Fedezd fel az irodalomterápia világát egy különleges kötet segítségével! Béres Judit és Nicholas Mazza műve átfogó útmutatót nyújt mindazok számára, akik szeretnék mélyebben megérteni ezt a kreatív és gyógyító módszert. A Könyves Magazinban részletesen be

Hogyan segíthetnek a megfelelő pillanatban elénk kerülő szövegek nemcsak a saját problémáink, de társadalmi kérdések megoldásában is? Mitől lesz terápiás az írás? Nicholas Mazza Irodalomterápia című kötetéről Béres Judittal beszélgettünk.

Immár magyarul is olvasható Nicholas Mazza, a nemzetközi irodalomterápiás színtér egyik legfontosabb alakjának Irodalomterápia. Elmélet és gyakorlat című kötete. Ez fontos lépés még úgy is, hogy az utóbbi években megszaporodtak a területet ismertető szakmai és népszerűsítő könyvek.

A pszichológus végzettségű amerikai szakember évtizedeken át a Floridai Egyetemen tanított, jelenleg professor emeritus, kutató, nagy tapasztalattal rendelkezik a klinikai szociális munka és a pszichológiai tanácsadás területén. Több mint 40 éve foglalkozik irodalomterápiával, annak kutatásával és oktatásával. Emellett a krízisintervenció, a halál és a traumák, a családterápia, a csoportmunka, a klinikai elméletek és modellek, valamint a művészetek közösségi gyakorlatban való alkalmazásának területén is gyakorló szakember és oktató. Az irodalomterápia területének legnevesebb folyóirata, a Journal of Poetry Therapy alapító főszerkesztője, és költőként is aktív.

A könyv egyik kiemelkedő értéke, hogy rendkívül széles spektrumot felölelő célcsoportok számára nyújt gyakorlati példákat az irodalomterápiára vonatkozóan. Ezt a fontos információt osztotta meg velünk a kötet fordítója, dr. Béres Judit, aki a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnökeként, valamint a Pécsi Tudományegyetem docenseként is tevékenykedik, továbbá ő felel a irodalomterápiás képzés szakmai irányításáért is.

Ezek a célcsoportok elsősorban a szociális munka, a pszichológiai tanácsadás és a klinikai területeken tevékenykedő szakemberek, de emellett fontos szerepet kapnak az egyéni, családi és párterápiás folyamatok is. Bár kisebb mértékben, de a fejlesztő és oktatási tapasztalatok is jelen vannak a palettán.

Az arányok tehát eltérnek a magyar irodalomterápiás gyakorlatban tapasztaltaktól, ahol jellemzően a egészséges egyénekből álló, önkéntesen szerveződő irodalomterápiás csoportok dominálnak. Ezen kívül az irodalomterápia eszközeit klinikai és szociális munkában is alkalmazzák, bővítve ezzel a módszer használatának spektrumát.

Béres Judit irodalomterápiás megközelítése erőteljesen tükrözi szociális munkásként szerzett tapasztalatait. Jellemző rá a mély szociális érzékenység, amely a befogadást és a demokratikus gondolkodást helyezi középpontba. Az ő szemlélete révén az irodalom nem csupán művészet, hanem egy olyan eszköz is, amely lehetővé teszi az egyéni és közösségi problémák feldolgozását, valamint a társadalmi kapcsolatok erősítését.

Mivel rendszeresen foglalkozik hátrányos helyzetű egyénekkel és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező csoportokkal, hiányzik belőle a klasszikus magyar biblioterápiára jellemző magas irodalmi orientáció, amely a hetvenes évektől kezdve meghatározó volt. Számára kiemelten fontos, hogy a résztvevők képesek legyenek megérteni a szövegeket, és személyes kapcsolatot alakítani ki velük, függetlenül attól, hogy milyen iskolai végzettséggel vagy intellektuális háttérrel rendelkeznek. Éppen ezért gyakran választ verseket és dalszövegeket, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a szövegek élményszerűen és közvetlenül szólítsák meg a csoporttagokat.

