Kósa Lajos egy PET-palack kupakját használta az európai innováció szemléltetésére a hadsereg fejlesztésének kontextusában.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint Európában a feszültség növekszik, miközben az EU Ukrajna felfegyverzésére koncentrál. Szerinte Magyarország előrébb jár a haderőfejlesztésben, mint sok NATO-tag.

Tusványoson zajlott a panelbeszélgetés, amely a közös európai hadsereg jövőbeli lehetőségeit vizsgálta, számolt be róla a Telex. Az esemény címe: "Ki békét akar, készüljön a háborúra: az európai haderő kilátásai", és több neves politikai szereplő is részt vett rajta. Közéjük tartozott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Kósa Lajos fideszes képviselő, Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője, valamint Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet korábbi vezetője. A beszélgetést Csutora Zsolt moderálta, aki már dolgozott a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkárként és bakui nagykövetként is.

A honvédelmi miniszter már az elején leszögezte: nem tartja magát szakértőnek, sokkal inkább cselekvő embernek. Szerinte Magyarországon gyakori a túlzott optimizmus, amit azonban a történelem rendszeresen cáfolt. Úgy véli, a közös európai hadsereg kérdését elsősorban a háborús helyzetek tükrében kell vizsgálni. Úgy fogalmazott:

Szalay-Bobrovniczky szerint az orosz-ukrán háborúban van egy jó és egy rossz oldal, de közben az Európai Unión belül is megjelentek politikai rendszerek és propagandisztikus eszközök a háborús kérdések kezelésében. Úgy látja, Magyarország és az Egyesült Államok az egyetlen kivétel, hiszen ezek az országok a béketárgyalásokban hisznek. Azt mondta, az EU-s viták nem elsősorban a tagállamokról szólnak, hanem Ukrajna felfegyverzéséről.

A miniszter kifejtette, hogy véleménye szerint a német hadsereg hamarosan Európa legerősebb fegyveres erejévé válik, amit a német állampolgárok is elismernek. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány már egy évtizeddel ezelőtt elindította a haderő modernizálási folyamatát. Ennek egyik fő indoka az volt, hogy a korábbi "szocialista-liberális kormányok" által hátrahagyott, elavult szovjet technológia már nem volt alkalmas a mai követelményeknek. A miniszter úgy véli, hogy Orbán Viktor jóslatai valóra váltak, és a magyar honvédség mostanra elérte a "teljes átfegyverzettség szintjét".

Kósa Lajos is részt vett a diskurzusban, ahol kifejtette, hogy bár nem szakértő a katonai kérdésekben, politikai tapasztalata alapján van véleménye a témáról. Szerinte a közös európai hadsereg megvalósítása nem reális, mivel a tagállamok között sem anyagi, sem célok tekintetében nincs egység. Példaként az Osztrák-Magyar Monarchiát hozta fel, ahol még a Habsburg dinasztia idején sem tudtak közös nyelvet létrehozni a hadsereg számára. Megjegyezte, hogy az első világháború alatt már öt különböző nyelvet használtak a katonák, és mindegyik nyelven való kommunikáció elengedhetetlen volt. Kósa arra is rámutatott, hogy az EU-n belül jelenleg angolul folytatják a kommunikációt, bár egyik tagállam sem tekinti ezt saját nyelvének. A beszélgetés végén ironikusan megjegyezte: "Látjuk a nehézségeket, képzeljék el, hogy közben lőnek."

Az Európai Unió működésével kapcsolatban így nyilatkozott: "Nem arról van szó, hogy az Európai Unió bizottsági elnöknőjének Európa hercegnőjeként kellene uralkodnia a kontinens népei felett." Úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben a "hercegnő" szankciókat alkalmaz azokra, akik nem követik az ő elképzeléseit. Véleménye szerint az EU-nak inkább a nemzeti szuverenitás tiszteletére kellene összpontosítania, nem pedig olyan "őrült tanárként" viselkednie, "aki csak egy nádpálcával járhat az iskola folyosóin".

Kósa véleménye szerint a közös haderő helyett az együttműködés lenne a hatékonyabb megoldás. Említette, hogy a románok korábban megpróbáltak tankot fejleszteni, de nem értek el eredményt. Hangsúlyozta, hogy a sikerhez három kulcsfontosságú tényező szükséges: innováció, hatékony döntéshozatal és erős vezetés.

A döntéshozatal kapcsán azt mondta, az EU azt sem tudja eldönteni, hány óra legyen. A vezetés szerinte hiányzik, mert az EU inkább a genderkérdésekre fordít figyelmet.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet volt vezetője szerint az Európai Unió jelenleg épp azokat az alapokat bontja le, amelyekre egy hadsereg felépítéséhez szükség lenne - például a mezőgazdaságot vagy az energiaellátást. Úgy véli, így nem lehet közös európai hadsereget létrehozni. Kiemelte a hírszerzés fontosságát is, szerinte enélkül olyan hibák történhetnek, mint amikor 2022-ben az orosz hadsereg azt hitte, néhány nap alatt beveszi Kijevet.

Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője szerint nincsenek olyan fegyverek, amelyek amerikai rendszer nélkül is működnének. Úgy látja, Donald Trump kiszámíthatatlan volt az orosz-ukrán háborúban. Először az orosz álláspontot támogatta, később viszont 50 napos ultimátumot adott Putyinnak, hogy tegyen lépéseket a béke érdekében. A 100 százalékos vám az orosz olajat vásárló országokat érintené, különösen Kínát és Indiát. Csoma szerint az EU-nak legalább saját hadiipart kellene létrehoznia. Azt mondta: "Az a világ lejárt, hogy az európaiak politizálnak, üzletelnek, jólétben vannak, Amerika foglalkozik a védelemmel, mi, európaiak meg csak kávézunk, filozofálunk és üzletelünk."