Ismét elérhető a Dunaferr, megérkezett az új pályázati lehetőség!
Úgy tűnik, a háttérben mégiscsak lehet érdeklődő a Dunaferr olvasztója iránt is - a nyár végére kiderül, lesz-e még magyar acélgyártás.
Ismét nyilvános részvételi felhívást intézett a befektetőkhez a Duna Furnace Kft., amely a korábbi Dunaferr kohó birtokosa volt – derül ki a keddi cégközlönyből.
A tavaly ősszel fizetésképtelenné vált vállalat életképes eszközeiből tervezett új kft.-t áprilisban már egyszer hirdették, de akkor egyetlen potenciális befektetőt sem vonzott. Ezzel szemben a testvérvállalat, a hengerművel rendelkező Dunarolling Kft. felhívására két érdeklődő is jelentkezett. Az egyik a cseh hadiipari vállalat, a CSG, amely Ukrajnának is szállít fegyvereket, a másik pedig a kínai állami Hangzhou CIEC Group, amelynek globális jelenléte kiterjed Szingapúrra, Hongkongra, az Egyesült Államokra, Brazíliára és Vietnámra is.
Habár szakértők szerint a kohót alapanyag híján aligha éri meg újraindítani, minden csak ár kérdése: meglehet, az említett cégek "kettő az egyben" alapon vinnék az egész életképes Dunaferr-örökséget, feltéve, hogy kellően alacsony az ár. (Szakértők szerint annak roppant kicsi a valószínűsége, hogy a kohó iránt hirtelen valaki más is elkezd érdeklődni.)
Nagy mozgástere nincs az acélipar fenntartása mellett már többször kiállt kormánynak, ha valóban - s nemcsak a propaganda szintjén - meg akarja menteni az ágazatot. És annak több mint háromezer dolgozóját, akiket ugyan éppen ezekben a hetekben építenek le csoportosan, de ha egyes részlegek netán újraindulnak, sokan munkát kaphatnának azokban.
A Duna Furnace legfrissebb, második meghirdetése csupán egy halvány reménysugár, amely a remény és a bizonytalanság határvonalán egyensúlyozik. Nem szabad elfelejteni, hogy a kormány egy korábbi, kedvezőbb időszakban már elszalasztotta a Dunaferr megmentésének lehetőségét. Két évvel ezelőtt ugyanis az Európában eladósodott Liberty Steel, amely indiai-brit hátterével hírhedtté vált, megszerezte a Dunaferrből kiválasztott életképes egységeket, miután a cég felszámolás alá került. Az új kezdet helyett azonban a Liberty egy év leforgása alatt a vállalatot végzetes állapotba sodorta, miközben leállította a Duna Furnace és a Dunarolling működését is, ezzel újabb nehézségeket okozva a dunaújvárosi közösségnek.
Az értékesítési folyamatot, ahogy két éve, úgy most is a felszámolók menedzselik, ám egy speciálisan az acélműre szabott vészhelyzeti kormányrendelet szerint, és nyilván nem döntenek sem az árról, sem az új tulajdonosról felsőbb rábólintás nélkül. Annál is inkább, mert a felszámolás alatt álló Dunaferr-cégek legnagyobb, esély nélküli hitelezője több százmilliárd forinttal maga az állam. Azt nem tudni, vajon most is lejt-e a pálya valamelyik befektetőjelölt felé, hasonlóképpen, mint annak idején a Liberty irányába. Az előrehozott, permanens kampánykényszerbe szorult kormánynak azonban mindenképp kapóra jönne a Dunaferr újbóli, akár csak részleges felélesztése, legalább addig, amíg a jövő évi választások lezajlanak.
A friss pályázat kapcsán nem találhatóak igazán újdonságok: a befektetőnek 24,6 milliárd forint értékben kell vállalnia a környezeti károk helyreállítását. Érdekes módon a környezetvédelmi hatóság eddig nem sürgette ezt a kötelezettséget, miután a Liberty egy kormányzati rendelet révén megállapodást kötött arról, hogy a jövőben eleget fog tenni a környezetvédelmi előírásoknak.
Az új tulajdonos feladata, hogy folytassa a Liberty régi ígéretét, miszerint 2027-ig megvalósítja a zöld átállást, és elektromos ívkemencét állít üzembe. Ez a több tízmilliárd eurós, uniós szinten is példaértékű projekt eredetileg kínai állami vállalatok közreműködésével valósult volna meg, akik továbbra is érdeklődhetnek a lehetőség iránt, amennyiben a megrendelő pénzügyileg stabil. A felszámoló nyilatkozata szerint a sikeres megvalósításhoz a cégnek körülbelül 800 munkavállalóra lesz szüksége. A pályázóknak 470 ezer eurós biztosítékot kell nyújtaniuk, és a jelentkezés határideje július 2.
Érdekes megfigyelni, hogy a második körben indított pályázat során a Dunarolling Kft.-nek előírt másfél milliárdos környezeti kármentesítési kötelezettség és az 1,2 millió eurós biztosíték mellett a becsült munkavállalói létszám körülbelül ezer főre tehető. A pályázatok sajátos jellemzője, hogy a két új, adósságoktól mentesített utódvállalat, amelyeket a későbbiekben értékesíthetnek, nem jut hozzá a gyártáshoz szükséges összes vagyonelem teljes tulajdonjogához. Az új cégek csupán 50 évre szóló építményi jogokat és bizonyos ingatlanok valamint eszközök tulajdonjogát kapják meg, de például a vasúti infrastruktúra elemei nem kerülnek a birtokukba. Felmerül a kérdés, hogy a felszámoló mit kezd ezekkel a megmaradt eszközökkel. Valószínű, hogy a fennmaradó vagyon az állam, mint legfőbb hitelező kezébe kerülhet, mely így bizonyos értelemben befolyásolhatja a területen működő új vállalatokat. Az állam akár el is adhatja ezeket a javakat, amelyek a legnagyobb értéket azok számára képviselhetik, akiknek a működése közvetlenül függ tőlük.
Bár Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, május elejére ígérte a második körös Dunarolling-pályázat kiírását, amely döntő szerepet játszhat abban, hogy a kínai vagy cseh tulajdonos kerül-e a frissen alapított Dunai Hengermű élére, a pályázat megjelenése egyelőre várat magára. Érdemes lehet megvárni a Duna Furnace megismételt részvétei felhívásának eredményeit is; ha a jelentkezők megegyeznek a Dunarolling esetében tapasztaltakkal, a kínai cég újabb nemzetbiztonsági átvilágítása elkerülhető. Ez azt jelenti, hogy legjobb esetben a nyár végére kiderülhet, hogy a magyar acélgyártásnak újabb lehetősége adódik. Addig viszont csak találgathatunk, hogy melyik pályázó állhat a legjobb pozícióban a versenyben.
A Dunaferr zöldítésére irányuló törekvésekhez valószínűleg egy kínai sportoló érkezése járulhatna hozzá, ami viszont fokozhatja Magyarország keleti orientációját, valamint feszültségeket generálhat Brüsszelben. Eközben egy cseh vállalat, amely kapcsolatban áll a helyi hadiiparral, éppen Ukrajna támogatására összpontosít. Ez a helyzet különös ellentmondásban áll Orbán Viktor nézeteivel, aki szerint a hadiipar nem csupán gazdasági ágazat, hanem a nemzeti szuverenitás és a biztonság alapvető pillére is.
