Maros megyében tavaly összesen 11 tragikus esetet regisztráltak, amelyek áldozatokat követeltek.
Jelentősen nőtt az emberkereskedők által behálózott személyek száma Romániában
Az emberkereskedelem szörnyű valóságát leginkább a szexuális kizsákmányolás és a kényszermunka jellemzi, amely áldozatai gyakran álommunkahelyek ígéretével csábítanak el. Romániában a hatóságok tavaly több mint 500 áldozatra derítettek fényt, ami 35 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Maros megye ebben a szomorú statisztikában nem áll leghátul, hiszen tavaly 11 áldozatot regisztráltak. Ezt az információt a Maros megyei prefektusi hivatal munkatársai osztották meg a közelmúltban, a 2024-re vonatkozó adatokat az Országos Emberkereskedelem Elleni Ügynökség tette közzé.
Tavaly Romániában 610 áldozatról értesültek a hatóságok, ami 35%-os emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az áldozatok túlnyomó része, 491 fő nő, és megdöbbentő módon a női áldozatok közel fele, 48%-a kiskorú. Ez egyértelműen jelzi, hogy a fiatal lányok különösen nagy veszélynek vannak kitéve a szexuális kizsákmányolás tekintetében - áll a prefektúra által közzétett közleményben. Az országos statisztikák szerint továbbra is a szexuális kizsákmányolás a legelterjedtebb probléma, hiszen 308 eset került a hatóságok látókörébe ezen a téren. Emellett gyakran előfordulnak olyan esetek is, mint a munkára kényszerítés, kényszer- vagy érdekházasság, valamint a gyermekpornográfia.
Az áldozatok toborzása legtöbbször személyes kapcsolatok révén történik, de egyre több áldozat kerül kapcsolatba ismeretlen személyekkel, akik különféle kecsegtető ajánlatokkal tévesztik meg és hálózzák be őket. A statisztikák szerint az áldozatok mintegy fele - 307 személy - vidéki környezetből származik.
A legtöbb áldozatot Bukarest, Bákó, Szeben, Dolj és Brassó megyékből jelentették. Szerencsére Maros megye jóval az országos átlag alatt van, itt mindössze 11 áldozatot azonosítottak 2024-ben. Hargita megyében, ami ugyancsak a Marosvásárhelyi Regionális Központhoz tartozik, tavaly egyetlen esetet sem jegyeztek. A közleményben leszögezik, a hatóságok szerint aggodalomra ad okot a Romániában azonosított külföldi állampolgárságú áldozatok számának növekedése is, hiszen míg 2023-ban 8 ilyen esetet jegyeztek, 2024-ben ez a szám 24-re emelkedett, ami arra utal, hogy Románia egyre inkább célországgá válik a nemzetközi emberkereskedelem szempontjából.
Az Emberkereskedelem Elleni Marosvásárhelyi Regionális Központ csapata folyamatosan tájékoztató kampányokat indít, hogy felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára. Céljuk, hogy az emberek tudatosabbá váljanak az olyan gyanús jelek iránt, amelyek figyelmeztethetnek arra, hogy elkerüljék az emberkereskedelem csapdáit. Különösen fontos, hogy éberek legyünk, mivel a tapasztalatok szerint az esetek többségében egy ismerős vagy közeli személy keresi meg az áldozatot, és vonzó külföldi munkalehetőségekkel kecsegteti. A legnagyobb kockázatnak az alacsony végzettséggel rendelkező emberek vannak kitéve, akik itthon, a képesítés hiánya miatt, nem találnak megfelelő munkahelyet. Külföldre utaznak egy ígéretes, jól fizető állás reményében, ám a beígért magas havi bér helyett sok esetben szörnyű körülmények között, koldulásra vagy prostitúcióra kényszerítik őket. Az ebből származó jövedelem pedig sosem az ő zsebükbe kerül. Általában a nőket bébiszitteri vagy felszolgálói pozíciókkal, míg a férfiakat mezőgazdasági munkával csábítják, ígérve, hogy átvállalják az utazási költségeket, ha az illetőnek nincs rá kerete. Azonban, amint megérkeznek, különféle ürügyekkel elveszik az irataikat és telefonjaikat, és rabszolgaként bánnak velük, a munkájukért pedig nem kapnak semmilyen ellenszolgáltatást. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy mindenki tudatában legyen a lehetséges veszélyeknek, és körültekintően járjon el a munkalehetőségek kiválasztásánál.
A tájékoztató kampányaik során a központ munkatársai számos megdöbbentő esetről is beszámoltak. Az évek során dolgoztak már 16 éves lánnyal, akit németországi klubban kényszerítettek prostitúcióra, illetve Maros megyei településen élő csapat tagjaival, akik egy kecsegtető állásajánlat nyomán Görögországba indultak gyümölcsöt szedni, azonban már útközben elkérte a személyazonossági irataikat az őket elkísérő személy, mondván, hogy a munkaszerződések összeállításához szükséges, ellenben vissza már nem adta, amikor pedig megérkeztek Görögországba, átadta őket az emberkereskedőknek.
