Különleges katonai akció Venezuelában? - A háborús retorika ellenére az amerikai katonai beavatkozás kérdése még mindig nyitott.

A latin-amerikai drogkartellek elleni fellépés a Karib-tengeren egyre intenzívebbé válik, különösen azóta, hogy a Fehér Ház augusztus közepén bejelentette, hogy hadihajókat, vadászgépeket és katonai egységeket küld a térségbe. Ez a fokozott amerikai katonai jelenlét számos dolgot tükröz: egyrészt a drogkereskedelem elleni harc komolyságát, másrészt pedig a régió stabilitásának megőrzésére irányuló törekvéseket. Az amerikai katonai készültség arra utal, hogy Washington nem csupán a helyi problémákra reagál, hanem proaktívan kívánja megakadályozni a drogkereskedelem terjedését és annak társadalmi következményeit. A térség biztonsági helyzete és a nemzetközi együttműködés szükségessége is hangsúlyos szerepet kap ebben a kontextusban.

A Karib-tenger fölött egyre fokozódik a feszültség nap mint nap, óráról órára, mióta az Egyesült Államok hatalmas mobilizációt indított és légihadműveletekbe kezdett a drogkereskedő hajók ellen a térségben.

Kedden Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy újabb hajót semmisítettek meg, amely kábítószer-kereskedőkhöz volt köthető. A hadműveletet Pete Hegseth hadügyminiszter irányítása alatt hajtották végre, az Egyesült Államok hadseregének déli parancsnoksága által. Szerdán Trump újabb lépéseket tett, amikor felhatalmazást adott a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) venezuelai titkos akciók végrehajtására. Ezen a napon az elnök a légicsapások lehetőségéről is nyíltan beszélt, miközben két B-52-es nehézbombázó a venezuelai partok mentén repült.

A venezuelai helyzet súlyát mutatja, hogy a pénteki Trump-Zelenszkij csúcson is előkerült, amikor újságírói kérdésre reagálva Donald Trump elnök úgy fogalmazott: "Igaza van Önnek. Tudja, miért?"

- válaszolta Trump, aki ezzel arra utalt, hogy szerinte a konfrontáció elkerülésében bízva ajánlott fel olajkitermelési jogokat az amerikai vállalatoknak.

Trump hivatali visszatérésének első napján terrorszervezetté nyilvánított hat mexikói és két venezuelai kötődésű drogkartellt, a kábítószer-kereskedelem elleni amerikai katonai fellépés azonban csak fél évvel később, augusztusban keltette fel a szélesebb nyilvánosság figyelmét azután, hogy a Fehér Ház arról döntött, hogy hadihajókat, vadászgépeket, valamint felderítő drónokat és amerikai csapatokat telepít a térségbe.

Szeptember elején Trump kongresszusi levélben részletezte az egyik első szállítóhajó elleni támadás körülményeit és jogi alapjait. Azóta a kartellekhez köthető szállítóhajók folyamatosan célponttá váltak, mivel gyanú merült fel, hogy jelentős mennyiségű pszichoaktív szert csempésznek az Egyesült Államok területére. Az amerikai mozgósítást augusztus 12-én bejelentő Fehér Ház nemcsak a drogkereskedelem ellen lépett fel, hanem megkérdőjelezte a venezuelai kormány jogszerűségét is, és többször is a caracasi vezetést tette felelőssé a térség drogproblémáiért.

- jelentette ki egykor Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője. Ezen kívül a Trump-adminisztráció 50 millió dollárra emelte a Maduro ellen kijelölt vérdíjat. Azóta, valamint a Karib-tenger felett végrehajtott légicsapások óta, a Caracas és Washington közötti feszültség fokozatosan nő. Szeptember végén pedig az NBC News arról számolt be, hogy...

Egy másik dimenzióba helyezve a védelmi stratégiát, hadihajók, tengeri parancsnoki központok, valamint ötödik generációs F-35-ös vadászgépek és MQ-9 Reaper felderítő drónok kerültek telepítésre a Puerto Rico, Guantánamo, Trinidad és Tobago által határolt területen.

