Karikó Katalin az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta: ha egy kutató találkozik a rendszer akadályaival, ne habozzon, keressen alternatív megoldásokat!

Kisújszállás vibráló ünnepséget rendezett Karikó Katalin, Magyarország első női Nobel-díjasa tiszteletére, ahol a Vigadó megtelt lelkes nézőkkel. A biológus, aki mesterien vegyíti a humort előadásában, a közönségtalálkozót követően az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a kutatói közösség és a politikai döntéshozók közötti feszültségek nem csupán hazai jelenségek. Katalin saját tapasztalataira alapozva arra bátorította a kutatókat, hogy ne engedjék, hogy mások irányítsák munkájukat, és mindig keressék a fejlődés lehetőségeit. Emellett felhívta a figyelmet a vakcinákat és tudományos eredményeket megkérdőjelező médiatartalmak veszélyeire is, amelyek káros hatással lehetnek a közvéleményre.

Karikó Katalint hatalmas vastaps köszöntötte alma materében, Kisújszálláson, ahol a Vigadó teljesen megtelt a város díszpolgárának, Magyarország első és egyetlen Nobel-díjasának tiszteletére rendezett közönségtalálkozón. Noha Katalin Szolnokon látta meg a napvilágot 1955. január 17-én, életének számos szála szorosan összefonódik Kisújszállással, hiszen itt nőtt fel és itt végezte el iskolai tanulmányait.

Az Arany János Általános Iskola nyolcadikos tanulójaként országos biológiaversenyt nyert, majd a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tovább mélyítette az élővilággal és a biológiatudománnyal kapcsolatos ismereteit. Ebben nagy szerepe volt Tóth Albert tanár úrnak, akire későbbi kutatói pályája során többször is hivatkozott. Nagy hatást gyakorolt rá, hogy a Jermy Gusztáv szakkör tagjaként már ekkor olyan tudósokkal levelezett, mint Selye János vagy Szentgyörgyi Albert.

Számára nem volt kétséges, hogy a biológia és a kutatómunka lesznek a jövőjének kulcsszavai. Maximális pontszámmal került be a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia szakára, ahol a tudományos felfedezések iránti szenvedélye még inkább felébredt.

1978-ban MTA-ösztöndíjasként kezdett dolgozni a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, ahonnan létszámcsökkentés miatt 1985-ben elbocsátották. Férjével, Francia Bélával együtt akkor döntöttek úgy, hogy az Egyesült Államokban próbálnak szerencsét. A család kislányukkal, Zsuzsival együtt (aki később az amerikai evezős válogatott tagjaként kétszer is olimpiát nyert) a tengerentúlra költözött.

Először Philadelphiában, majd Washingtonban végezte kutatásait, mielőtt ismét visszatért volna Philadelphiába. Itt, a Pennsylvaniai Egyetemen, kezdett el mRNS-kutatással foglalkozni, ami meghatározó lépés volt karrierje szempontjából. Ez a technológia vált ugyanis a 2020-as világjárvány ellen kifejlesztett forradalmi oltóanyag fundamentumává, mellyel számos ember életét tudták megmenteni.

„Elhoztam nektek ezt az élményt is!” - mondta az ünnepelt, miközben boldogan megmutatta Nobel-díját a kisújszállási közönségnek. A Corvin-láncot is büszkén felmutatta, hogy mindenki láthassa. (A magyar Corvin-lánc a Szent István-rend után a legmagasabb rangú állami kitüntetés, amelyet olyan egyének kapnak, akik kiemelkedő módon hozzájárultak a magyar közgondolkodás fejlődéséhez, a tudományos szférához és a kultúrához.)

"Nagy öröm is itt lehetek" - mondta, majd mindjárt jelezte, hogy tudományos értekezés helyett a Nobel-díj átvételéről készült élménybeszámolót tárja a közönség elé. "Interjúkat adtam, könyveket írtam alá, sőt még egy széket is" - kommentálta a saját maga által végzett diavetítést stockholmi élményeiről, ahová többek között családja, kutatótársai, szegedi professzorai is elkísérték. "Feszes volt a tempó, sokan nem pihentünk, de mindez édes teher volt. A díjátadó előtt a váróteremben, bár helyeztek ki bőven vizet, jelezték hogy túl sokat nem érdemes inni belőle, mert utána a díszvacsoráról nem tudunk mosdóba menni, ugyanis amíg a király ül, addig nem szabad felállni" - osztott meg egy anekdotát Karikó Katalin, aki azért természetesen eljutott a stockholmi Koncertterem illemhelyiségébe, és jó humorát mutatja, hogy ha már ott volt, egy fotót is készített - és be is mutatott - a kerti végi "pottyantósra" hasonlító wc-ről.

A Nobel Intézetben a díj hivatalos átvételét követően egy Alfred Nobelt ábrázoló hatalmas festmény előtt kellett bevésnie nevét a Nobel-díjasok nagykönyvébe. Amikor megkérdezték tőle, kinek az aláírását nézné meg szívesen, Szentgyörgyi Albertet említette, amit a levéltárban kellett előkeresni.

Karikó Katalin hangsúlyozta, mennyi kárt okoznak a vakcinák ellenállói, akik nemcsak a gyógyszerek elfogadását utasítják el, hanem alapjaiban kérdőjelezik meg a tudományos eredményeket és az egészségügyi fejlődést is. Még aggasztóbb, hogy ezeket a nézeteket nyíltan kifejezik, így a közösségi média és más platformok révén széles körben elérhetők, hatással lehetnek a közvéleményre és a társadalmi diskurzusra.

