Mellár Tamás határozottan elégtelent osztana annak az MCC kutatónak, aki azt állítja, hogy Magyarországon már nem létezik szegénység.
A Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, Sebestyén Géza, egy friss bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a szegényebb rétegek életkörülményei 2010 óta jelentősen javultak, sőt, a legszegényebb jövedelmi ötöd tagjai ma már sok esetben hasonló vagy akár jobb eszközökkel rendelkeznek, mint a gazdagabb 20 százalék. Ez a megállapítás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira épül, amelyek szerint 2020-ban a legnélkülözőbbek átlagosan olyan eszközöket birtokoltak - például televíziót, mobiltelefont és autót - melyek mennyisége és minősége közelítette a 2010-es gazdagabb csoport szintjét. A Hvg.hu által kiemelt információk rávilágítanak, hogy a társadalmi mobilitás és a jövedelmi egyenlőtlenségek kérdése továbbra is aktuális téma a közbeszédben.
Mellár Tamás közgazdász, egykori KSH-elnök a megállapítást és a következtetés módszerét is megalapozatlannak tartja. - Ezekből az adatokból nem lehet kiindulni és a szegénység mértékére és a különböző jövedelmű társadalmi csoportok helyzetének összehasonlítására - pláne időbeli összehasonlítására - nem lehet megállapításokat tenni. Ha a fenti elektronikai eszközökről szóló adatokból egy hallgatóm a szerző megállapítására jutott volna, elégtelent kapott volna. Ilyen időbeli összehasonlításnak nincs relevanciája. Ez az adatsor a technológiai fejlődést mutatja meg, így akár azt is lehet mondani, hogy a későbbi korban élő emberek mindig jobban élnek - mondta a parlamenti képviselő.
Ha 15-20 évre visszatekintő összehasonlítást végzünk, jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem vizsgálták meg a jövedelmek jelenlegi alsó 20 százalékába tartozók és a 2010-ben a legfelsőbb jövedelmi réteghez tartozók közötti különbségeket. Érdemes lenne megnézni, hogyan alakultak a megtakarítások, a szabadidő eltöltése, a várható élettartam vagy éppen az üdülésre fordított idő a két csoportban. Ha ezt az összehasonlítást elvégezték volna, valószínűleg nem jutottak volna ilyen kedvező következtetésre – hívta fel a figyelmet a szakértő. Megjegyezte, hogy az elektronikai eszközök elterjedése önmagában nem jelenti, hogy az emberek magasabb életminőséget élveznek. Különösen így van ez, mivel napjainkban sok esetben már csak plazmatévét és okostelefont lehet vásárolni. Az új technológiák elsőként mindig a legmagasabb jövedelműek körében jelennek meg, majd az árak csökkenésével és a terjedésükkel elérik a többi társadalmi réteget is. Ha a közgazdász a fent említett tényezőket is figyelembe vette volna az időbeli összehasonlítás során, valószínűleg más eredményre jutott volna.
Mellár Tamás felhívta a figyelmet, hogy a jövedelmeket vizsgálva, az látszik: a felső jövedelemötödnek 5,6-szer magasabb a jövedelme, mint az alsó jövedelemötödnek. Más aspektusból közelítve: az alsó hét jövedelemtizedben lévők keresete nem éri el az átlagjövedelmet, vagyis a lakosság 70 százaléka az átlagjövedelemnél kevesebbet keres. - Ez önmagában cáfolja Sebestyén Géza azon állítását, miszerint nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg - jelentette ki. A közgazdász politikailag motiváltnak tartja az MCC kutatójának megfogalmazásait, amelyet a lakosság gazdasági helyzetével hoz összefüggésbe. Mellár Tamás emlékeztetett, hogy 2022 után komoly sokk érte a társadalmat, különösen az átlag alatti jövedelműeket, amely a társadalom nagy részét jelenti. Az infláció megdrágította az életüket, a meglévő megtakarítások reálértékét is csökkentette.
Sebestyén Géza nemrégiben egy új grafikont osztott meg közösségi oldalán, amelynek célja, hogy alátámassza a véleményét. Az új adatokat a középosztályhoz viszonyítva mutatja be, és hangsúlyozza, hogy Magyarországon nem a középosztály süllyedt le, hanem a szegények helyzete javult. Kiemelte, hogy 2020-ban a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozó emberek évente 151 tojást fogyasztottak, ami 35 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. Ebből arra következtet, hogy a 2020-as legszegényebb magyarok 2010-ben a 4. jövedelmi ötödbe tartoztak volna. Vagyis, 2020-ban a szegények életkörülményei olyanok voltak, mint amilyenek 2010-ben a középosztály tagjainak. Ezt a megállapítást fogalmazza meg bejegyzésében.