A cél nem csupán az elit irodalom vagy kultúra közvetítése, illetve az olvasás és a szövegértelmezés irányítása, hanem sokkal inkább az, hogy az irodalom és az írás eszközeivel mindenki számára elérhető támpontokat nyújtson a személyes kihívások feldolgozásához.

- Ismertesse a hazai szakértő.

Az olvasás mint terápiás eszköz már a 19. század során megjelent az Egyesült Államokban. Eleinte az orvosok fedezték fel az olvasás jótékony hatásait, és kezdték el alkalmazni azt a betegek gyógyításában. A 20. század közepére már pszichiáterek, mint például Jack Leedy, is felfedezték a versírás és az irodalom erejét, sőt, költők is ellátogattak kórházakba, hogy irodalomterápiás foglalkozásokat tartsanak. A klinikai környezeten túl a könyvtárosok is felfedezték a klasszikus biblioterápia előnyeit, hasonlóan ahhoz, ahogyan Magyarországon is elterjedt ez a gyakorlat az 1970-es években, Bartos Éva és közössége révén.

Ekkor volt népszerű a Mérei Ferenc-féle lélektani megközelítés az irodalmi szövegek szereplőinek és helyzeteinek pszichológiája esetében, magyarázza Béres. Az erre épülő klasszikus biblioterápiában hangsúlyos a szöveg jelentésrétegeinek az értelmezése, egyfajta vezetett olvasás, amely során a résztvevő a saját problémáira is ráismerhet. A könyvtárosok meghatározott problémákra is ajánlottak köteteket tematikus listákkal, bibliográfiákkal, illetve a különböző irodalmi szövegek, többnyire klasszikus, magas esztétikai értékű novellák, versek lélektani motívumait és jelentésrétegeit vizsgálták.

Nicholas Mazza megközelítése ezzel szemben a személyközpontú hagyományra épít, amelynek alapfogalma Carl Rogers amerikai pszichológus munkásságából származik. Ez a megközelítés hangsúlyozza, hogy az irodalomterápiás tevékenységet nem az adott szöveg esztétikai vagy irodalmi értéke alapján kell értékelni, és nem is a résztvevők olvasottsága vagy értelmezési képességei játszanak központi szerepet. A figyelem inkább a személyes élményekre és a szövegekkel való interakcióra irányul, lehetővé téve, hogy minden résztvevő a saját egyedi tapasztalatait és érzéseit hozza a folyamatba.

Mazza megközelítésében a könnyen érthető szövegek, például dalok is helyet kapnak, ami különösen hasznos lehet a változatos háttérrel rendelkező, akár alacsonyabb iskolai végzettséggel bíró egyének és csoportok munkájában.

A leírt irodalomterápia keretein belül a slam poetry, a rap szövegek, a Word Art, a szöveges improvizáció, valamint a narratív módszerek és a terápiás önéletírás egyaránt fontos szerepet játszanak. Ezen kívül filmekkel és közel mindenféle szöveges formával is dolgozhatunk, amelyek mind hozzájárulnak a lélek mélyebb megértéséhez és a belső erőforrások felszínre hozásához. E módszerek révén a résztvevők nemcsak kifejezhetik érzéseiket, hanem új perspektívákat is nyerhetnek, amelyek segítik a gyógyulás és a fejlődés folyamatát.

Hosszabb munkával és kezdetben egyszerű, strukturált írásgyakorlatokkal fel lehet építeni az ilyen feladatokhoz nem szokott vagy a teljesítménykényszertől lefagyott résztvevők önbizalmát is. Képesek lesznek egyre jobban kifejezni magukat az olvasott művek és a kreatív írás segítségével, részletezi Béres Judit.

A könyvben olvashatunk az úgynevezett RES modellről is, ami a meglévő irodalomterápiás tudást rendszerezi. A betűszó a következőket fedi: Receptív - a befogadáson alapuló, az olvasottakat személyes síkon értelmező módszer; Expresszív, kreatív - ide tartoznak a résztvevőket az alkotási folyamatba bevonó kreatív és terápiás írás módszerek; Szimbolikus - ami szimbólumok és rituális cselekedetek, valamint a metaforák alkalmazását jelenti.

