Mit takar Magyar Péter ravasz politikai stratégiája? - Itt a szakértők elemzése.
Magyar Péter véleménye szerint elérkezett az idő, hogy a nép közvetlenül dönthessen arról, ki legyen az ország első embere. A Tisza Párt vezetője a közvetlen elnökválasztás bevezetését szorgalmazza. Az biztos, hogy a téma körül számos érv bontakozik ki, mind a támogatók, mind az ellenzők részéről! Jegesy András riportja a Hati Naplóban részletesen bemutatja a helyzetet.
Miközben Lengyelországban a választók közvetlenül kifejtették véleményüket az új államfőjükről, Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője bejelentette, hogy pártja a köztársasági elnök közvetlen választásának bevezetését támogatja Magyarországon. "Elég a politikai manipulációkból, a népnek kell döntenie" - hangsúlyozta a politikai vezető. Azonban a kormánypárti reakciók gyorsan lehűtötték az ezzel kapcsolatos lelkesedést. Gulyás Gergely kifejtette, hogy "a jelenlegi jogosítványok nem indokolják" a közvetlen választás bevezetését, míg Szijjártó Péter az ötletet "napi szintű nagyotmondás show"-ként értékelte.
A közvetlen választás hívei úgy vélik, hogy az államfő valós képviselője lehetne a nemzet egységének. Az egyik megszólaló például azt mondta: "jó lenne, ha az a személy kerülne pozícióba, akit a nép valóban támogat." Mások a királyi családok szerepéhez hasonlították az elnöki posztot, elképzelve azt mint egy szimbolikus, mindenki felett álló vezetőt. Egy fiatal választó pedig megosztotta véleményét: "az ideális köztársasági elnök olyan valaki, akinek a nevét sem ismerem" – utalva ezzel arra, hogy távol áll a pártpolitikai viszályoktól.
A Heti Napló utcai kérdései alapján úgy fest, hogy az emberek többsége nyitott az ötletre. A válaszadók között akadt olyan, aki a közvetlen választás melletti érvet azzal támasztotta alá, hogy így a civilek is nagyobb eséllyel indulhatnának, míg mások a választási lehetőségek szélesedését emelték ki. Persze nem hiányozhattak a kétkedők sem - például egy ötvenes éveiben járó férfi, aki a jelenlegi rendszert tartja jónak.
Érdekes, hogy Magyarország az egyedüli ország a környezetében, ahol az államfőt nem a közvetlen választások során választják meg. A volt keleti blokk tagjai közül szinte mindenhol a lakosság dönt az elnök személyéről, mint például Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában. Sőt, még olyan államokban is, ahol az elnök hatásköre viszonylag korlátozott, mint Ausztria, a választók szavazati jogukkal élnek az államfő megválasztásakor.
A politikatudomány területén három alapvető államforma különböztethető meg: az elnöki rendszer, amely az Egyesült Államokban található, a parlamentáris rendszer, amely Magyarország sajátja, valamint a félprezidenciális rendszer, amely például Franciaország politikai berendezkedésében figyelhető meg. Rajnai Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa hangsúlyozta, hogy...
A közvetlen választás gyakran együtt jár kiterjedtebb hatáskörökkel, mint például a vétójog vagy a kinevezési jogkör. Ilyen típusú elnöki rendszer figyelhető meg például Lengyelországban és Franciaországban.
A magyar köztársasági elnök hatáskörei viszonylag behatároltak. Általában a kormány jóváhagyása szükséges a döntéseihez, és politikai szempontból nem tekinthető domináns szereplőnek.
A riportból egyértelműen kiderül, hogy a rendszerváltás idején a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai során fontos kompromisszumok születtek. A kormányoldal és az ellenzék abban állapodott meg, hogy amennyiben a választások előtt kerül sor az államfő megválasztására, akkor azt közvetlen módon bonyolítják le. Azonban a Fidesz és az SZDSZ aggodalmát fejezte ki az állampárt esetleges hatalom-átmentése miatt, így ők ellenezték ezt a megoldást. Ekkoriban a legnépszerűbb politikus Pozsgay Imre volt, aki a reformkommunista táborhoz tartozott, és akinek a szerepe jelentős hatással volt a politikai tájra.
A négyigenes népszavazás során tehát arról is döntött a nép, hogy a parlamenti választás után válasszanak-e köztársasági elnököt - végül csak kis többséggel győzött ez az álláspont. Azóta is közvetett módon dől el az elnök személye.
Kajdi József, aki az Antall- és Boross-kormányok hivatalvezetőjeként tevékenykedett, úgy véli, hogy az akkori döntés szakmai szempontból indokolt volt, mivel egy "gyenge hatáskörű" elnök esetében nem elengedhetetlen a közvetlen legitimáció. Azonban azt is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gyakorlat már eltávolodott az eredeti elvektől:
