb férfi táncművész címet és a ApuliArte International Dance Prize Award díjat is. Emellett a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjaként is tevékenykedik, hozzájárulva a hazai balett művészet fejlődéséhez.
A nagy alakításért hallgatói díj:
Balogh Boglárka vagyok, a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatója, ahol a táncművész szak klasszikus balett irányát választottam. Jelenleg a IV. évfolyam előkészítő csoportjában tanulok, és szenvedélyesen törekszem arra, hogy művészi tudásomat és technikai felkészültségemet folyamatosan fejlesszem.
