Elérkezett az idő, és megszületett a végső határozat: a NIS ügyében nem született döntés.

Miközben a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) az amerikai szankciók következményeivel küzd, az ország lakosságát egyre inkább aggasztja, hogy mindez milyen módon befolyásolja a mindennapi életüket és pénztárcájukat.

Számos izgalmas lehetőség áll előttünk, kezdve az orosz Gazpromnyeft részesedésének megvásárlásától, egészen a csődeljárás folyamatán át az államosításig.

Az amerikai kormány november 15-én bejelentette, hogy a NIS már nem élhet további haladékokkal, és Washington azonnal életbe lépteti a büntetőintézkedéseket. Ugyanakkor a cég számára február 13-ig lehetőséget biztosítanak arra, hogy tárgyalásokat folytasson a tulajdonosi struktúrájának átalakításáról. Az Egyesült Államok világossá tette, hogy elvárja, hogy az orosz tulajdonos távozzon a NIS-ből.

Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter reményét fejezte ki, hogy "orosz barátaink megértik a helyzet súlyosságát és segítenek áthidalni azt".

Amennyiben február 13-ig nem érkezik kőolaj Szerbiába, az ország összeomlik, jelentette ki Aleksandar Vučić szerb államfő a kormány vasárnapi, rendkívüli ülésén. Hozzátette: vannak tartalékok, a polgároknak nem kell aggódniuk, de bizonyos intézkedéseket foganatosítani kell.

"Hét nap múlva döntésre kell jutnunk, a következő héten megoldást kell találnunk, nincs mire várnunk" - mondta az államfő.

Dubravka Đedović Handanović felkínálta lemondását, mondván, nem látja, hogyan lehetne rendezni a helyzetet, ha nem működik a pancsovai kőolajfinomító, amely viszonyt nyers kőolaj nélkül nem tud termelni.

A tárcavezető korábban bejelentette, hogy az orosz tulajdonos nyitott arra, hogy átadja a NIS többségi részesedését egy harmadik félnek. A miniszter ugyanakkor nem részletezte, ki lehetne ez a harmadik fél, de hangsúlyozta, hogy Szerbia kész támogatni egy ilyen megoldást.

Aleksandar Vučić korábban azt mondta, nem tárgyal esetleges vevőkkel, Moszkva viszont azt mondta, hogy Belgráddal együttműködve "a legjobb megoldást" keresi.

"Meggyőződésünk, hogy szerb barátaink őszintén érdekeltek abban, hogy megóvják kétoldalú kapcsolatainkat a külső befolyástól" - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügy szóvivője.

"Három lehetőség van előttünk: vagy az oroszok eladják saját tulajdonrészüket azzal a feltétellel, hogy visszakapják részesedésüket a válság elmúltával, vagy simán eladják, vagy nem válnak meg tulajdonrészüktől" - mondta Božo Drašković közgazdász a BBC-nek nyilatkozva.

Miközben a magas rangú politikai vezetők magabiztosan állítják, hogy nincs okunk aggodalomra a drágulás vagy a kőolajhiány miatt, és hogy a szerbiai üzemanyagtartalékok akár fél évig is elegendőek, az energetikai szakértők véleménye ezzel szemben nem teljesen egyezik. Ezt a Danas című lap elemzésében olvashatjuk.

A NIS benzinkútjain jelenleg lehet üzemanyagot kapni, de többé nem lehet külföldi bankkártyákkal fizetni, kizárólag készpénzzel, Dina-kártyával vagy applikáción keresztül.

Božo Drašković véleménye szerint, ha Oroszország nem hajlandó megválni a NIS-ben lévő részesedésétől, akkor lehetőség nyílhat a cég egyes részeinek államosítására. Ennek azonban jelentős kockázatai vannak, mivel ez azt a jelzést küldi, hogy Szerbia bizonytalan környezetben államosítja a magántulajdont. Ez a lépés a külföldi befektetések visszaesését eredményezheti. Emellett, a háború végével Oroszországnak jogában állna kártérítést követelni az államosított eszközök után. "Két nagyhatalom határvonalán helyezkedtünk el, és kis országként súlyos stratégiai hibát követtünk el. A tapasztalatainkból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a jövőben a létfontosságú ágazatokat nem szabad külföldi vállalatoknak átengednünk" – nyilatkozta Drašković.