Ezek alkothatják - akár együttesen, akár külön is az irodalomterápiát, de más művészetterápiás módszerekre is érvényesek.

A személyközpontúság lényege, hogy minden egyes döntés és tevékenység középpontjában az egyén vagy a csoport tagjai állnak. Ez azt jelenti, hogy az ő igényeik, értékeik és tapasztalataik határozzák meg a folyamatokat és a megoldásokat.

A választott szöveget és a módszert az egyén képességeihez és kihívásaihoz kell igazítani. A téma pedig az lesz, amit ő hoz be az ülésre, figyelembe véve a szövegek és mások megosztásait. Ezáltal új nézőpontok tárulhatnak fel számára, amelyek gazdagítják a tapasztalatait és elősegítik a fejlődését.

Béres Judit kiemeli Mazza munkásságának demokratizáló és személyközpontú jellegét, hangsúlyozva, hogy az irodalom nem csupán egy elitista csoport kiváltsága. Mazza nézete szerint az irodalmat szélesebb körben kell népszerűsíteni, hogy mindenki számára elérhetővé váljon, ezzel gazdagítva a társadalom kulturális életét.

Olyan környezetet teremtünk, ahol mindenki szabadon kifejezheti önmagát, megoszthatja gondolatait és érzéseit, és ahol valóban elfogadják őt.

"Ahol lehetősége nyílik arra, hogy valóban önmaga legyen, és kibontakoztathassa belső erőforrásait és rejtett potenciálját" - fogalmaz Béres az alapelvek kapcsán.

Bár azt gondolnánk, az irodalmi szövegek keveset tudnak lendíteni a társadalom és a világ problémáin, éppen Mazza csoportjai mutatják meg, milyen fontos, hogy például empatikusabban forduljunk egymáshoz és egy közös alapra tudjunk helyezkedni. Az emberek tapasztalatai, vágyai ugyanis sok szempontból hasonlóak egymáshoz, teszi hozzá Béres Judit.

A magyar nyelven idén megjelent Mazza-kötet a szerző 25 éve a piacon lévő munkájának legfrissebb, javított és bővített kiadása. A kötet új fejezeteiben Mazza a pandémia alatt szerzett tapasztalatait is megosztja, emellett a spiritualitás mélyebb kérdéseivel is foglalkozik. Kiemelt figyelmet kap a szerző szenvedélye, a maratonfutás és az irodalomterápia fúziója, amely egy külön fejezetet érdemel. A sport, mint olyan, nem csupán fizikális kihívás, hanem egyfajta önismereti utazás is, amely folyamatos kitartást és önreflexiót igényel.

Jelenleg a Mazza-könyv az egyedüli olyan mű, amely ennyire átfogóan vizsgálja a különböző célcsoportokat és munkamódszereket, bemutatva, hogy az irodalomterápia hol és hogyan alkalmazható, valamint milyen eredmények érhetők el vele – hangsúlyozza Béres Judit. Ugyanakkor kiemeli, hogy a könyv nem csupán egy népszerűsítő írás, hanem egy komoly szakkönyv, amely gazdag szakirodalmi hivatkozásokkal, részletes esetleírásokkal, hasznos módszertani javaslatokkal, valamint az oktatás és a kutatás területén is értékes információkkal szolgál az olvasók számára.

"Mazza tapasztalatai olyanok számára a legértékesebbek, akik vagy tanulják ezt a módszert, vagy már alkalmaznak szövegeket segítő szakemberként, esetleg komolyabban érdekli őket a művészetterápiás munka.

Ők számos, saját alkalmazható ötletet is találhatnak a könyvben."

A könyv szerkesztését Péczely Dóra, irodalmi szerkesztő és tapasztalt irodalomterapeuta vállalta magára. A kötet különlegessége, hogy egy szépirodalmi mellékletet is magában foglal, amely olyan verseket tartalmaz, amelyek eddig magyar nyelven még nem láttak napvilágot. A kötet végén található műfordításokat Elekes Dóra, a neves műfordító készítette el. Emellett Berta Bea is fontos szerepet játszott, hiszen ő segített Mazza és a csoportok verseinek magyarra ültetésében a kötet főszövegén belül.