Sokan már egy esetleges háborúról beszélnek, a Polymarket online fogadóira bukmékerei magyar idő szerint csütörtök reggel és délután még 55 és 56 százalékra becsülték a valószínűségét annak, hogy katonai összecsapásokra kerülhet sor az Egyesült Államok és Venezuela között az év végéig, a hétvégére ez most 7 százalékpontot csökkenve, 50 százalékra változott.

A latin-amerikai nemzetben már érzékelhető a háborús előkészületek szelleme: Maduro rezsimje megkezdte a lakosság felfegyverzését. Az interneten egyre több felvétel bukkant fel a Caracas utcáin felállított tankakadályokról és légvédelmi ütegekről, amelyek mind arra utalnak, hogy az ország készül egy lehetséges amerikai támadásra.

Emellett a nemzetközi politikai folyamatok is mintha a háborús készülődés jeleit mutatnák. Október 6-án a The New York Times írt először arról, hogy Trump utasításba adta a kétoldalú kapcsolatok felfüggesztését Venezuelával. A lap ezenfelül beszámol arról is, hogy

Most csütörtökön pedig a TASZSZ orosz állami hírügynökség adott ki közleményt arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök stratégiai partnerségről szóló szerződést írt alá Venezuelával, hasonlóan ahhoz, amit Oroszország Iránnal kötött az amerikai-izraeli légicsapások előtt három hónappal.

Azonban a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének (CSIS) elemzése szerint az amerikai fegyveres erők koncentrációja még így sem elég egy esetleges invázió vagy akár a Maduro-rezsim elleni rajtaütésekhez. Az intézet kiemelte, "a doktrinális irányelvek és a korábbi kampányok azt sugallják, hogy egy invázióhoz legalább 50 ezer katonára lenne szükség".

Az intézet szerint a térségbe közel 35 ezerrel több katonát kellene irányítani, mind a négy haderőnem részvételével egy támadó hadművelet lebonyolításához. Továbbá, egy Venezuela elleni katonai akció jelentős erőforrásokat vonna el a csendes-óceáni térségből.

Ha az Egyesült Államok korlátozott katonai műveletek mellett döntene, valószínű, hogy szimbolikus jelentőségű célpontokat - például a FARC milicisták táborait - támadnának meg Tomahawk rakétákkal. Ezek a támadások a kartellek táboraira és a venezuelai légvédelmi rendszer ütegeire is kiterjedhetnek.

Ennek ellenére a politikai akarat ott lappang Washingtonban, a The Times szerint a Venezuela elleni katonai fellépés legharcosabb képviselőjének Marco Rubio külügyminisztert tekintik az adminisztrációban, aki - már 2019-ben is "nemzetközi bűnszervezetnek" nevezte a venezuelai vezetést - a térség valamennyi, a venezuelai rendszerhez fogható politikai berendezkedéssel szemben hasonlóképpen lépne fel.

Trump és Maduro ellentéte nem új keletű, és a venezuelai vezetés legitimitásának megkérdőjelezése sem most kezdődött. A 2019-es választások után kirobbant tüntetések során az Egyesült Államok első Trump-adminisztrációja Juan Guaidót, az ellenzék vezérét, ismerte el átmeneti elnöknek, miután Maduro győzelmet hirdetett, amit számos ország, köztük az Egyesült Államok is elutasított. A CNN jelentése szerint a Fehér Ház már akkoriban is mérlegelte a rezsimváltás lehetőségét, sőt, a hirado.hu korábbi beszámolója szerint Trump már 2017-ben felvetette Venezuela katonai beavatkozásának lehetőségét.

Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem kívánja továbbra is támogatni a regionális energiaellátás Venezuelától való függőségét. Azonban október elején a helyzet drámaian megváltozott. Érdemes megemlíteni Trinidad és Tobago jelentőségét is, amely a The Wall Street Journal videós elemzése szerint kulcsszerepet játszhat az amerikai fegyveres erők számára, ha katonai beavatkozásra lenne szükség.

Az ikerszigetek köztársasága - a venezuelai PDVSA állami olajcéggel és a Shell-lel együtt - október elején engedélyt kapott az Egyesült Államoktól arra, hogy újrainduljon a kitermelés a tenger alatti Dragon-gázmezőkön, amennyiben amerikai vállalatokat is bevon a beruházásokba a gázmezőn.