Zelenszkij beszédet mondott az alaszkai csúcstalálkozó után, és az üzenetei jelentős átalakuláson mentek keresztül.
Az Egyesült Államok és Oroszország elnökeinek alaszkai találkozója friss impulzust adott a nemzetközi diplomáciának. Volodimir Zelenszkij váratlanul békülékeny hangnemben szólt a Trump és Putyin közötti megbeszélés után, ami új reményeket ébresztett a feszültségek csökkentésében.
Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, valamint Fekete Rajmund Amerika-szakértő Tóth Tamás Antallal közösen értékelték Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozóját a Magyar Nemzet Rapid Extra podcastjában. A szakértők rámutattak, hogy a Trump és Putyin közötti eszmecsere után Volodimir Zelenszkij meglepően békülékeny hangot ütött meg, azonban a háború befejezésére még mindig csekély az esély.
Zelenszkij kifejezte véleményét a Trump és Putyin közötti találkozóról, hangsúlyozva, hogy a két vezető megbeszélései jelentős hatással lehetnek a nemzetközi politikai helyzetre és Ukrajna jövőjére. Szerinte a párbeszéd elengedhetetlen, de fontos, hogy a konfliktusok megoldására és a béke helyreállítására irányuljon. Zelenszkij aggodalmát fejezte ki az esetleges megállapodások körüli bizonytalanság miatt, amelyek Ukrajna szuverenitását érintheti.
Volodimir Zelenszkij az alaszkai tárgyalások után bejelentette, hogy hosszú és tartalmas diskurzust folytatott Donald Trumppal, amely először négyszemközt zajlott, majd európai vezetők részvételével folytatódott. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna elkötelezett a béke érdekében történő együttműködés mellett, és támogatja Trump javaslatát, miszerint háromoldalú találkozót kellene szervezni – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Fekete Rajmund szerint figyelemre méltó, hogy Zelenszkij elhagyta a korábbi kemény hangnemet, nem bírálta Oroszországot, hanem a békekötés fontosságát hangsúlyozta. Az amerikai és ukrán elnök hétfőn újra találkozik az Egyesült Államokban.
A békülékeny hangnemet a kényszer szüli.
Kiszelly Zoltán hangsúlyozta, hogy ez nem a béketárgyalások színtere, hanem egy amerikai-orosz konzultáció, ahol Ukrajna csupán az egyik központi téma. A folyamat még csak a kezdeti fázisban van, és a béke megvalósulása még messze van.
A következő hónapokban várhatóan újabb két- és háromoldalú tárgyalásokra kerül sor, akár Minszk városában is. Kiszelly Zoltán megjegyezte, hogy az ukrán fél számára elengedhetetlenné vált a békülékenyebb hangvétel, mivel egyre nehezebb katonai utánpótlást biztosítaniuk.
A leglényegesebb pillanat az volt, amikor végre leültek a tárgyalóasztalhoz.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a békefolyamat elhúzódhat. Trump politikai mozgástere korlátozott, mivel mandátuma 2029-ig szól, míg Putyin és Hszi Csin-ping időbeli korlát nélkül irányíthatnak.
Fekete Rajmund kiemelte, hogy Trump véleménye szerint számos álhír nehezítette a találkozó lebonyolítását, és az európai elit nem mindig a béke érdekében cselekszik. Kiszelly Zoltán szerint Brüsszel a háború helyzetét arra használja, hogy előmozdítsa az uniós integrációt és gazdasági reformokat kényszerítsen ki, míg az amerikai befektetési alapok a valódi nyereségélvezők szerepét töltik be.
A legfontosabb, hogy Trump és Putyin tárgyalóasztalhoz ültek - foglalta össze Kiszelly -, a részleteket hosszú, bonyolult egyeztetések döntik majd el.
