Feltárult, mi áll a nyugati fegyverek hatékonyságának csökkenése mögött Ukrajnában.

Valerij Zaluzsnij, az előző ukrán főparancsnok, rendkívüli nyíltsággal osztotta meg, miért nem teljesítik elvárásaikat a HIMARS rakéták Ukrajnában. A műholdas adatok késlekedése, a Nyugat által bevezetett korlátozások, és Ukrajna azon döntése, hogy felszámolja a Starlink adatait koordináló szervezetet mind hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához. Eközben Oroszország folyamatosan fejlesztéseket végez, és kiépíti saját katonai kommunikációs rendszerét.

Valerij Zaluzsnij korábbi ukrán főparancsnok véleménycikkében arra utalt, hogy milyen problémákkal szembesült Kijev a nyugati fegyverek használatakor, a modern csapásmérő eszközök ellenére az ukrán fegyveres erőknek nem volt elegendő információja a célpontok meghatározásához.

Kiderült ugyanis, hogy a HIMARS rakétarendszereket soha nem tudták teljes kapacitással használni. Egyrészt a műholdas adatok késve érkeztek meg, másrészt újabb korlátozások jöttek a Nyugat részéről, ezért Zaluzsnij kifejtette, hogy a célmeghatározáshoz, a navigációhoz és a kommunikációhoz nagy szükség van az űrképességekre.

Az ukrán vezérkar elképzelései szerint az ország űrhadserege 2025 végére formálódik meg, ám eközben felszámolták azt a koordinációs központot, amely eddig a Starlink, a Maxar, a Planet Labs és az ICEYE műholdak információs támogatását élvezte. A korábbi főparancsnok véleménye szerint ez ellentmondásos lépés, mivel a régi rendszert már megszüntették, az új rendszer pedig még nem került üzembe helyezésre, miközben Moszkva már elkezdte a felkészülést erre a helyzetre.

Viszont az új "űrközpont" év végére még csak 60 százalékos teljesítményre lesz képes, pedig a hozzá kapcsolódó struktúrát már 2024-ben elkezdték leépíteni. Először csökkentették a dolgozók számát, majd augusztus 15-től teljesen felszámolták az egységet, amely eddig koordinálta a munkát a már említett négy műholdszolgáltatóval, és biztosította a hírszerzési adatokat Ukrajna számára.

Miközben Ukrajna folyamatosan újításokat valósít meg, Oroszország éppen az ellenkező utat járja be. A moszkvai vezetés részletesen elemezte Kijev tapasztalatait a HIMARS és MLRS rakétarendszerek működtetésében alkalmazott műholdas információk terén, és arra a következtetésre jutott, hogy ez a tényező jelentős szerepet játszott Ukrajna 2022-es előnyében. A Kreml erre felfigyelt, és elhatározta, hogy ebben a vonatkozásban kezd fejlesztéseket végrehajtani - emelte ki Valerij Zaluzsnij.

A legnagyobb problémát Kijev számára az információcsere korlátozása jelenti, nem kapták meg időben a szükséges adatokat, nem hajthattak végre támadást Oroszország belső területei ellen, ez pedig csökkentette a nyugati fegyverek hatékonyságát. A háború kezdetén még csak műholdakhoz kötődő intézmény működött, amely együttműködött a hírszerzéssel.

Az új szervezet viszont új kereskedelmi műholdakat, amelyek már felhasználták a Pentagon felderítési adatait, a nyugati partnerek összesen 7560 műholddal rendelkeznek, ebből 246 katonaival, ezzel szemben Oroszországnak 160 van, amelyből 100 katonai.

A háború kitörése óta, egészen 2024-ig, Ukrajna rendkívül tehetséges szakemberek sorát képezte ki, akik képesek a műholdak által generált adatokat értelmezni, és értékes hírszerzési információkat nyújtani a védelmi erők számára. Azonban az igazgatóság megszüntetése jelentős hátrányt jelent Kijev számára, különösen mivel a színen megjelentek az Oresnyik nukleáris robbanófejekkel felszerelt ballisztikus rakéták, amelyek új kihívások elé állítják az ország védelmét.

Valerij Zaluzsnij kiemelte azokat a fontos tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni az új szervezet megalakításakor. Először is, az ukrán fegyveres erőknek függetlenül kell végezniük a stratégiai felderítést, továbbá elengedhetetlen, hogy saját műholdakkal rendelkezzenek, amelyek segítségével önállóan tudják teljesíteni a kitűzött céljaikat.

Marjana Bezuhla ukrán országgyűlési képviselő áprilisban írt az ország űrhadseregének létrehozásáról. Akkor vált ismertté a védelmi minisztérium fejlesztési terve, amelyet három szakaszra osztottak, és egészen 2035-ig elhúzódik. A törvényjavaslatot szeptember 24-én fogadta el az ukrán parlament. A volt főparancsnok hangsúlyozta, hogy háború alatt óvatosan kell átszervezni a fegyveres erőket, hogy ne csökkenjen az ország ellenálló képessége.

Az orosz-ukrán konfliktus fejleményeit az Index folyamatosan nyomon követi. Hétfőn élő hírfolyamunkat itt találod, ahol részletes információkat olvashatsz az eseményekről.