A szkeptikusok gyakran hangoztatják, hogy a vakcinák kifejlesztése általában évtizedeket vesz igénybe, míg a koronavírus elleni oltások szinte villámgyorsan érkeztek a járvány kezdetét követően. Ebből kifolyólag sokan kétségbe vonják a Covid-vakcinák hatékonyságát, sőt, akár veszélyesnek is tartják azokat. Karikó Katalin azonban aggodalmát fejezi ki az ilyen vélemények kapcsán, mivel szerinte ezek a nézetek nemcsak félrevezetőek, hanem a közegészségügy szempontjából is rendkívül károsak lehetnek.

A kutatóknak, tudósoknak felelősségük és feladatuk van a tekintetben, hogy az ilyen, az egészségre is negatív következményekkel járó álhírek ne terjednek el

„Kérlek, formáld át a mondandódat a saját stílusodban” – kérte.

Karikó Katalin emlékeztetett arra, hogy az általa kidolgozott mRNS technológia alapjain nyugvó Pfizer vakcina minden szükséges tesztelési lépést sikeresen teljesített. A kutatások során negyvenezer résztvevőt vontak be, és már egy hét elteltével mindannyian védettséget nyertek a betegséggel szemben. A vakcina kifejlesztésének hagyományos ideje általában 8-10 év, és költsége 2 milliárd dollár körül mozog, de a COVID-19 világjárvány olyan sürgős helyzetet teremtett, hogy az azonnali cselekvés elengedhetetlenné vált. Jelenleg több mint egymilliárd ember kapott mRNS vakcinát. Bár minden oltásnak és gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, az mRNS-vakcinák összességében viszonylag biztonságosnak bizonyultak. Katalin arról is beszámolt, hogy az egész családjával együtt, beleértve a néhány hónapos unokáját is, megkapták a vakcinát.

A kutató a dezinformáció további veszélyeire is felhívta a figyelmet, például a nagyon élethű deep fake videókra.

Már előfordult, hogy egy mesterséges intelligencia által generált hamis videóban láttam magam, ahol a nevemmel hirdettek egy körömgomba elleni szert. Szeretném megnyugtatni mindenkinek, hogy semmiféle terméket nem árusítok, és ezúton is arra kérek mindenkit, hogy ne hagyja magát megtéveszteni az interneten terjedő álhíreknek.

- felhívta a figyelmet.

A kutatók nem csupán az eredményeiket megkérdőjelező álhírek terjesztőivel néznek szembe, hanem politikai döntéshozókkal is, akik véleményük szerint aláássák a kutatás szabadságát és függetlenségét.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) helyébe lépett a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, amelyet leválasztottak az MTA-ról (Magyar Tudományos Akadémia). A tudósok és intézmények attól tartanak, hogy a HUN-REN túlzott politikai befolyás alá került, ami a kutatási irányok meghatározását is befolyásolja - ennek hangot is adtak, amiről az Index beszámolt.

Karikó Katalin kiemelte, hogy a kutatói közösség és a politikai döntéshozók közötti feszültség nem csupán magyar jelenség. Az Egyesült Államokban is hasonló kihívásokkal néznek szembe a tudósok, akiknek gyakran nehézséget okoz a szakmai függetlenség megőrzése a politikai befolyás alatt.

Ilyen helyzetekben a kutatónak érdemes alaposan átgondolnia, milyen lehetőségei vannak, és hol tudja hasznosítani a megszerzett tudását. Ahogyan a könyvemben is kifejtettem, ha egy tudós elhatározza, hogy valamit megvalósít, mindig talál módot a célja elérésére. A keretek adottak, hasonlóan ahhoz, ahogy a Vasfüggöny idején is működtek a dolgok. Ilyenkor fontos átgondolni, milyen lépéseket tehetünk a meglévő keretek között.

„Kérlek, formáld át a mondandódat a saját stílusodban” – kérte.

A magyar és magyar gyökerekkel rendelkező Nobel-díjasok többsége nem az őshazájukban érte el a kitüntetést, hanem külföldön végzett munkájuk eredményeként. Karikó Katalin azonban hangsúlyozta, hogy a Nobel-díj felé vezető út nem mindig sima és egyenes. "2013-ban gyakorlatilag nyugdíjaztak, de ahelyett, hogy keseregtem volna, inkább azon gondolkodtam, hogyan folytathatnám azt a munkát, ami a céljaimhoz vezet. Nem engedtem, hogy mások döntései befolyásolják a pályafutásomat; 58 évesen is úgy véltem, van még bőven tennivalóm. Családomat Amerikában hagyva Németországban folytattam a kutatásaimat, éjjel-nappal dolgozva, hiszen az motivált, hogy valami olyan értékeset hozzak létre, ami az egész társadalom javát szolgálja" - osztotta meg tapasztalatait.

A munkáját nem hagyta félbe. Amikor megkérdezték tőle, mi lehet a következő nagy áttörés, amin éppen dolgozik, így válaszolt: mindig akadnak új területek és innovatív gyógyszerek, amelyek felfedezésre várnak. A részleteket azonban nem kívánta megosztani.

Karikó Katalin arról is beszélt a fiatalok tudomány iránti kíváncsiságának felkeltéséhez fontos, hogy a lexikális tudás átadása helyett a gondolkodásra késztetésen legyen a hangsúly.