Kis- és középvállalkozások Magyarországon: a helyzet viszonylag stabil, de a hangulat kissé borongós.
A K&H KKV bizalmi index 2024 utolsó negyedévében a nyárra jellemző állapotokhoz tért vissza, ami a hazai kis- és középvállalkozások kilátásait tükrözi. A legfrissebb kutatási eredmények alapján a magyar KKV-k vezetői ismét pesszimistábbá váltak, az index értéke mínusz 11 pontra csökkent, ami három pontos visszaesést jelent az előző negyedévhez viszonyítva. A KKV-k árbevételére és nyereségére vonatkozó várakozások stagnálnak, miközben nőtt azok aránya, akik emelkedő közterhekkel kalkulálnak. Érdekes módon, a versenyhelyzetüket az elmúlt negyedévhez képest valamivel kedvezőbbnek ítélik meg.
A K&H kkv bizalmi index 2024 utolsó negyedéves kutatási adatai alapján mérsékelt rosszkedv érzékelhető a magyar kkv vezetőkön. A mutató jelenleg mínusz 11 ponton áll, ami a nyári szintnek felel meg. Leginkább a legnagyobb, 300 millió és kétmilliárd forint közötti árbevételű cégek vezetőinek körében érezhető a hangulatváltás: az ő esetükben az elmúlt negyedév 5 pontjáról mínusz 7-re süllyedt a mutató, ami jelentős, 12 pontos beesést jelent.
Stabil gazdasági helyzetben vannak a kkv-k
Nem nagyon mozdul a hazai kkv-vezetők várakozása az árbevételük növekedésének mértékét illetően. A 2024 év eleji 8 százalékpontos éves árbevétel növekedési várakozás az elmúlt három negyedévben 7 százalékpontra mérséklődött. Ennek megfelelően a cégvezetők közel 60 százaléka nem számol jelentős változással a következő 12 hónapban. Állandósult a következő egy évre vonatkozó nyereségnövekményt érintő elképzelés is a kkv szektorban: 2022 ősze óta megmaradt a 3-4 százalékpont közötti tartományban, az átlagos profitnövekedési várakozások mértéke az elmúlt félévben 4 ponton rögzült.
"A biztos gazdasági körülmények ellenére is érzékelhető rosszkedv okát a közterhekkel kapcsolatos várakozásokban érdemes keresni. A kkv-k vezetőinek közel kétharmada növekvő terhekre számít. Legnagyobb arányban (közel 70 százalékban) a közepes, 100 és 300 millió forintos árbevétel közötti cégek élén gondolkodnak így. Érdekes viszont, hogy mégsem náluk, hanem a legnagyobbaknál, vagyis a 300 millió feletti bevételű cégeknél emelkedett legdrasztikusabban a romló helyzettel számolók aránya, 10 százalékpontot meghaladó mértékben. Meglehetősen összetett gazdasági helyzet alakult ki Magyarországon, amit jól mutat, hogy miközben a kkv-k vezetői pesszimisták a jövőjüket illetően, mégis sokuk javuló versenyhelyzettel számol a következő egy évben" - értékelte a helyzetet Oraveczné Németh Ildikó, a K&H kkv és lakossági szegmens marketing vezetője.
Javuló versenyhelyzetről számolnak be a kkv-k
A cégvezetők egyre optimistábban tekintenek a versenyképességükre. A korábbi negyedévben tapasztalt 18 százalékos mélypont után az index év végére 23 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy szinte minden negyedik vállalat javuló versenyhelyzettel számol a következő évben. Ez azt sugallja, hogy a cégek valamilyen előnyre számítanak versenytársaikhoz képest. Különösen figyelemre méltó az a 11 pontos növekedés, amelyet a legkisebb, 100 milliós árbevétel alatti vállalkozások mutattak, míg a 300 milliós árbevételt meghaladó cégeknél is 7 pontos emelkedés történt a pozitív várakozások terén. Ezzel szemben a közepes árbevételű cégeknél, amelyek a két szélső sáv között helyezkednek el, a helyzet nem volt ennyire kedvező. Náluk ugyanis egy enyhe csökkenés figyelhető meg: a kedvező versenyhelyzettel számolók aránya 26-ról 23 pontra esett vissza.
